Hevesi Szemle 11. (1983)
1983 / 3. szám - IRODALOM - MŰVÉSZET - Moldvay Győző: "Egy könyvkiadó feljegyzései"
ciaországba vitte neki Cserépfalvi a hírt, hogy egy emigráns lap tanulmánya úgy értékeli őt, mint aki talán egyedül érez bele a munkásélet, a munkásság akkori jelenének mélységeibe. Talán? Attilát ez döfi szíven, és nem is ad többet az eszmefuttatásra, bármennyire taksálja az ő költői erényeit. * Sokan, sokhelyütt persze nem értették Cserépfalvi Imre affinitását, amély a baloldalnak kötelezte el. Szalonkommunista. Talán ez is szerepelt az őt illető jelzők között, különösképpen franciás műveltsége, magas fo'kú kultúrája ismeretében. Pedig — ahogyan most is elmondotta — az alig ezer lakosú Borsod megyei Cserépfaluból, ahol a pórnéppel pórként elvegyülve fölcseperedett, másfelé nem is vezethetett az útja. Mélyen gyökerezett abba a földbe, az ott élők gondolkodásába, hitébe és vágyaiba, s az ilyenféle gyökerüket az igaz ember önmagában soha nem tudja elvágni. Természetes hát, hogy egy hónap alatt kinyomatja az alig húsz esztendős Szabó Zoltán szociográfiáját, amely a matyó Tárd, népközösségének, a falu arculatának olyan kérlelhetetlen röntgenképe, amely a gondok, a társadalmi igazságok keményen fogalmazott krónikájával egyszeribe meglódítja a falukutatás ügyét, majd a legjelentősebb népi írók — Veres Péter, Szabó Pál, Darvas József —- egész csapatát állítja Cserépfalvi mellé. Vagyis a munkás baloldal kiteljesedik a földmunkásság szellemi elitjével, hogy ugyan nem mindig felhőtlen ambivalencia teremtődjék a két tábor között, de a híd azért sohase égjen föl. Miként fogalmazza meg programját akkoriban a Váci utcai könyvkiadó? Fel kell tárni a társadalom sebeit, különben semmi sem orvosolható. .. * Hogy következetesen hálásak lettünk volna e nincstelenből majdan népet szolgáló, felmagasult férfi iránt? Aki a fasizmus idején is ember maradt? Akit Bajcsy-Zsilinszkyékkel együtt hajszoltak? És aki a felszabadulástól a lelkek felszaba- dultságát is remélte? Fogalmazzunk e kérdésekre rövid, szkeptikus mondatban: Hagytuk, hogy éljen. De nem a pályán. Csak a partvonalon kívül. Az igazi tették lehetőségétől megfosztva. Gazdag élettapasztalatát, nagy kiadói tudását, rutinját mellőzve. A század két lábon járó „irodalom- története” így vált időlegesen fellapozhatatlanná. De végre csak megjelent ez a könyv, bő negyven esztendő eseménytára, hogy a „sine cura” tisztségek után végre a tevékeny embert állítsa ismét elénk. Es, hogy elcsendesültek a harcok, kinyílt a látásunk, a mű folytatását is várjuk-re- méljük. Hiszen a negyvenes évek óta eltelt újabb negyven esztendő, aminek a feltárásával még adósunk az egykori libapásztor, a Sorbonne diákja, a baloldali könyvkiadás egyik jelese. ígérte is! Hozzátéve: csínján kell bánnia a dolgokkal, mert élnek még kortársak, akik talán túlon túl érzékenyen reagálnak az 1940—50-es esztendők kultúrpolitikájában vállalt és viselt dolgaik esetleges kritikájára. Moldvay Győző Budapesti olvasóink kérésére közöljük azoknak a jő városi hírlapboltoknak a címét, ahol a Hevesi Szemlét megvásárolhatják: V., Váci út 10 (telefon: 185-604), V., Szabadsajtó út 6. (184-840), SUGÁR Üzletközpont Örs vezér tér (843-160 69), Magyar Jakobinusok tere Déli pu., Szt. István krt. 25 (314-334), I., Bem. út 9. (352-346), V., Felszabadulás tér 4. (Párizsi udvar) 181-401, József nádor tér 1 (185-850), CORVIN Áruház (335-551), Benin krt. 17 (423-929), Hegedűs Gyula u. 43 (491-505), Baross út 59. (131-286), Skála Áruház (852-222/28), Petőfi Sándor u. 17 (189-013), Rákosfalva park 3/c. (XV.) 847-274), Hírlapbolt (KHI) V., Bajcsy Zs. u. 76 (116-269). 6
