Hevesi Szemle 9. (1981)
1981 / 3. szám - IRODALOM - MŰVÉSZET - Ebergényi Tibor: Kisvárosi változatok
Nyugalom és feszültség, biztonság és félelem? Tovább is van. A mozgást és a mozdulatlanságot, a nyitottságot és a zártságot, a forma és a szerkezet általánosított arculata és rendje kiterjeszti a dinamika és a statika övezetére is; és ha ez áll a részekre, akkor az egészre is áll; még kijjebb bontva, mindarra, ami ezeket hordozza, az élő és az élettelen természetre tehát. Bizonyos, hogy Dohnál Tibor tudatosan társította, ötvözte, dúsította eme művészi, gondolati, emberi tartalmakat. Éppen így mondva ki azt, a magasabb eszmét, hogy, bár átéli a szétfeszítés, a szétszakítás fenyegetését, hisz az egységteremtő akaratban és képességben. Ember és természet, ember és környezet közt, például. Székelyhídi Ágoston Kisvárosi változatok Az öregember házát lebontották, vele az életét. Egy másik városrészben új lakást jelöltek ki számára, ami csupa kényelem: üvegfalak, terasz, mennyezetig csempézett fürdőszoba, távfűtés. Most egy kocsit húz a téren át, ahová öt utca csatornája ömlik. A teret autóbuszjáratok, a déli ipartelepről érkező teherautók szeldelik át. Két sarkán öblös megálló. Itt találkoznak az északi és a déli járatok. A megállóban emberek bámészkodnak, csevegnek, esznek, újságot olvasnak. Az öregember a kocsit kölcsönkapta asztalos barátjától, aki korábban ■— míg meg nem rokkant — székeket, asztalokat, koporsókat szállított rajta. Egy-egy darabot, ki, mit rendelt. Az öregember nem akart sokat fordulni, hát jól megpakolta a kocsit. Először egy kopott konyhaasztalt és két széket tett a lapos tetőre. Erre könyveinek egy részét, mert szívesen olvasta Petőfi Sándor, Arany János, Jókai Mór és Kossuth Lajos műveit. Ezekre a tankönyvek rétegeit helyezte, mert korábban a helyi gimnázium tanára volt, és szívesen lapozgatta a régi könyveket. A könyvekre három koffert helyezett. Ezekben voltak ruhái és nyakkendői. Ennyi fért el a székek és az asztal között. A kocsi egyik végébe még papírdobozokat és két zsákot is elhelyezett. Ezt két pokróccal és két szőnyeggel borította be. A szék- és asztallábak, mint afféle villámhárítók. Égre emelt karoknak, vagy gyertyatartóknak is gondolhatta volna bárki. Mint mozgó ravatal. Jól is haladt volna, ha jobb első kerék egy kőbe nem ütközik, ami félrerántotta a nem túlságosan hosszú rudat és az öreget. A kocsi 5
