Hevesi Szemle 11. (1983)

1983 / 3. szám - TUDOMÁNYOS MŰHELY - Bakos József: A Bordos-Abaúj-Zemplén megyei nép szólásainak világa (I.)

A Hármas Kis Tükör szerzője, Losonczy István ezeket a sorokat írta könyve bevezetőjében: „Tudjuk, hogy a gyermekek a ritmizálásban igen gyönyörködnek, és a Verseket örömmel tanulják: ez okból indíttatván a Vármegyékben levő nevezetesebb Helységeket Versetskékben foglalták, hogy azokat minden unalom nélkül, megtanulván állhatatosan elméjekben megtartsák”. A múltban Bor. sod-Abaúj-Zemplén megyei falusi iskolák mesterei úgy tanították meg a gyerekeket szűkebb tájuk földrajzára, hogy a helységek nevének versestárát készítették el, s a falukra jellemző földrajzi, néprajzi, helytörténeti sajátosságokkal fűszerezték versezetüket. Ügy, ahogyan teszi a Hármas Kis Tükör szerzője Zemplén és Borsod vármegyékről írt soraiban: „Ha Zemplén vármegyét az utas vizsgálja: 'Itt vagyon a jó bor, s azt termő Hegyalja? Liszka, Tokaj, Üjhely. Mád. Keresztúr. Táílya, Lelesz, Tárcái, Patak, Múzsák Oskolája”. — „Borsod vármegyének jó földjét megszeresd, / Itt Edelény, Miskolc, Ónod, Csat és Kövesd, / Szendrőt, Keresztárral, Szentpétert itt keresd, / Ihatsz bort, de meglásd, magad meg ne veresd”.

Hogy a közlekedő edények törvénye szerint az oskolai célokat szolgáló versezet egy-egy mondata és megnyilatkozása hogyan kerül a néphez, és hogyan formálódnak ebből szólásszerű falusorolók, az idézett rész utolsó mondatai tanúskodnak róla: „Szentpétert itt keresd, . .. magad meg ne veresd”. Az Életképek hasábjain Berecz Károly úti tárcájában 1846-ban Szentpétert érintve ezeket írja: „Egy kárvallott felföldi fuvaros jajveszékeléseit hallva”, megértjük, hogy „szinte közbeszéddé vált, ha Szentpéteren meg nem lopnak, vagy meg nem vernek, / S Miskolcon föl nem akasztanak, / Kimehetsz az egész országból” (Életképek, 1846. V. k. 252—54.). Ennek a szólásszerű falusorolónak több változatát jegyezhettük fel. Ma már csak ezek a verses formák élnek a nép emlékezetében: „Ha Rozsnyón meg nem szólnak, / Szentpéteren meg nem lopnak, / Kassán fel nem akasztanak, / Bátran mehetsz az országon keresztül”. — „Akit Rozsnyón meg nem szólnak, / Szentpéteren meg nem lopnak, / Miskolcon meg nem vernek, / Elmehet a világ végére is”. — „Ha Csabán meg nem lopnak, / Miskolcon meg nem gyaláznak, / Kimehetsz a világból, / Nem lesz bántódásod”.

Hogy milyen széles körben voltak ismeretesek ezek a szólástípusok, arról alábbi példáink bizonykodnak: „Ha Radostyán meg nem lopnak, / Pa- rasznyán meg nem becstelenítenek, / Varbón meg nem vernek, / Akkor keresztül mehetsz az egész világon.” — „Ha Harkányon meg nem lopnak, / Tiszalúcon meg nem szidnak, Ha Kesznyétenben meg nem gyaláznak, / Keresztül mehetsz a világon.” — A Bodrogközben is hallhattuk és lejegyezhettük ezeket a változatokat: „Akit Lukán meg nem lopnak, / Karcsán ki nem csúfolnak, Pácinban fel nem csinálnak, Az baj nélkül végigmehet a világban”. — „Akit Karosban meg nem szólnak, / Lukán meg nem lopnak, Vajdán meg nem vernek, A világon mindenüvé elmehet.” Bemutatunk egy Tokajhegyaljai változatot is: „Ha Tolcsván meg nem szúrgálnak (!), / Zsadányban meg nem hajingáinak, / Olasziban, há karóval le nem ütnek,

/ Végig mehetsz az egész országban.” A hazai valamikori gyakori útonállás krónikájához is adalékul szolgálnak közölt adataink, bizonyíték rá ez az alakváltozat is: „Ha Ládon meg nem lopnak, / Szendrőben meg nem bicskáznak, / Kimehetsz a világbul.”

