Hevesi Szemle 9. (1981)
1981 / 3. szám - MÚLTUNK JELENE - Fülöp Lajos: A gyöngyösi műemlék könyvtár (Fotók: Adamik Miklós)
ben, a rendőrség bezáratta a Szociáldemokrata Párt helyiségét. Április elején a városban 21 fő kommunistagyanús és baloldali személyt tartóztattak le. Ugyanekkor Gyöngyösről és Hatvanból is több baloldali személyt internáltak. A megyei nyilas alispán 1944. október 16-án rendeletet adott ki „a kommunisták, zsidónak minősülő és megbízhatatlan személyek őrizetbe vételéről”. Ennek alapján Egerből, Gyöngyösről és Hatvanból és más helységekből sok baloldali személyt internáltak, akiknek egy része a fasizmus áldozata lett. A kormányzat terrorján kívül az ellenállás szélesebb körű kibontakozását, jelentősebb formáinak kialakulását gátolták helyileg is az ország egész területén ható okok. így a 25 éves ellenforradalmi rendszer szovjetellenes propagandája, a súlyos vereségeket szenvedő kommunista párt szervezeti gyengesége, az uralkodó osztályok illúziókat keltő „országgyarapító politikája”, az antifasiszta ellenállási mozgalom érlelődéséhez szükséges idő rövidsége. A Heves megyében kibontakozó antifasiszta ellenállás, ha szerény mértékben is, hozzájárult a fasizmus erőinek gyengítéséhez, közelebb hozta a negyedszázados ellenforradalmi rendszer pusztulásának időpontját, segítette a népi demokratikus forradalom feltételeinek érlelődését, illetve kibontakozását. Szecskó Károly A gyöngyösi műemlék könyvtár A Mátra alján, Gyöngyösön található hazánk egyik legrégibb kolostorkönyvtári műemléke. A gyűjtemény, amelyet 1953 óta az Országos Széchenyi Könyvtár gondoz, 1955-ben (tehát éppen 25 esztendeje) nyílt meg a kutatók és a látogatók számára. Ebben a közleményben — a negyedszázados jubileum alkalmából — a könyvtár néhány történeti vonatkozását és állományának nevezetesebb darabjait mutatjuk be. 1. A könyvtár történetéből Az OSZK gyöngyösi műemlék könyvtára eredetileg a gyöngyösi Ferenc-rendi kolostor könyvtára volt, így kialakulása, előtörténete is egybeesik a rendház történetével. Okleveles adatok sem a templom, sem a zárda alapításáról nem állnak rendelkezésünkre. A rend történetírói — szájhagyományra építve — azt állítják, hogy a templomot és a rendházat 1400 körül alapította a Báthori család. Ezt a tényt erősíti meg Agricola Kristóf, de később Pázmány Péter is a BáthoriákdX tekinti a gyöngyösi rendház alapítóinak. Az egybehangzó véleményekkel ellentétben más feltevések is napvilágot láttak; egy 1475- ös okleveles adat alapján azonban minden kétséget kizáróan állíthatjuk, hogy a XV. században, már éltek ferencesek Gyöngyösön. Ha tehát a templom és a kolostor alapítását 1400-ra tesszük, egyben a könyvtár alapítására is utaltunk, hiszen az nagyjából egyidős a kolostorral. Az eredeti állomány természetesen csak néhány, főként az egyházi szertartásokkal kapcsolatos könyv, missale, graduale, breviárium, psalterium stb. lehetett. Ezt bizonyítja az a ma is megtalálható kéziratos anyag, amely ugyancsak XV. századi eredetű. Mivel a könyvtár alapítására nézve sincs okleveles adatunk, nézetünk szerint a legrégibb anyag datálása nyújthat némi fogódzót számunkra. S tekintve, hogy a könyvtárra vonatkozó feljegyzések később is elég hézagosak, így fejlődésére ugyancsak a meglevő könyvállományból következtethetünk. A rend történetéből tudjuk, hogy a gyöngyösi kolostor a XV. sz. végén a salvatoriánus rendtartomány egyik jelentős székhelye volt. Ebből következően a könyvtára is tekintélyes lehetett. Az állomány különösképpen a század 70-es éveitől indult nagyobb fejlődésnek, amikor sikerült megszereznie az európai könyvkiadás (főként a délnémet és az olasz) legfontosabb termékeit. Az ős- nyomtatványok egy részét Nürnbergben és Velencében, más részét Baselben, Kölnben, Stras- bourgban stb. nyomtatták. A nyomdászat történetének nagyjaira is (Koberger, Flach, Gran, Ratdolt stb.) számos mű utal. A XVI. századi török támadás, majd a hódoltság kora sem állította meg a könyvtár fejlődését (sőt inkább ekkor is a gyarapodásáról beszélhetünk). Amikor ugyanis a déli és a keleti országrészeken megszűntek a ferences rendházak, a gyöngyösi kolostor változatlanul fejlődött. Az elnéptelenedett alföldi, tiszántúli rendházak könyvanyagukat elsősorban is Gyöngyösre menekítették. Ennek köszönhető a gazdag XV—XVI. századi állomány. Tegyük hozzá, hogy a gyöngyösi ferencesek 1541- ben oltalomlevelet kaptak Szuleiman szultántól (később pedig a budai, a hatvani és az egri pasától is szereztek). Ugyancsak oltalomlevelet adott (1552-ben) a templom és a zárda védelmére I. Fer- dinánd, majd (1560-ban) János Zsigmond. A gyöngyösi ferencesek óvatos, körültekintő intézkedéseikkel mindkét oldalról igyekeztek biztosítani magukat, különösképpen a török zaklatása ellen. A rendház levéltárának török oklevelei (az oltalom mellett) szabad mozgásról, adóelengedésről, építési engedély adásáról stb. tanúskodnak. Ez az oka a gyöngyösi kolostor akkori fejlődésének, és annak, hogy a XVI. sz. végére a rendtartomány anyahá38
