Hevesi Szemle 11. (1983)
1983 / 4. szám - IRODALOM - MŰVÉSZET - Szokolai Zoltán: Senkiföldjén - Cseh Károly: Célpont magaslesről, Mozdulatok, Menthetetlenül
CSEH KARÓIN versei: Célpont magaslesről — VALLOMÁS. ANNO 1849 — Két arcú isten-fenség ét cáfolja a sas Már légyre vadászik zümmögő dalra Azt hiszi tábortüzeket élesztenek vele a pusztán hol a kukoricán is kétfejű sas címerezik Aranysárga hátterembe nem léphetek vissza soha mert a túlfokozott csendben szapora puskaropogás az avar recsegése is Nyár-gőzös fejem hajtsam hát hűteni alázattal hűvös ablakához a rendnek? hol az üvegen túl ha a császár pezsgőspohárhoz nyúl mintha szárny sötétítené el ' a jégcsillogású fákat Korona-tündöklés legyen napom akár a lakájnak? Törékeny reménybe bújok — mészkő — házába a csiga — s elviszem egem ha rám nem törik spiráljaim csizmák Magaslesről a látcsőben mozgó célpont vagyok így is és golyóhegy alakú csőr roncsol majd országnyi sebként rútítani Európát míg az erőszak formáit váltja a hatalom egyre mint színét a kaméleon Menthetetlenül Valaki magához szorít Gomblyukadba tűzi ujját lakkozott körme piros szekfű Nem dobod ki pedig tudod mellével lát csak és combjaival ölel a tragikus kapaszkodásban Mégis mint elromlott cippzár szétnyílik logikád fényes vonala mert megérzed menthetetlenül a test kalandja mindkettőtöknek a remény éltető eleme lehet ha kitölti a legbelső hiányt Mozdulatok Michelangelo faragja tovább a széklábakat — a ja olcsóbb a márványnál a széken ülni lehet Forgácsok a földön Felgöndörödő szőke hajtincsek Fésüli sóhaja szelíden s majd csatot tesz közéjük csillanó könnycseppet SZOKOLAI ZOLTÁN: Senkiföldjén KÁNYÁDI SÁNDORNAK mert nincsenek vidékek már ahol a földobott kő híven visszahullna nem létezik olyan tájék sehol ahol a mondat nem záródna kulcsra megalvadó piros szökőkutak borospohárrá eltorzult karácsony s karambol van, de nincsenek utak az arcon rács, de nincsen rés a rácson van még embernek égi páholya vannak hajfürtök büszkén ondoláltak jut még a szájra csóknyi áfonya de hét naponként nincsen már vasárnap vannak vidékek tudjuk nincsenek aláaknázott senkiföldjén járunk lődeznek ránk a gyarló istenek verejtékárban úszik hajlott hátunk 20