A verses falusorolók nemcsak földrajzi és mik- rotáji tájékoztatást nyújtottak az egyes helységekkel kapcsolatban, hanem azoknak életmódját, szokásait is leírták, minősítették. Csécsy János, pataki professzor még csak pontos útmutató térképet rajzol meg szóban, rigmusban Pataktól Szécsényig megtett útjáról minősítő megjegyzések nélkül: „Patak, Petrahóra, Olaszi, Zsadányra, / Viszen út Liszkárul Bodrog-Keresztúrra, Tárcáinál Mád mellett Zombori Pusztára, / Szerencsiül el Bekecs puszta falujába stb.” (Iter Pagos Scilicet et Op- pida a Pataeh usque ad Szécsény comprehenden- tes, 1703.) Béréi Farkas András már megjegyzéseit is rigmusba szedi: „Szántó, Tálya, Liszka, Tar- czal, Mád, Keresztúr / A Szüreten tudom lesz ott sok Nemes Ür”. (A Miskoltzi Gyűlés és a verselő Musának Budáról Kassára Való Utazása, 1810.) Ugyanezt teszi Szirmay Antal is: „Bénye—Legyes— Bekecs, Ond, / Harkály, Szada, Takta, Haragnod,

Ennek az anyja Szerencs, jókat iránta jelents!” (Szirmay: Notitia, 9.) Adalékok Zemplén vármegye Történetéhez című kiadványsorozat hasábjain megjelent versezet a Hegyalja helységeiről, már bő minősítő jelzőkkel látja el az egyes községekkel, mezővárosokkal kapcsolatos leírását: Hosszú Szántó, gőgös Tállya, jól álló Mád, szomjú Tárcái, vizes Tokaj, görbe Keresztúr, oldali Bénye, aranylábú Tolcsva, elbújt Hotyka stb. (Adalékok, 1914— 15.) Ezt a hagyományt követi Szűcs Gyula ny. tanító, aki verses falusorolóját 1947-ben írta Putnok és környéke címmel: „Nyugatra mén az út Seré- nyifalvára, / Északra a völgyön megyünk Kele- mérbe, / Tompa Mihály híres költőnk lakóhelyére,

Gömörszőlős tőle csak két kilométer, Fennsíkon jutunk a kastélyos Ragályra, / Aggtelekről délre Káno és Imola, / Ott található az alabástrom csoda, / Zubogy meg Gömörben, Kelecsény Borsodban / Felsőnyárád, Sajókaza jönnek aztán sorban,

Dubicsányi kastély büszkén néz az útra, / Amely szekérút porával elvezet Putnokra, / Velezd káposztája, Hétnek jó dinnyéje, / Nagy vasút állomás a határon Bánréve, / Özdnak acélgyára, Ná- dasd vaslemeze, / Dédes régi vára, a Bükk erdősége, / Királd szénbányája, a szép Sajóvölgye, / Sa- jószentpéternek acélos üvege, / Rudabánya vasa, Ormospuszta szene, / Barcikai villanytelep villamos ereje, stb.” (A Sárospataki Tud. Gyűjtemények kézirattárából: At. 2251.)

2. Az abaúji, borsodi és zempléni nép szóláskészlete több nyelvi alakulatának szellemességét, humorát és derűjét látjuk viszont a pataki diákok elekciós verseibe is beépült falusorolókban. Az egyes falukat minősítő szólásszerű rigmusokban, dialektusi sajátságokra is épülő rímes csattanókban, klappanciákban olyan nyelvi jelenségek is fel-feltűnnek, amelyek e vidék és közigazgatási terület szóláskészletében is kulcsszerepet játsza43