Hevesi Szemle 11. (1983)
1983 / 4. szám - MÚLTUNK JELENE - Szecskó Károly: A gyöngyösi munkásmozgalom története 1962-ig
a királyi leirat hatására kimondották a Nemzeti Tanácshoz való csatlakozásukat és a helyi Nemzeti Tanács megalakulását. A helyi tanács november 1-én jött létre a forradalmi események kibontakozása közepette. A megalakulás napján hatalmas tömeg hömpölygött a város utcáin, akiket a fogságból hazatért és leszerelt katonák vezettek. A felháborodott tömeg bezúzta a város vezető polgárainak ablakait, az üzletek kirakatait. A forradalmi események a város vezetőinek és polgárainak cselekvőképességét bizonyos időre megbénították. Nevember 1-én délután azonban a polgárság és annak vezetői feleszméltek rémületükből, s mintegy 25 fő keresztényszocialista polgár a polgár- mester és a főügyész vezetésével a kaszárnyáiba ment. Itt fegyverekkel és lőszerrel látták el magukat, s az ott levő csendőrökkel együtt a város központja felé indultak. Ez alatt az idő alatt Bozsik plébános és Somogyi ügyvéd mintegy 40 személyt toborzott össze, s azok is felfegyverkezve a tömegek szétverésére indultak. A tömegmegmozdulások november másodikén is megismétlődtek. Az említett napokon négy halottja és sok súlyos sebesültje lett az ellenforradalmi vérengzés- nék. A Nemzei Tanács vezetői egyéniségei Bozsík Pál plébános, Kemény János polgármester, Somogyi István ügyvéd, és Haczker Béla főügyész lettek. A tanácsban a keresztényszocialisták és a bur- zsoák képviselőinek túlsúlya biztosítottta a polgárság érdekeinek képviseletét, a radikálisabb reformok megakadályozását, valamint azt, hogy a város régi vezetői bennmaradhassanak a hatalomban. A hatalmi viszonyok konkrét alakulása lehetővé tette, hogy Bozsik Pál befolyása növekedjen. Ez a tény viszont az ellenforradalmi erők malmára hajtotta a vizet. Bozsik többször megtagadta a Nemzeti Tanács intézkedéseinek végrehajtását. November 2-án a hadügyminiszter utasítása ellenére osromállapotot hirdetett ki. A hadügyminiszter november 5-én a helyi laktanyába irányított egy nagyobb katonai alakulatot. Vezetőit azonban Bozsik fegyveres fellépéssel fenyegette meg. Így a katonaság bevonulása elmaradt. Bár a helyi ellenforradalmi erők jelentősek voltak, de szerencsére nem rendelkeztek olyan erővel, hogy a tömegek szándékait és törekvéseit teljesen elfojthatták volna. Ebből következően a forradalmi tömegek lecsillapítása érdekében bizonyos szociális intézkedéseket tettek. Például november 2-án utasították a lakáshivatalt, hogy a család nélküliek két szobán felüli, a családosok 4 szobán felüli lakrészeit foglalja le a rászorulók javára. November 30-án lefoglalták a tűzifa- és kukoricakészleteket. November 4-én pedig zárolták az összes élelmiszert, liszt, szén és borkészletet, stb. A helyi Nemzeti Tanács megalakulása után megindult a harc a pártok között. (Szociáldemokrata Párt, Károlyi-Párt, Radikális Párt, Keresztény Szocialista Párt) a hatalomért és a tömegek megnyeréséért. A város életében hónapokon keresztül kettősség jelentkezett. Egyrészt érvényesült a papság és a keresztényszocialisták erős befolyása, másrészt érvényesült a helyi munkásság, az erősen radikális, szabadkőműves értelmiség hatása. A forradalmi események következtében megindult a Szociáldemokrata Párt szervezeti erősödése, tömegbefolyásának növekedése. A szervezkedés helyi vezetői; dr. Waldher Fülöp ügyvvéd, dr. Horovitz Alfréd hankügyész, Gergely Manó részvénytársasági igazgató és Endrész József vasmunkás voltak. Később bekerült a párt vezetésébe Junghancz Ferenc ácsmester és Nemecz József építész is. Ök a párt balszárnyához tartoztak. Egyébként a párt vezetése erősen polgári színezetű volt. A Kommunisták Magyarországi Pártjának helyi szervezete 1919. május 21-e előtt nem jött létre. A Szociáldemokrata Párt taglétszámának rohamos növekedése szükségessé tette, hogy 1918. november végén a párt székhelyét a Kertész-házból a Központi Leányiskolába tegyék át. Legjelentősebb ellenzékük a Keresztényszociális Párt volt. Ennek vezetői Bozsik Pál, Somogyi István és Király János. A helyi munkásság viszonylagos gyengeségének következtében a Munkástanács csak december végén alakult meg, amelynek elnöke dr. Horovith Alfréd lett. A tanács megalakulása magával hozta a Nemzeti Tanácsot alkotó pártok közötti ellentét kiéleződését. Decemberben már annyira kiéleződött a tanácson belül a Szociáldemokrata és a többi párt közötti ellentét, hogy december 21- én az SZDP nevében Endrész József bejelentette: E házban őrizték Gyöngyösön a magyar koronát 48
