Hevesi Szemle 11. (1983)
1983 / 4. szám - JELENÜNK - Sós Tamás: Szakmunkástanulók - ma
lakosság világlátását, tájékozódását az ide- és el- ingázók s a 'középfokú tanintézetekbe járó diákok formálják. Verpelét jövője? A nagyközségek szerepköre a közigazgatási járási keret tervbe vett elhalása folytán tovább növekszik. Csekély kívánalom: talán valóban elkészül mielőbb Verpelét szennyvízcsatorna-hálózata, ami olyannyira nélkülözhetetlen már ma is. Ezen túl bizonyára van egyéb kívánalom itt is, s a társközségben, Tarnaszent- márián is. De ... A Budapesti Műszaki Egyetem városépítési tanszéke 1977-ben elkészítette a nagyközség összevont rendezési tervét. Forgatom a tanulmányt, s dermedten idézek belőle: Verpelét lakossága 1870- ben 3309 fő volt. Pontosan száz év múltán 4664 lélekszámimal eléri a csúcsot. Azóta a csökkenés rendszeres. A tanszék számítása szerint 1985-re 4200, 2000-re pedig 4000 lakónépességgel lehet számolni. De tovább csökken 2000-re — természetes következményként — az ipádban, s mezőSzakmunkástanulók—ma A demográfiai hullám csökkenése után — mint az köztudomású —, a jelentős létszámnövekedés az 1988/89-es tanévben éri el a középfokú iskolákat. Az előrejelzések szerint a középiskolákban tanulók aránya fokozatosan emelkedik majd. Népszerűbbek lesznek a gimnáziumok, a szakmát választók mind nagyobb hányada pedig az érettségit adó szakközépiskolába fog valószínűleg jelentkezni. A jelenlegi hároméves szakmunkásképző keretében tanulók száma tehát föltehetően csökken. Ez az iskolatípus azonban az ezredfordulóig mindenképp fennmarad, ezért szükséges e képzési formát is folyamatosan korszerűsíteni. Már csak azért is, mert az ezúton szerzett tapaszta- latokat feltétlen hasznosítani lehet az oktatás valamennyi területén! Korunkban olyan tudományos-technikai folyamatok részesei és tanúi vagyunk, amelyek alapjaiban módosítják, változtatják az anyagi javak előállítását, a termelést, gazdaságunk szerkezetét. E változások már nem távoli lehetőségek. Megvalósításuk jelentős mértékben a ma munkássá váló, a munkás életet választó fiatal nemzedékre, a jövő munkásosztályára vár. Ezek a távlatok határozzák meg a ma szakmunkástanulóinak szerepét. A szocialista szakmunkásképzés feladata kettős. Egyrészt: a népgazdaság szakképzett munkaerővel történő ellátása, másrészt: a társadalom alapvető osztályának utánpótlását adó fiatalok nevelése. E két feladat egymással szorosan ösz- szefügg, elválaszhatatlan egységet alkot. Az iskolarendszerben sajátos helyet foglal el a szakmunkásképzés. Alapját az 1949. évi „iparitanuló törvény” jelentette, majd nagy előrelépés volt az 1969. évi VI. sz. törvény, amely ezt az isgazdaságban dolgozók száma csakúgy, mint az elés beingázók száma. E számok — legkevésbé sem holmi jóslások, hanem gondos prognosztikus számítások eredményei — aligha serkentenek bárkit is a műdal dúdolá- sára: Verpeléti akácos, A kedvem de virágos ... Ma, amikor az import-, s értékesítési nehézségek országos gondjairól szinte naponként kapunk nyomasztó híreket, kivált a nehéz- és vegyipar terén, a mezőgazdaság ismét biztosabban tartja szerepkörét, aminek igazát még pár éve is sokan megkérdőjelezték. Adottságait tekintve, Verpelét tisztes előnye nagyközségtársai között elvitathatatlan. S azzal vizsgázik majd: hogyan ismeri föl kitűnő adottságai hasznosításának újabb és újabb lehetőségeit. Kiss Gyula kolatípust a középfokú oktatás részévé tette. Ezzel is tovább erősítette társadalmi mobilizációs szerepét. Ez ugyanis a szakképzetlen vagy alacsonyabb képesítésű munkások, parasztok gyermekeinek a társadalmi felemelkedés útját jelentette. Az általános műveltségi színvonal emelkedéséhez járult hozzá. A szocialista szakmunkásképzés az elmúlt 34 év alatt — hivatását betöltve — a munkásosztály derékhadát nevelte. Ma már döntő módon csakis a fiatalok közül kerülhet ki az utánpótlás. Az MSZMP KB 1972. évi, az állami oktatás helyzetéről, továbbfejlesztésének feladatairól hozott határozata az általános iskola fejlesztése mellett a szakmunkásképzés korszerűsítését és a nevelőmunka fejlesztését jelölte meg legfontosabb feladatként. A határozatot követő legfontosabb intézkedés az egységes szakmunkásképzés megteremtése volt. Kiemelt szerepet kapott a világnézeti, erkölcsi, a politikai nevelés. Napjainkban már fokozottabban érvényesülnek a munkára, munkaerkölcsre, munkásöntudatra, szakmaszeretetre nevelés törekvései. A tömegszervezetek — amelyek az iskolai nevelés fontos tényezői — közöttük a KISZ — kiemelt —, figyelmet fordítanak a szakmunkástanulók képzésére, nevelésére, a körükben végzett mozgalmi munkára. A politikai felkészültség javításában, világnézeti nevelésében jelentős szerep hárul a KISZ-re. Ezért a szakmunkásképzés segítése, a szakmunkástanulók körében folyó ifjúságmozgalmi tevékenység az egyik kiemelt feladat volt az elmúlt években. A tanulók munkára nevelésében, — amelyek közvetve, vagy közvetlenül az iskola oktató-neve26
