Hevesi Szemle 11. (1983)
1983 / 4. szám - TUDOMÁNYOS MŰHELY - Bakos József: A Borsod-Abaúj-Zemplén megyei nép szólásainak világa (II.)
ki asszonyok, még akikor se vették le a hátukról, amikor szekérre ültek). — Bekecs: Sokat tud, mint a bekecsi jósnő. — Bodrogkeresztúr: Híres, mint a keresztúri vásár (Vő. Vasárnapi Újság, 1869. 200.). Híre van, mint a keresztúri csodarabbinak (Steiner Sáje 1874-ben költözött Liszkáról a faluba, az ottani csodarabbinak tanítványa volt. Bodrogolaszi: Csak beköszön, mint Olasziba a gyorsvonat (nem áll meg, csak füttyel jelzi érkezését). Büszkék, mint az olasziak, mert nekik is fütty ént a gyorsvonat (azokra mondják, akik olyanra büszkék, amivel nincs mit dicsekedni). Kifizette, mint az olaszi ember a kódust (egy egész kenyeret adott neki azzal a meghagyással, hogy csak egy év múlva jöjjön vissza). Brádafalván lakik, mégis olaszi lakos (Brádafalva a község egyik részének a neve). — Bodrogsára: A sáraiak kemencében fogik a potykát (a Bodrog árterébe települt falut gyakran elöntötte az árvíz. Erre vonatkoznak ezek a szólásfonmák is: Karó közt, mint a sárai potyka áradáskor. Rendben van, mint Sára, mikor elvitte a víz). — Bodrogzsadány: Helyén van, mint Zsadány. Rendben van, mint Zsa- dány, mikor leégett (csak egy ház maradt meg a Szugban). — Bódva: Tetejivel méri, mint Bódván az aludttejet. Megtetézik, mint Bódván az aludttejet (szívesen adják). Ügy méri, mint Bódván az aludttejet. — Bogács: Varastérgyűek, mint a bogácsiak (Szomolyán azokra mondják, akik sokat térdepelnek a templomban). — Bolyok (ma: Űzd külterülete): Feszt van, mint a bolyhiak (gond nélkül él). Gondolkozik, mint a bolyki ló a csatéban. — Borsod: Táncol, mint a borsodi asszony (a részegre mondják; a borsodi jelző nem a megyére vonatkozik, hanem az Edelényhez csatolt falura). — Borsodnádasd: Duplának számít, mint a nádasdi viselős asszony (a számláláskor kettőnek számították). Sose bírt a nádasdi Zsuzsival (a gyenge legényekre mondják; Zsuzsi a nagykalapács népies neve). Nádasának a fele pap, de sok az érsek is (szójátékként: sok a Pap és az Érsek nevű család a faluban). — Borsodszemere: Olyanok, mint a szemerei verebek (a szemtelen emberekre mondják).— Borsodszentgyörgy, 1934-ig: Disz- nósd: Megtiszteltetés, mint a disznósdi öregség. Hápog, mint a disznósdi kacsa. Félreverik, mint a szent- györgyi harangot. Hadd álljunk, mint a szent- györgyiek (akkor mondják, ha valakit hellyel kínálnák). — Bóta: A hátai kakukk megcsúfolta a mercseit. Bóta megszégyenítette Mercsét (a szólások hátterére vö. Életképek, 1847. II. 468.). — Bocs: Híres, mint a bocsi tulok (vö. Fényes Elek: M.-országi Geográfiai Szótár, 1851. I.: „Nagyobb gondot fordítanak a szarvasmarha-tartásra, válogatott szépségű bikákat tartanak. Seregestül jár a bocsi nép Nagyvárad, Karcag, Kunhegyes vásáraira, summás pénzért vásárolja össze a kitűnő szépségű, 2—5 éves tulkokat, melyeket idehaza jó nyereséggel elad.”). Beosztással van, mint a bocsi tanító (hogy bora az újig kitartson, krétával ráírta a hordóra a hónapok nevét, de már márciusban júniusnál járt). — Bűd: Olyan, mint a budi boszorkány (boglyas). Borzas hajú bűdi boszorkány. Üget, mint a bűdi boszorkány. Bűdi