Hevesi Szemle 10. (1982)
1982 / 1. szám - TUDOMÁNYOS MŰHELY - Sugár István: Eger városfalai és kapui
vontatottan haladt előre. Nogarola Ferdinánd 1583- ban arra kérte az uralkodót, hogy biztosítsa a félig megépített körfal teljes befejezését, mivel a még fennálló „rossz és haszontalan palánk” semmi védelmet sem jelent a török támadás ellen. Eger városát gyűrűszerűén övező kőfalak megépítése tehát az 1570-es évek utolján, 1580 körül vette kezdetét. Feltehetően a munka 1592-re zömében be is fejeződött, mivel ekkor februárban Stella eltávozott a városból, sőt még 1593-ban is odavolt. Sza- mosközy az 1596. évi török ostrom leírása kapcsán azt írta, hogy a város „a legközelebbi években emelt kőfallal van kerítve”. — Stella már 1584-ben felfigyelt a vár és a város megerősítése szoros összefüggésének katonai szükségességére. Vaskosan tévedett tehát Molnár József, amikor Eger török műemlékeiről szóló kis könyvében arról ír, hogy „a városfalakat és annak bástyáit a hódoltság alatt építették a törökök”. Stella a városfal mentén a térszíni adottságoknak és lehetőségeknek a figyelembevételével a fal síkjából előugró bástyákat alakított ki. A bástyák első megépítési formájukban, az egykorú rajzok tanúbizonysága szerint, sokszögű, olasz bástya típusúak és egységesen fedetlenek voltak. E bástyák a város felé nyitottak voltak, hogy az ellenség, ha netalán egyiket-másikat elfoglalta volna, ne használhassa azt a város védőivel szemben támaszpont gyanánt. A török hódoltság 91 esztendeje alatt a hódítók kétségtelenül gondozták, karbantartották, s~bi- zonyára saját igényüknek és ízlésüknek megfelelően tovább erősítették, fejlesztették, részeiben át is építették Eger városfalrendszerét. A bástyák fejlesztése feltehetően az ő nevükhöz fűződik. Az 1687. évi rajzok ugyanis egybehangzóan a bástyákat már jól kiépítetteknek és fedetteknek ábrázolják. Evlija Cselebi 1664—65-ben erős túlzással azt írta, hogy „olyan erős a fal, hogy azt nyelv el nem mondhatja, toll le nem írhatja, három év lefolyása alatt Köprüli Mohamed nagyvezír építtette, 1658-ban”. Ezt egyébként levéltári adattal is módomban van igazolni. Egy kis cédulán fennmaradt levéltári feljegyzés szerint, a törökök a lakatlanná vált Felnémet templomának és a környezetében állott egri vártiszti „majorházacskák és mulatóhelyek ... kövibűl Eger Várossát nagyobb részre megh kerítvén”. A bástyák száma az 1596. és 1687. évi tájképek rajzain nem állapítható meg, mivel a különböző szerző más-más, igen eltérő számban ábrázolta e védműveket. A városfálrendszerről, a bástyákat is beleértve, a legpontosabb és leghitelesebb képet egy egri szervita mérnök, páter Házáéi 1753-ban készített térképe nyújtja — ugyanis még a hadmérnöki térképek is pontatlanok, és kétségtelenül megvolt bástyákat sem tüntetnek fel. Az északkeleti falszakaszon 3, az északin 1, a délin 2, a nyugatin 8 (?), a délkeleti szakaszon pedig 1 vagy 2 bástya állt, azaz összesen 15—16. A nyugati falszakasz déli végén egy kiszögellésről nem állapítható meg, hogy az bástya volt-e, vagy csak egy téglalap alakú falkiszögellés. A fennmaradt falrészletek vizsgálata, s az 1976. évi ásatások adatai 56