Hevesi Szemle 11. (1983)
1983 / 3. szám - MÚLTUNK JELENE - Lénárt Andor: Szarvaskő vára
le, s jószágait kapcsolják az egri várhoz. Azonban ezt a rendelkezést sem hajtják végre. Az időjárás viszontagságainak kitett vár megerősítését 1583-ban, egyidőben az egri várban folyó építkezésekkel, új erődítésekkel; Stella Kristóf irányításával kezdik meg. Az 1596-os, Eger számára végzetes ostrom idején a szarvaskői várőrség az akkori várnaggyal, Gál Jánossal együtt elmenekül, s az üresen hagyott várat elfoglalja a török, s uralja 1687-ig. Ekkor az őrség Dória János hadainak közeledtére, belátva a vár tarthatatlanságát, ott hagyja a várat. A Heves vármegyei ismertető és adattárból ((1936) tudjuk meg, hogy a törökök közül Omár ben Ali egri török tisztnek volt hűbérbirtoka a vár körüli terület, s ennek évi jövedelme 4000 akcsét tett ki. Eger viszafoglalása után Szarvaskő falu és vár probléma nélkül visszakerült a püspök birtokába együtt Sírokkal, Cserépkővel. A török uralom megszűnte után egy ideig még fennáll a vár. Telekesy István püspököt a Rá- kóczi-szabadsághareban való részvétele miatt 1709-ben a püspökségből felfüggesztik, és e várba száműzik. Majd másfél évig él itt az agg főpap. Itt mondja a vár Szent Miklós kápolnájában aranymiséjét, s itt írja meg védőiratát is, melynek eredményeként visszavonják a püspöki széktől való megfosztásról szóló végzést, s visszahelyezik korábbi méltóságába. A várat Albert Ferenc szerint Rákóczi-szabad- ságharca után a bécsi haditanács parancsára lerombolják. A községben 1720 táján 6 jobbágycsalád él. Több lakója nincs is a falunak. Egy századdal később voltaképpen a vár már nincs. A falunak viszont 262 katolikus vallásé lakosa és 37 lakóháza szerepel az összeírásban. Ahogyan az egri vár, amikor a XVIII. század folyamán elvesztette stratégiai jelentőségét, évről évre pusztult, úgy Szarvaskő is. Montedegói Albert Ferenc idejében (1868-ban) „... már elpusztult a vár, ma csak romjai s egyes falai állnak még, melyek a nézőt a múlt időkre emlékeztetik, s a hegyoldalba épült, s magas hegyektől övezett kis helység és vidék regényességét növelik, melyekkel kellemes ellentétet látszik képezni a Pyr- ker László egri érsek által 1845-ben épített csinos kis templom, amely a hegyoldalban a szerény házikók felett emelkedik, növelve a falu kinézésének festői szépségét...” Borovszky Samu, Heves vármegye monográfiájában a vár 1909-es állapotáról mindössze annyit jegyez meg; ,,A helység határában a sziklás hegy tetején, ma is láthatók az egykori vár romjai.” Pásztor József, Heves megye várairól írt ösz- szefoglaló munkájában (1932) ezt mondja: ,,A szarvaskői vár is elpusztult, csak romjai és egyes falai állnak még, melyek a nézőt a múlt időre emlékeztetik. ... Sajnos, a múlt év őszén az utolsó várfal is ledőlt.” Braznay Imre és Karczos Béla, Egri képeskönyve (1937) Szarvaskőről mint kedvelt kiránduló- helyről emlékezik meg az eger—putnoki vasútvonal és az országos turaút mentén, erdőkkel övezött völgykatlanban. „Nevezetessége a község fölé emelkedő sziklahegy ormán majdnem teljesen elenyészett vár romja, ahonnan élvezetes kilátás nyílik a vadregényes környékre.” * Amikor 1564-ben Mágocsy Gáspár átveszi az egri és egyúttal a szarvaskői várkapitányságot, leltár készül. A leltározók végigjárják a vár minden helyiségét, s a talált hadieszközöket, mindennemű tárgyat, élelmiszert megszámolnak, feljegyeznek. E ránkmaradt feljegyzés ad a szemtanú hitelességével, elképzelhető, valós képet a területében kicsiny, de jól tagolt és felszerelt várról. A leltárt az első pincében kezdi a bizottság, ahol hét borosedényt talál. Ezek űrtartalma 18— 20 köböl. Hat hordó ép, a hetedik hibás, de ebben is találnak négy köböl egri bort. A második pincében 3 sörösedényt, 7 közepes nagyságú üres edényt, egy kis kádat, korpát és lisztet találnak egy-egy edényben. Az intéző házban feljegyeznék 4 kocka sót, 2 üres edényt, 1 vasserpenyőt, hat edényben disznózsírt, fél oldal szalonnát, 3 „hitvány fogoly-bilincseket vasból”, reteszeket, és beverő köveket, ásásra szolgáló szerszámot, 16 font faggyúgyertyát, egy ládában 200 gyertyát, 3 nagyobb marhabőrt, levágott és feldolgozott malacokat, törött tányért sóval, 2 lisztszitát, összetört vas sugár- ágyú darabjait és 3 teknőt. A konyhában 2 veder, 1 nagy rézmozsár, 1 törött magyar szakállas ágyú, 1 kád, 2 rosta, 2 kiskosár; a sütőházban kenyérsütéshez alkalmas nagy teknő, 3 ecetes edény egy köböl ecettel, kenyér készítéséhez búza mérésére szolgáló 4 köböl és a szakácsnő számára 2 vaskés a leltározott anyag. „Egy házban” 6 prágai szakállas ágyú, 1 edény a szakállas ágyúk golyóinak tartására és 2 vasból való lámpa fáklyákkal. A kút közelében hever minden felszerelés nélkül egy kis vas sugárágyú. A pince feletti házban lehetett az éléskamra. Az alábbiakat jegyzik fel benne: 24 oldal szalonna, 1 nagy kád savanyított káposzta, egy nagy edényben 10 és fél köböl búza, egy másik edényben 3 köböl lencse, 1 db só, egy edényben 3 köböl kendermag, fél köböl cukor. De találnak itt ólomdarabokat, 2 cserépmécsest, két korsót, 5 kéve kendert, egy vashuzalból készült kosarat, 5 baltát nyéllel, 6 üres edényt és sugárágyúhoz 1000 golyót. A felső pincében zömmel a védelemmel kapcsolatos, vagy használaton kívüli dolgokat, tárgyakat vesznék leltárba: 3 üres edény, 1 savanyított-káposztás edény, 1 kis malomkő, 4 és fél tonna lő por ágyúk számára. (Tonna-kis hordó.) Nagyobb kötelekből 33 könyök, 7 prágai szakállas ágyú, 14 köböl zab egy halomban, egy jelentéktelennek tartott sugárágyú Hippolit egri püspök sasos jelvényével, egy vasból készített sugárágyú, melynek minden felszerelése hiányzik, 5 prágai szakállas ágyú, 1 dob a gyalogosok számára, 23 másfajta szakállas ágyú, szakállas ágyúhoz lőpor és „néminemű kis tárgyak” 13 tonná35