boszorkány (vö. Erdélyi: Magyar Közmondások Könyve, Pest, 1851.: „Így nevezik a fehérnépben a veszedelmesnek hitt vénasszonyokat. Bűd, Afoaúj megyei falu volna e boszorkány szülőhelye. Seprűn ügetve mennek a tokaji Kopaszr-hegyre táncolni.”). Este virrad neki is, mint a bűdi boszorkánynak (azokra a javasasszonyokra mondták, akik éjjel jártak gyógylfüvekért és éjjel készítettek belőle boszorkányos kotyvalékot). — Bükkzsérc: Hajt, mint a zsérci meszes. Megvágta, mint a zsérci ember a fagyos pendelyt (a padláson szalonna helyett a kiterített és megfagyott pendelybe vágott bele). — Cigánd: Szérel (széllyel) van, mint Cigánd (az egymástól távol eső gorcokra, hátakra települt). Megadja a módját, mint a cigándi lány a táncnak (nagy hévvel dolgozik; vö. Nyr. 37:372.). Korpi, mint a cigándi körömpe. Nagycigánd azért építette magas helyre templomát, hogy a kiscigán- diak is láthassák a tornyát. — Csenyéte: Tempós, mint a csenyétei rezgő (ti. tánc). — Csépány: Éled, mint a csépányi dunna az esőn. — Cserehát: Utoljára mavad, mint Csereháton a leves. — Cserépfalu: Megkefélte, mint a cserépiek a mákoscsíkot (azt hitték, hogy bolhás). Híres, mint a jávorfából készült cserépi kaszanyél. — Cserépváralja: Felpofozták, mint a váraljaia'.k a malacot (mert nem érte fel a vályút). Csermely: Sok határra nőtt a híre, mint a csermelyi víznek. Tud hozzá, mint a csermelyi mesterasszony (bába). — Csabád: Előre van, van, mint a csobádi lőre (vö. Nyr. 6:129.). Dampk: Ketten se tesznek ki egy damaki emberszámot (gyávák). (Hárman sem tesznek egy damaki emberszámot (vö. Pelkó: Közmondások. 176: ,,A közmondás gyáva, félénk teremtéseket jelent. Eredetét Damakon, Felső-Borsod egy falujában vette, hol hárman egytől legyőzettek.”). Helyén van, mint Damak, mikor kétszer leégett (rosszul sikerült). Sorba megy, mint Damakon a kondásbíróság (sorshúzással). Olyan, mint egy damaki pirítás (a vastagon szelt kenyérre mondják. A szólás aiiekdo- tikus háttere: a damaki papnak volt egy szép macskája. A cselédlánya haragudott a pákosztos állatra, mert mindent lehúzott az asztalról. Egy alkalommal a macska megette a habart babhoz félretett tejfelt. Éktelen haragjában agyoncsapta a macskát. Hogy a gazdája haragját elkerülje, cselhez folyamodott, s a házikenyérből kanyarított nagy szelettel letakarta a macskát. A pap kérdőre vonta a leányzót, aki így magyarázta meg a macska tragikus esetét: a cica magára rántotta a hatalmas szelet pirítóst, s az nyomta agyon.). — Dámóc: Megsaccolta, mint a dámóci pap (arra mondják, aki eltalálja az áru valódi értékét). Olyan, mint a dámóci pap (mindenre tud jó szentenciát). — Dobsza: Mustban fürdött, mint a dob- szai drótostót. Harapófogóval húzza, mint a dob- szai kovács a fiából a szót. — Dompháza: Hálálkodik, mint a domaházi ludak (a becsípett és sokáig búcsúzkodó emberre mondják). Hízeleg, mint a domaházi lúd (a nem őszintén kedveskedő asszonyokra mondják). — Dorogma: Nem ismeri, mint a dorogmaiak a lencsét (az idősebb nemzedék nem termesztette és nem ette a lencsét). — Éger- lövő: Lövőn csak rocskás búcsú van (nincs más búcsús sokadalom, csak ha tűz van a faluban). — Erdőbénye: Híres, mint a bényei (bényi) kosár 55
