Hevesi Szemle 11. (1983)
1983 / 2. szám - MÚLTUNK JELENE - Pozder Miklós: Egy amatőr helytörténész emlékére
MÚLTUNK JELENE Egy amatőr helytörténész emlékére Vitális Mór (1830-1914) Lassan tíz esztendeje annak, hogy egy októberi hűvös, esős délután először jártam a kisnánai várban. Múzeumi hónap volt, műemléki kirándulást szervezett oda a gyöngyösi múzeum. Mire a vár lakótornyából a keskeny csigalépcsőn leereszkedtünk, beesteledett. A szitáló őszi esőben hazafelé tartó autóbuszon aztán elgondolkoztam: milyen keveset tudunk öreg várainkról, várromjainkról. Legtöbbről még monda sem maradt, vagy ezek a mondák már hallatukra is megmosolyogtatják az embert, annyira együgyűek, anakronisztikusak. Szerettem volna Kisnánáról is többet tudni. Öreg könyvszekrényemből elővettem Vitális Mór „Múlt és jelen” című, Balassagyarmaton 1902-ben kiadott, történeti elbeszéléseket tartalmazó könyvét. Emlékeztem, hogy van abban egy írás a kisnánai várról. Meg is találtam. „Csulai és dadai Móré László” címmel így kezdi elbeszélését Vitális: „Még a 40-es években Nána Tót-Nána néven volt ismeretes, ma Felső-Nána. Hevesmegyében fekszik, Verpelét és Domoszló között. ... Nána tövében, egy dombon van egy váromladék; falainak egy része fennáll, nagy részét az idő foga pusztítja, a falusi lakosok pedig építésre használják, mert sok, szép, faragott kövekből áll a falazat; a mély sánczok búrjával be nőive, némely része pedig krumpli földeknek van használva. Sokszor ültem a romok alatt; mindig eszembe jött, mennyi vihar vonult el a falak fölött, mennyi vér folyt a környékén. ... 1858. év őszének egy délutánján, ... a vár déloldali tornya alatt ültünk; beszélgettünk...” A szó a várra terelődött, s hogy Móré Lászlóé volt az valaha. Vitáldsné megkérdezte: „...Ugye elmondod a vár történetét? — Elmondom, és hogy érdekesebb legyen, ide jövünk. Itt az omladékok alatt fogom elmondani. Egy hét múlva újra a torony alatt voltunk és felolvastam Móré László történetét.” 1542-ben Losonczy István kezén van a kisnánai vár és menedéket nyújt falai között Móré Lászlónak. Móré egy alkalommal elfogta és kirabolta Ali budai pasa embereit, a pasa ezért ostrom alá vette a nánai várat. A töröktől szorongatott Móré úgy próbált menekülni, hogy pénzt szórt a törökök közé, de hiába. Fiával együtt elfogták. A várat a török feldúlta, azóta áll romos állapotában. Kedvet kaptam elolvasni a többi elbeszélést is. Ezeknek zöme Észak-Magyarországon játszódik, a színhelyek: Bozók, Budetin, Fedémes, Kézsmárk, Kisnána, Köpcsény, Mezőkeresztes, a Nógrád megyei Nagyfalu, Rajka, Szécsény, Szitnya. Vitális maga is utal rá számtalan jegyzetében, hogy főleg 42
