Hevesi Szemle 10. (1982)

1982 / 3. szám - MÚLTUNK JELENE - Dr. Czenkár Béla: A sebészet múltja és jelene Egerben

vezetői tisztet. Utóda dr. Czenkár Béla, aki 1979. április 1-én nyerte el ezen megbízatást. Az Alapítványi Női (Szent Vince) Kórház Míg az Irgalmas Kórház kezdettől fogva gyógyító intézmény, addig az Alapítványi Női Kórház sze­gényházból fejlődött kórházzá. 1733-ban húzták fel első épületét, amely elaggott, elszegényedett egri lakosok utolsó mentsvára volt. Ezt Komáromi Já­nos egri kanonok alapította. Az alapítvány a ké­sőbbi, több mint egyévszázad során csak lassan nö­vekedett, de ennek eredményeként 1858. aug. 30- án megnyílt az átszervezett, átalakított épület, amely szegényházfunkció mellett már kórházként is működött. A kórházi tevékenységet 15, kizáró­lag női ágy reprezentálta. 1882-ben az Alapítványi Női Kórház ágyainak száma 65. Megoszlásuk az alábbi: 25 elme, 10 bujasenyves, és 30 egyéb. A be­tegek ellátásának gondja itt is az egyetlen főorvos­ra, valamint az alorvosra hárult. 5 évvel később többek közt az alábbi műtéteket végezték: 1 al- szárcsonkítás, 1 rákirtás, 3 fieamvisszatétel, 8 has- csapolás, 15 tályognyitás és egy kizárt sérvvisszaté- tel. Végeztek még véres varratot, foghúzást és bőr alá fecskendezést is. 1894-ben, a mai Kovács János utcai szárnyon emeletes rész nyílt meg a sebészeti betegek számá­ra. Ez időben a sebészeti műtéteket felkérésre dr. Turtsányi Gyula megyei főorvos végezte. 1911-ben, a belügyminiszter utasítására Kállai Zoltán főispán vezetésével meglepetésszerű ellenőr­zést tartottak a kórházban. A bizottság ekkor 12 testi és 199 elmebeteget talált gyógykezelés alatt. Megállapították, hogy a betegélelmezés megfelelő, a betegek éjjeli és nappali íartózikodási helye tisz­ta, de több helyiségben villannyal kell világítani. Fürdőszobák vannak, de számuk csekély. A fehér­nemű-ellátottság jó, a bánásmód megfelelő. A kór­ház udvarán viszont sertés- és borjúvágóhíd mű­ködik, amelynek megszüntetését javasolták. A több órán át tartó vizsgálat alatt azonban egyetlen or­vost sem találtak a kórházban. 1920. jan. 1-én nevezték ki az első önálló sebész főorvost, dr. Simkovits Józsefet. Megkezdték a mű­téteket is, de még mindig csak nőbetegeket vettek fel. Az osztály a Kovács János utcai szárny eme­letén helyezkedett el, míg a műtő és a kötöző a földszinten volt. Az ágyak száma 20, a kórtermeké 3. A sebészeti osztályra fektették azonban a szülé­szeti betegeket is. Az 1934-ben jóváhagyott Műkö­dési Szabályzat említette először Szent Vince Kór­ház néven az intézetet, amelynek a Pauli Szent Vincéről elnevezett Irgalmas Nővérek Társulata volt a fenntartója. A kórház a 20-as évek második felétől már fér­fiakat is felvett. A 30-as évek második felében a templomtól balra eső, régi Komáromi-féle szárnyat lebontották, helyén megépült a modern, kétemele­tes épület, amely a mai II. sz. kórház szomatikus gyógyító részének gerincét adja. A magasföldszin­ten helyezték el a sebészetet. A modern elvek azon­37

Next

/
Oldalképek
Tartalom