Hevesi Szemle 10. (1982)
1982 / 4. szám - TUDOMÁNYOS MŰHELY - Sereg József: Agrárforradalom a Mátraalján
szakcsoportok (szőlész, kertész, baromfitenyésztő) támogatása és a földjáradék meghatározása. (Legfeljebb 16 aranykorona-mértékben, aranykoronánként maximálisan 10 kg búza.) Leszögezték, hogy ez nem haladhatja meg a munkaegység 25 százalékát. A gazdag szőlőtermesztő, és tartalékokkal rendelkező gyöngyösi parasztság szempontjából ezeknek a rendelkezéseknek később nagy jelentősége volt. Intézkedtek a tábla kialakításának lehetőségei érdekében és az esetleges termelőszövetkezeti nyugdíj kérdéseiben tájékoztattak. A gyöngyösi mezőgazdaság szocialista nagyüzemmé való átszervezésére már éppen idejében történt az intézkedés, hiszen a helyi kisparasztság, amely 1945-ben jelentős szőlőterületek birtokába jutott, nem volt képes korszerű termelésre. A szőlőt ősi módon csak kézzel művelte, jelentéktelen volt az oltványokkal való foglalkozás, és a kártevők ellen sem tudott egységesen fellépni. A talajerő visszapótlása szinte minimális volt, mert műtrágyát nem alkalmazott, szervestrágya nem állt rendelkezésére, hiszen a város területén alig néhány számosállat létezett. 1958-ban 111 szarvasmarha, 405 ló, 149 sertés volt. Ugyanebben az évben felmért adatok alapján Gyöngyös és környéke szőlőjének állaga egyre romlott. A megye területén levő 7300 hold direkttermő szőlőből Gyöngyös és környékén volt 5500 hold. A termelőszövetkezetek szervezésére hozott határozatok alapján az MSZMP városi Végrehajtó Bizottsága mellett 20 főből álló tsz-fejlesztési bizottság jött létre. Ezenkívül egy 40 főből álló aktívahálózat is megalakult és a járási pártbizottság segítésére falusi szervező munkára ment a XII-es akna 15 bányásza, a Váltó- és Kitérőgyár 15 munkása, az AKÖV 5 dolgozója, 3 pedagógus és a Városgazdálkodási Vállalat 2 dolgozója. Ezeken kívül a XII- es akna, a 34-es AKÖV, a Váltógyár, a Magasépítő Vállalat, a városi tanács bizottságokat hozott létre kétlaki dolgozóinak a termelőszövetkezetekbe való beépítésére. A város politikai határa 9162 hold. (Encs-puszta nélkül), amelynek 1959 márciusában 82 százaléka tartozott már állami vagy szövetkezeti szektorhoz, bár a kívülmaradó 18 százalék teljes egészében még kisparaszti szántó-, vagy szőlőterület volt. A város üzemei a megalakult termelőszövetkezetek mellett patronálási mozgalmat folytattak: a Váltógyár, az Üj Élet Tsz-t és a Mátragyöngyét, a 34-es AKÖV a Dimitrovot, a XII-es akna a Kinizsit, a Magasépítő Vállalat a Virágzót, a Városgazdálkodási Vállalat pedig a Hunyadi Tsz-t patronálta. 1959 tavaszán már elegendő erő jelentkezett a termelőszövetkezeti pártszervezet létrehozására is. A párttagság zöme az Üj Élet Termelőszövetkezetben volt, ezért az összes termelőszövetkezetek tagsága számára itt alakították meg a pártszervezetet. Hat mezőgazdasági termelőszövetkezet kezdte meg a termelést ezen a tavaszon: Az Üj Élet, mely magában egyesítette a gyöngyösi két legrégebbi termelőszövetkezeti csoportot, a Dózsát és Kossuthot. A Mátragyöngye, (elsősorban szőlészeti), a Dimitrov (a gyöngyösi bolgár kertészek társulása), a Kinizsi, a Virágzó és a Hunyadi tsz-ek. A