Hevesi Szemle 11. (1983)

1983 / 4. szám - IRODALOM - MŰVÉSZET - Losonczi Miklós: Barta Ernő interkontinentális festői munkássága

nemcsak festészetünk iránytűjét pontosította, hanem a művészettörténelem internacionális adattáréihoz is tartozik. A magyar művészek nemcsak Párizsba indultak, hanem a szolnoki, nagybányai, técsői művésztelepeken a magyar alkotók mellett lengyel, norvég, svéd, orosz, osztrák, román, spanyol festők dolgoztak, így a magyar táj is nemzetközi forrás lett, a magyar piktúra is világműhelynek számított. így történt meg az, hogy Ferenczy Károly festménye és Róna József Putifárnéról mintázott szobra évtizedekkel megelőzte Thomas Mann biblikus történetét „József és testvérei ”-ről. A komparatisz'tika forrásanyagának nemcsak fogadói, hanem előőrsei és sugárzói is vagyunk.

Barta Ernő e tágas mozgalmasság szellemében haladt mindig előre, őrihelyen állva, szolgálatot teljesítve, új képeket teremtve. 1878-ban született Székesfehérváron, tanulmányait a budapesti Iparművészeti Iskolán és Münchenben végezte, 1897-től Anton Asdhibe növendékeként. A századnyitó 1900-as esztendőiben részt vesz a Müncheni Képzőművészeti Egyesület „Secession” című kiállításán müncheni, drezdai, dachaui, berlini festők társaságában. Ö az egyetlen magyar bemutatkozó. Jellemző rajzi felkészültségére, hogy 1904-ben grafikai nagydíjat kap Budapesten, a Nemzeti

Szalon tárlatán. Kétségtelen az is ,hogy ebben az időben sok díjat adományoztak, s ez inspiratívan hatott a teljesítményre, képzőművészetünk általános fejlődésére. Az állami támogatás mellett indokolt a társadalom művészetpártolását napjainkban fokozni, mert a sok ezres művésztábort csak nagyobb méretű mecénálással lehet és szükséges magasabb célok, egyre jobb művek elérésére ösztönözni. Országos példát mutat ebben a tekintetben Hatvan, ahol a város üzemei, szövetkezetei különböző díjakkal és nemes honoráriumokkal iz- mosítják, erősítik a magyar tájfestészet és portréművészet előrehaladását.

Barta Ernő a müncheni évek után 1905-től a szolnoki művésztelepen dolgozik, de már a következő esztendőben, 1906-ban Milánóban, ezüstéremmel jutalmazzák rézkarcait a világkiállításon. Az ,,Üj versek” éve ez, amikor Ady bejelenti a magyar líra új irányát, s ezzel párhuzamosan Barta Ernő is hozzásegíti festészetünk új törekvéseit a világhírhez. Jól alakul a sorsa. 1907-től öt évig állami ösztöndíjas Berlinben, számtalan új tapasztalatot szerez. Ez a tény is jelzi, hogy művészetünk már a századifordulón Párizs, Berlin, Róma, Athén, Helsinki, London. Jeruzsálem világközpontokkal, több irányban tájékozódik, használja a különböző forrásokat és ezzel tágítja a

Barta Ernő emlékkiállítása

3