Hevesi Szemle 10. (1982)
1982 / 3. szám - MÚLTUNK JELENE - Bakó Jenő: Eger úszósportja
A bajnok váltócsapat, országos csúccsal: Hevesi István, Kádas Géza, Válent Gyula, Svéda Gyula Bp. 1948. ugyanakkor a kabinsor emeleti részén is állandó ülőhelyeket létesítettek. Az uszoda befogadóképességét jelentősen sikerült megnövelni. Az úszószakosztály vezetősége jó kapcsolatot tartott a nézőközönséggel. Nagyszabású úszóedzés-bemutatóra és vízilabdaszabály-magyarázatra került sor az egri uszoda zsúfolt nézőtere előtt. A másfél órás programban bemutatásra került valamennyi úszásnem, rajtjaival és fordulóival együtt. A bemutatón nyolcéves kislánytól kezdve a „nagyágyúkig” — Kádas, Válent, Svéda, Hevesi — a szakosztály minden tagja részt vett. Az edzést Bakó Jenő vezette és a hangosanbeszélőn dr. Bitskey Zoltán tájékoztatta a közönséget. A Népsport 1949. szeptember 29-én erről így ír: „Nem voltak falragaszok, ennek ellenére több száz dolgozó ifjú és felnőtt volt az uszodában. Az egri uszoda másfél órára filmvászonná változott.” 1948-ban csehszlovák meghívásra 25 főnyi csapat utazott a szomszédos országba vendégszereplésre. Az egri úszók és vízilabdázók olyan sikeresen szerepeltek, hogy szomszédaink a következő évben megismételték a meghívást. Nemcsak külföldön, hanem hazánkban is sokan akarták látni a neves egri úszókat. A sok meghívás közül egy dunántúli körutazásra utaztak el az úszók, ahol különösen Győrben, Csornán és Sopronban tartott bemutatókon volt legnagyobb a sikerük. Kádas, Válent, Svéda, Pók és Hevesi mellett gyorsan emelkedett az élvonalba a kiváló mellúszó, Utassy Sándor, és ellenfele, Fábián Béla. A gyorsúszó mezőnyt Szabó Aladár erősítette, aki később vízilabdában többre vitte. Az egri úszósport történetében először kerültek úszónők az országos élvonalba. A főiskolai világ- bajnokságon Gyergyák Magda és Nagy Éva értékes, dobogós helyezést ért el. A magyar válogatott úszócsapat először 1951-ben utazott a Szovjetunióba. A kis létszámú küldöttségnek Kádas Géza is tagja volt. A Moszkvában megtartott versenyen Kádas megjavította 100 m gyorsúszásban Csík Ferenc 1937-ben felállított rekordját. A versenybíróság engedélyével fél óra múlva egy új kísérletet tett és Csík rekordját — a sajátját is — ismét megjavította. Az új csúcs 56.3 mp. volt. Ezzel az eredménnyel Kádas az 1951. évi világranglista vezetője lett. A helsinki olimpia (1952) mégsem végződött az elvárásnak megfelelően. Az elő- és középfutam Kádasnak jól sikerült, azonban a döntőben a titkon remélt aranyérem helyett ötödikként ütött a célba. A kiváló sportszakíró, Feleki László így emlékezett meg könyvében az ötödik helyről: „Kádas jó versenyző, neki a verseny izgalmaira van szüksége ahhoz, hogy kiússza igazi formáját. De úgy látszik, ezt a serkentő erőt túl is lehet adagolni, s ez tör30
