Hevesi Szemle 10. (1982)

1982 / 3. szám - MÚLTUNK JELENE - T. Ágoston László: Lenkey tábornok

Vagy pap lett vagy katonatiszt. A család több tagja választotta a papi pályát. Mihály — a nagy­apa — katona lett, s katonának nevelte a fiait is. Károlynak nem volt ínyére a testőrélet, három év után, meggyengült egészséggel leszerelt. Fele­ségül vette Keszlerffy Teréziát, a Heves megyei főorvos lányát, s Bécsben telepedtek le, ahol bor­kereskedést nyitottak. Itt született Károly fiuk, 1803. február 27-én. A napóleoni háborúk azon­ban elüldözték a családot a császárvárosból, s éveken át — a hadiszerencsétől függően — hol Egerben, hol Bécsben ütötték fel sátorfájukat. így született János, 1807. szeptember 7-én, Egerben. Az asszonynak nem tetszett az örökös vándorlás, és 1810-ben rábírta férjét, hogy adja át a bor­kereskedést Ákos nevű öccsének. Ezt követően még két évig foglalkozott a borok magyarországi be­gyűjtésével, szállításával. Egy napon azonban ha­zatérve üresen, illetve a felesége nélkül találta egri házát. Az asszony 1812-ben, fiait is elhagyva, visszaköltözött a szüleihez. Az idősb Lenkeyt ez nagyon elkeserítette, s nyilván fel is dühítette. Fia, Károly 1868 decemberében Egervári Ödön­nek írt levele szerint: „Apám elkeseredésében rög­tön mindent dobra veretett és bennünket felpa­kolt, és elmentünk Aradra lakni... öcsém midőn hétesztendős korát elérte, Bécsbe vitetett Ákos bá­tyámhoz, aki őt a Löwenburg intézetbe adta”. Rész­ben ez a nem éppen ideális családi légkör és az állandó menekülés az egyik magyarázata Lenkey János börtönbeli — már őrült — mondatának: „ő már kétéves korában, .szüleit meg sem kérdez­ve, célszerűbbnek tartotta volna, hogy a maga útját járja”. A báró Fischer István egri érsek előtt folyó válóper 1817-ben fejeződött be. Ugyancsak Lenkey Károly, 1873 júniusában, Egervárihoz írott leveléből tudjuk, hogy a Löwen- burg intézetben olyan alapos nevelést kapott, hogy —az apa megrökönyödésére — teljesen elfelejtet­te a magyar nyelvet. „... az intézetben végezvén tanulmányait, a volt Bakonyi magyar gyalogez­redhez mint hadapród 14 éves korában besoroz­tatván, már csak azért is, hogy ezen tiszta ma­gyar ezredben visszaszerezze a magyar nyelv tu­dását. Aztán a korneuburgi utászkari intézetbe jutott. Ott kitűnően végezvén a tanulmányokat, 4 év alatt mint alhadnagy, a Württemberg 6-ik Huszárezredbe tétetett át, ahol mint képzett ifiu tüstént dandár segéd lett Prágában Hammerstein le. h. tábornok mellett. Az ezred Cseh országból Bécsbe tétetett át, 1832-ben és János az ottani szolgálat üdeje alatt főhadnaggyá neveztetett ki; letelvén az ezred egy évi szolgálata, áttétetett annak törzsébe, Brünnbe, ahol Gróf Vincze Esz- terházy, ki szintén vitéz tábornok volt dandár­parancsnok L. Jánost egy gyakorlati parádénál annyira megszerette, hogy mint segédet magához rendelte. Itt segédkedett a tábornok haláláig; — amely bekövetkezett s amelynél végrendeletileg a tábornok több értékes holmiján felül legkedve­sebb paripáját, és azon díszes kardját, amellyel az első Napóleon ellen harczban a Mária Theresia Keresztet kiérdemelte, Jánosnak emlékül hagyo­mányozta. 1841-ben az ezredhez Polheziába be­rukkolt, ahol nem sokára 2-ed kapitány lett. 1843- ban 1-ső osztályú kapitánnyá neveztetett ki.” A forradalom Itt találta az 1848-as, egész Európát megrázkód­tató forradalmi hullám, az „Óbester Zászlóallyi 2-ik század” kapitányát. Lenkey János művelt, érzékeny lelkialkatú ember volt, aki anyanyelvi szinten írt, olvasott, beszélt németül, sőt jól bírta a lengyel, és valószínűleg a cseh nyelvet is. Ká­roly dédunokája, Lenkey Ágnes által őrzött egyik levelében ilyen tanácsot adott bátyjának a gye­rekei neveléséhez. „Csak a tudás ér valamit, és éppen az ilyen hosszan tartó mozgalmas időben van rá nagy szükség. Ne vedd könnyedén a dol­gokat, az iskolák szegényesek, keveset tanulunk, fiaid számára irányt kell mutatni a tudományok­ra. Könyvek szükségesek, amelyek ébren tartják a tudás szeretetét. Úgyszólván mindenkinek ma­gának kell tanulnia, mert nem áll módodban ne­velőt tartani. — Minden haszontalan tárgyat, mint rajzot, zenét hagyj el, ezek akkor jönnek számí­tásba, ha a körülményeid remélhetőleg megala- pozottabbak lesznek, művésszé nem teheted őket, a művészetben a műkedvelés nagy kár. A fiúk- naik több tudomány kell, a lányoknak kevesebb, de mindkettőnek szüksége van vallásra, bigottság nélkül, földrajzra, világtörténelemre általában, kü­lönösen a magyar és osztrák monarchia történe­tére, tudjanak írni németül, magyarul, ha lehet, a francia és egy szláv nyelv szükséges, a szám­tan, a fiúknak mathematika, fizika, mechanika, államtudomány,' filozófia, akkor bemehet akár­melyik állásba, tiszteletet kelt maga iránt, ha er­kölcsös ...” E levél 1848. március 12-én kelt, Stanislauban. Ekkor már alig egy hónap választotta el attól a naptól, amelyen megtagadva Paar ezredes pa­rancsát, nem volt hajlandó kardot emelni a sta- nislaui lengyel tüntetőkre. Ö, az ezred legjobb minősítéssel rendelkező tisztje! Vajon mi lehetett ennek az oka? A titkon olvasott filozófiákönyvek? 40

Next

/
Oldalképek
Tartalom