termelőszövetkezeteken kívül maradt ebben az évben mintegy 800 egyéni család, amelynek kezében 3500 hold szőlő volt. Gyöngyösön a lakosság kezében sok volt a „kibíró” környező községekben levő föld. A 800 egyéni család közül ilyen tekintetben 100 családot tartottak számon. Az 1959. mezőgazdasági évben az Üj Élet Tsz folytatta a legeredményesebb gazdálkodást. Ez a komoly termelőszövetkezeti múlttal rendelkező gazdaság a jó vezetés folytán politikai kérdésként fogta fel a munkaszervezést. A munkaegység, annak ellenére, hogy ebben az évben tért át a termelőszövetkezeti mozgalom a december 31-i zárásra, 45,— Ft-ot ért. A tsz 122 tagja viszonylag nem nagy területről (378 holdról) biztosított ilyen jövedelmet, amelyből a szőlő csak 62 hold volt. Ezen túl 260 hold szántóval és 56 hold legelővel rendelkezett. A tsz komoly agitatív munkát fejtett ki, közgyűléseire a másik négy tsz elnökeit mindig meghívta, bár ezek csak viszonylagos érdeklődést tanúsítottak. Rendkívül fontos l«tt volna viszont minden termelőszövetkezetben a munka komoly szervezése, hiszen a tagság a paraszt lakosságnak még csak 25 százalékát tette ki. Az 1959. évi tavaszi tsz-szerve- zés még csak előcsatározás volt. Az Űj Élet Tsz 1959. évi termésátlagai figyelemre méltóak voltak és ösztönzőleg hatottak, őszi árpából holdanként 22,5 mázsát termelt, évi 3000 liter tejet adott le. A tsz-nek 500 000,— Ft volt a tiszta jövedelme. A Mátragyöngye Tsz adatai már nem ilyen kedvezőek: árpából holdanként 16 mázsát, kukoricából 36 mázsát ért el. Szőlőtermesztéssel sok problémája volt, mivel szőlőterületeinek 85 százaléka direkttermő volt. 1959 tavaszán a tsz 44 taggal alakult. Később egy jelentéktelenebb csoportosulás, a Hunyadi Tsz 25 taggal bővítette a Mátragyöngye Tsz létszámát. A tsz 1959 novemberében 106 hold szőlővel, 57 hold szántóval és 572 hold legelővel rendelkezett. Sokat küzdött az egyesülés után az elnökválság problémáival, míg végül egy harmadik elnök megválasztása a helyzetet konszolidálta. Ez a szövetkezet június hónaptól kezdve 13 Ft előleget biztosított tagjainak munkaegységként és havonként. Sokat kellett küzdeni ebben a közös gazdaságban a tagság jelentős részének (mintegy 15%) a munkafegyelemre szoktatásával, nevelésével, akik a tsz tagságának 15 százalékát tették ki. A vezetőség csak félve mert az év folyamán ezekhez a kérdésekhez hozzányúlni. A munkaegység-részesedés 40—45 Ft között volt. A város harmadik jelentős közös gazdasága a Dimitrov Tsz csak 185 hold területtel rendelkezett, amelyből 88 hold szántó és 97 hold szőlő volt. Ez a tsz jövedelmének jelentős részét kertészetből érte el. 500 000,— Ft állami hitelt kapott a kertészet megindítására. A tsz-tagság hozzáállása a munkához jó volt. Két jelentéktelenebb tsz-csoport is működött a városban. A Kinizsi 21 hold szántó és 82 hold szőlő, összesen 103 hold földterületen gazdálkodott, 62 tagjából 9 elaggott volt, akik komoly munkára nem jöhettek számításba. A Virágzó Mg. Tsz nevével ellentétesen ebben az évben nehéz gazdasági körülmények között élt. 25 hold szántója, 40 hold szőlője, 1 hold rétje volt és 39 tagja. A tagok húzódoztak a közös munkától, a közgyűléseket pedig 58
