Hevesi Szemle 10. (1982)

1982 / 4. szám - HAZA ÉS NAGYVILÁG - Gyurkó Géza: A hűtlen tenger városa

Az 1001. tó Minden bizonnyal nem nézték ki belőlünk, hogy speciálistái lennénk a robotgyártásnak, termetünk és szemünk vágása is megcáfolta esetleges japán voltunkat, de szívesen kalauzoltak — majd azt írtam, hogy végig — az üzemcsarnokban, amely ha kétszerese egy jobb hazai maszek műhelynek. De ahol másfél milliós értékrendben folyik a meg­tervezett új meg új robotok összeszerelése a kivá­lóan képzett, kislétszámú szakmunkás gárda jóvol­tából Verseny a világgal és helytállni benne: ez a Rosenlow cég jelszava és e jelszó szellemében cse­lekszik is. Amely hasznos természetesen Finnor­szágnak is, de hasznos a gyár tőkés konzorciumá­nak is. Ugyanakkor — emlékezzünk csak vissza! — az egyre korszerűsödő technika és az új mun­kahelyek hiánya miatt csak itt, Poriban 1500 fiatal vár munkára, köztük olyan is, aki még soha és sehol nem dolgozott. Ilyen és nem is lehet más a tőkés korszerűsítés és vele a helytállás a nemzet­közi piacokon. Rosenlow gyár nem a legjelentősebb Finnország­ban, de még itt Poriban sem. Akad létszámban hasonló társa — mint például a Rauma-Repala —, több is. Mégis egy villanásnyi, de jól kivehető és kikövetkeztethető képet ad az egész itteni gazda­sági és politikai helyzetre. Csepp a tengerben? Tenger a cseppben inkább... Precíz, méret utáni „szabóság”, nagy fegyelem, még nagyobb szellemi erőfeszítés, alapos piackutatás és helytállás a nem­zetközi piacokon — újra növekvő hazai munka- nélküliséggel mindennek a hátterében. Az idegen, a túrista, éppen úgy, mint a színház nézője, a ku­lisszák előtti világot figyeli, mit sem érdekli, hogy mi van a háttérben: a produkció a primadonnán méretik, s nem a függönyhúzón. Van mit tanulnunk a Rosenlow példáján, s van mit okulnunk is, hogy miben lehetünk mi a pél­da, nos, nem a Rosenlow-ék számára. Zuhog az eső. S ez a hatemeletes ház, itt a Liiskatu 14-ben, minden csak nem vonzó. Modem és sivár, különösen így, a falát nagy erővel verő zivataros esőben. Dehát nem is háznézőbe jöttünk ide, nem a finn építészeten vitázni és megelége­detten konstatálni, hogy ami csúnya, az bizony itt is az, meg olcsóbb is. És azt mondani, hogy a finn pártot felveti a pénz, még tréfának is otrombaság lenne. Nos, ebben a szemre nem túl vidám épület­ben van a székhelye a megyei pártszerveknek, a városinak is persze, itt van a nőszövetség székhe­lye is, valamiféle kollégium, szálláshely is, étte­rem, könyvtár, meg előadóterem is helyet kapott az épületben. Melynek egyik harmadik emeleti tanácstermé­ben, ha jól számoltam, éppen tizenhatan vettünk részt, bennünket, magyar újságírókat nem számít­va a program szerinti találkozón. A párt megyei aktivistái, a titkár, a különböző járási szervek ve­zetői, egyszóval mindazok, akik valamilyen for­mában hivatalosan is életüket tették fel a mozga­lomra. Jussial Tauno, a fémmunkásból immáron 17 éve lett titkár adott áttekintő képet a politika jelenlegi „állásáról”. A tájékoztatónak és a tájé­koztató helyének az ad valamiféle különös pikan­tériát, hogy megelőző este éppen itt volt a nagy „haditanács” a párt vezető tisztségviselőinek rész­vételével: milyen is legyen, mit képviseljen, mi­lyen célját érjen el a megyei pártértekezlet? A pártértekezlet meg azért fontos, mert tavasz- szal választások lesznek Finnországban. És egyál­talán nem mindegy, hogy ezeken a választásokon ki -kinek lesz a szövetségese, hogy a baloldal meg­osztottá válik-e vagy egységes marad, hogy a koa­líciós párt, amely az utóbbi években a jobbhoz képest „balra” tolódott, kivel lép, vagy léphet szö­vetségre ? — Több mint másfél évtizede együttműködünk a kormányban a baloldallal. Ám most új szituáció kezd kialakulni — fejtegeti az országos képet és benne a megyeit is Jussial Tauno. A Szociálde­mokrata Párt vezetése egy részénél jobbratolódás tapasztalható, úgy vélik, hogy jobb, ha az utóbbi időben kétségkívül előretörő úgynevezett koalíciós párttal lépnek együttműködésre... A koalíciós párt, amely kétségkívül a realitások kényszerítő ereje folytán régi politikájához képest valóban balra tolódott, természetesen ma is és változatlanul a nemzeti, és főleg azon belül is a nagyburzsoázia pártja. Mégha az utóbbi időben, 48

Next

/
Oldalképek
Tartalom