Hevesi Szemle 10. (1982)
1982 / 1. szám - JELENÜNK - Dr. Ludányi István: A népesedéspolitika eredményei, tapasztalatai Heves megyében
ben és Hatvanban. A bölcsődék zsúfoltságát az óvodás korúak bölcsődei elhelyezése tovább fokozza. Az óvodai gondozás, elhelyezés is igen jelentős mértékben járul hozzá természetbeni juttatás formájában a család anyagi támogatásához. Megyénkben 1975-ben 8681 férőhely volt. 1980. devember 31-ig ez a szám 11 621-re növekedett. Óvodai ellátottságunk 70 százalékos, ám a fejlődés ellenére magas a fel nem vett óvodás korú gyermekek száma. Egerben 1979 szeptemberben 620-an nem kerültek be! Megoldásra váró gond a bölcsődében elhelyezett óvodás korú gyermekek sorsa. Egerben 1978-ban 475 bölcsődei férőhelyen 180 óvodás korú gyermek maradt. A bölcsődék kihasználtsága 1977-ben emelkedett, ez azt mutatja, hogy a születésszám emelkedését nem követte a bölcsődei férőhelyek számának arányos fejlesztése. A közegészségügyi háttér Népesedési helyzetünk közegészségügyi hátterének áttekintésekor első feladatként a megfelelő reprodukció biztosítása szerepel. A születések számának alakulása az 1973-as értékhez viszonyítva magas, de az utóbbi években csökkenést mutat. A születések számának mennyiségi emelkedését tapasztalhatjuk annak ellenére, hogy az 1975-ös évhez képest némi csökkenés tapasztalható. A két- három gyermekes családideál nem elfogadott megyénkben sem. Ennek számos anyagi, szociális, erkölcsi, etikai oka van. Lassú emelkedés az 1972- es 6,9 százalék előforduláshoz viszonyítva megfigyelhető. Az egri osztályon végzett felmérések alapján 1975—79 között 12,5 százalékról 15 százalékra emelkedett a három- vagy annál több gyermeket szülők aránya. A három és négy, vagy több gyermeket szülök aránya Egerben Év Szülések száma III. P. IV. P. V. több III. P. % IV. P. v. több % össz. 1975 3071 264 176 8,5 5,7 14 1976 2944 223 164 8,3 5,5 13 1977 2733 271 140 9,9 5,1 15 1978 2506 202 123 8,0 4,9 12,5 1979 2357 207 119 8,7 5,0 13,8 A születések számának lassú esése a gyér mekhozó korban levő lakosság számának ilyen arányú csökkenésével magyarázható. Az emelkedés csak két- és háromgyermekes családideál elterjedésével érhető el, hiszen a szülőképes korban levők száma közel egyenlő. Annak ellenére, hogy terjesztjük azt a tapasztalatot, hogy a szülésre legalkalmasabb időszak — 20—29 év —, mégis megállapítható: a többség két gyermeknél nem kíván többet. A megyei osztályon végzett reprezentatív felmérés azt bizonyítja, hogy szaporodóban van egy új családtípus kialakulása, mely előzőleg felbomlott házasság után jön létre. A válások számának emelkedésével számolni kell ily módon létrejövő három- vagy több gyermekes családok keletkezésével. Ezen jelenség számos nevelési, de morális jelenségre hívja fel a figyelmet. A népesedéspolitikai határozatok bevezetése kapcsán figyelemre méltó eredményeket értünk el, a születéskori és csecsemőhalandóság csökkentésének területén. Ismert adat megyénk magas koraszülés-előfor- dulása. Hosszú évek után először 1979-ben sikerült az országos átlagnál alacsonyabb arányt elérnünk. Az újszülöttek testi és szellemi fejlettségi színvonalának emelése érdekében e szám további csökkentése a fő feladat. Ez a társadalom anyagi teherbíró képességének függvényében, szakmai, szülészeti és gyermekgyógyászati feladat. Az adatokból megállapítható, hogy a koraszülés csökkenése a csecsemőhalálozás egyértelmű javulását, az országos átlaghoz való közelítését eredményezte. A döntő javulás 1977-ben következett be, amit a születéskori halálozás nagymértékű csökkenése eredményezett. Gyakorlattá vált a megindult koraszülés lefolyásának késleltetése, a méhen belüli hormonkezelés beindítása. E figyelemre méltó eredményt a központi intézkedések maradéktalan végrehajtása segítette elő. Javult a felszereltség, műszerezettség, példamutatóvá vált a szülészek és gyermekgyógyászok munkakapcsolata. Az egri és hatvani szülészeti osztály rendelkezik a szülésészlelés korszerű eszközeivel. A megyei osztályon bevezetésre kerül a szülés alatti méhen belüli oxigénellátottság mérése. A megyei tanács egészségügyi osztályának irányítása, segítségnyújtása eredményezte, hogy a szülések intenzív észleléséhez szükséges anyagi eszközök beszerzése, üzemeltetése lehetővé váljék. Az egri újszülött osztály látogatási kulturáltságának elősegítése, a televíziós lánc kiépítése megoldódott. A szülő nők telefonhálózat segítségével tarthatják fenn hozzátartozóikkal kapcsolatukat. Az 1979-es országos átlag körüli eredmény a születéskori halálozásban és csecsemőhalálozásban az irányító apparátus és végrehajtó szervezet között meglevő jó együttműködésnek köszönhető. A szülészeti ellátás javítása terén a terhesgondozás mainál magasabb színvonalon való működtetése a célravazető. E területen a tennivalók sorában az alapellátást kell korszerűsíteni. A terhes anyát korszerűen, magas színvonalon, megfelelő műszerezettségű rendelőkben, kellő laboratóriumi háttérrel bíró, a társszakmák konzultációs segítségét igénylő ellátási központokban kell gondozni. Kívánatos volna egy-egy nagyközségben kialakítani a fenti követelményeknek megfelelő gondozókat. A gondozók vezetése, irányítása, szakmai felügyelete megyei feladatot képezne. Az utazással történő veszélyeztetés ténye elhanyagolható, szemben a szétaprózottság mai gyakorlatából eredő hiányokkal (anyagi, személyi ellátottság stb.). Ily módon lehetőség lenne — a terhesek magasabb színvonalon történő ellátásával, a koraszülés veszélyeztető tényezőinek korai kiszűrésével —, a terhesgondozás színvonalának további emelésére. Sok a ma még megoldatlan feladat: például megfelelő szervezéssel a keresőképtelenek szakfelülvizsgálata is teljesíthető lenne. 32
