Hevesi Szemle 9. (1981)
1981 / 4. szám - MÚLTUNK JELENE - Raisz Rózsa: Szarvas Gábor és Eger
kenységét és Szarvas Gábor nyelvészeti munkásságát méltassa vagy akár ismertesse — felmentést ad ez alól a kérdés gazdag szakirodalma. Ehelyett Szarvas Gábor életéből annak a másfél évnek az eseményeit próbálja meg bemutatni a fellelhető források alapján, amelyet Egerben töltött. Szarvas Gábor huszonhat éves korában, 1858 szeptemberében „neveztetett ki” „világi segédtanári”, „póttanári” minőségben az egri főgimnáziumba — tudjuk meg a korabeli értesítőből. (Az egri Kath. Nagy-Gymnasium IX. évi programja az 1858/9-ik tanévre. Egerben, az Érseki Lyceumi Könyvnyomdában 1859.) Ajánlója Tóth Kálmán, a költő volt, aki mint bajai származású ember, még otthonról ismerte a tehetséges ifjút. Az, hogy Szarvasnak tanári képesítése nem volt, abban az időben nem számított akadálynak a pályára lépésben. Szinnyei József jegyezte fel róla: „a saját szájából hallottam azt a vallomást, hogy mikor tanítani kezdett, jóformán semmit sem tudott.” (MNy. XXVII: 2.) Szívós és alapos önképzéssel érte el, hogy kiváló klasszikus filológus, majd magyar nyelvész lett belőle. Kétségtelen, hogy ebben segítségére volt Szvorényi József, a kiváló ember és a legjelentékenyebb tanár egyéniség akkor az egri gimnáziumban. Szvorényi József (1816—1892)_ élete nagy részében, 43 évig volt az egri ciszterci gimnázium tanára, majd igazgatója (1849-től 1892- ig), a nyelvészetben, illetőleg a stilisztikában országosan jelentős szakirodalmi és tankönyvírói munkásságot fejtett ki. A még Szarvas Gábor életében kiadott „Nyelvőremlék” című könyvben szereplő, tehát hitelesnek elfogadható adat szerint „Szarvas Gábort akkori tanártársa, Szvorényi József, veterán tudósunk, fölkérte, hogy Magyar Nyelvtanának újabb, javított kiadását sajtó alá purizálja, ívét egy forintért. És Szarvas purizált lelkiismeretesen, olyan kalligráfiával, hogy önmagát is megbámulta érte... Ez alighanem jelentékenyen hozzájárult ahhoz, hogy őt nyelvünk tüzetes tanulmányára serkentse.” (Amóthi: Szarvas Gábor Egerben. Nyelvőr-emlék. Bp. 1890. 68. 1.) A gimnáziumi értesítőkből megtudjuk, hogy az oktatási feladatokból sok és sokféle jutott a kezdő Szarvas Gábornak. Az 1858—59-es tanévben magyar, latin, görög nyelvet, valamint földrajzot, az 1859—60-as tanévben — melynek csak első félévét töltötte Egerben — magyar, görög és latin nyelvet tanított. így volt alkalma követni a do- cendo discimus elvét: tanítás közben tanult. A részletesebb tájékozódás kedvéért itt idézem az értesítőkből a „lecketerv”-eket: Az egri Kath. Nagy-Gymnasium IX. évi programja az 1858/9-ik tanévre Egerben, az Érseki Lyceum Könyvnyomdában 1859. Lecketerv I. Osztály Magyar nyelv; hét. 2 óra. Egyszerű és összetett mondatalkotás, helyesírás, szónyomozás, nevek névmások, számnevek. Olv. el. [emzés] eml. [ézés] írás gyakorlatok. Kk. Magyar nyelvtan Ihász Gábortól. Eger 1853, Olvasó-könyv: Olvasmányok Szvorényi Józseftől, I. R. Pest. 1855. T. SZARVAS GÁBOR Földrajz; hét. 3 óra. A földrajz elemei. Kk. Az általános földrajz alapvonalai, Bellinger nyomán, Málik Vince. Bécs 1853. T. Szarvas Gábor III. Osztály Görög nyelv; hét. 5 óra. Betűtan, nevek, névmások, számnevek, igehatározók, kötőszók, igék ragozása. Olv. ford, el ír. Kk. Elemi hellen nyelvtan Szepesi Imrétől. I. R. Olv. k. Feldbausch és Süpplétől. T. Szarvas Gábor V. Osztály [Ebben az osztályban Szvorényi József tanította a magyar nyelvet.] Latin nyelv; hét. 6 óra. Olvasás, ford. el. T. Livii Hist. Lib. I. Cap. 1—17. Lib. I. el. 8. 9. — Fast. Lib. II. vs. 475—512. Metamor. Quatuor humani generis aetates. Deucalion. Pyrrha. Emi. ir. Segédkönyv: Latin szókötés, szerkezté Deák Sándor. — Titi Livii Libr. partes Selectae. — P. Ovidii Naso- nis Carmina selecta. A. C. I. Grysar. 1854. T. Szarvas Gábor. Az egri Kath. Nagy-Gymnasium X. évi programja az 1859 '60-ik tanévre, Egerben, Nyomtattatot az Érseki Lyceumi Könyvnyomdában. 1860. Lecketerv II. Osztály Magyar nyelv; hét. 3 óra. Igék, igehatározók, kötőszók, szóképzés. Olv. el. eml. ir. — K. mint az I. oszt. (Magyar nyelvtan Ihász Gábortól) Olv. k. Szvorényi Józseftől II. R. T. Szarvas Gábor; m. f. Burghardt Leo. V. Osztály Görög nyelv; hét. 5 óra. Az alaktan ismétlése. Olv. ford. 1. Anabasis Xenoph. Lib. I. Cap. 1—3. Lib. II. Cap. 1—5. Lib. III. Cap. 1—5. Homeri Ilias Lib. I. vs. 1—544. írásgy. — K. Chrestom. Xenoph. ed. Dr. Carl Schenkl. Iliadis Epitome ed. Fr. Hochegger. T. Szarvas Gábor; második félévben Schmuck Jakab. VII. Osztály Latin nyelv; hét. 5 óra. Olvasás, ford., el. Cice- ronis Oratio pro lege Manilia et Ligario. — Virg. Aeneid. Lib. II. III. K. mint VI. ősz. és Bibi. Class. Lat. T. Szarvas Gábor; másod, félévb. Liszy Lajos 1860. február 24-étől a bajai nagy-gimnázium igazgatósága tanárként alkalmazta Szarvas Gábort Baján. Ezzel véget ért egri tevékenysége. Szarvas Gábor egri tanári munkájának tartalmáról a fentiekben tájékozódtunk. Más forrásokból azt is megtudjuk, hogy a fiatal tanár élénk, aktív egyénisége ez alatt a másfél év alatt, amit a városban töltött, alkalmat talált arra, hogy bekapcsolódjon Eger életébe — iskolai munkáján kívül is. Felesége feljegyezte (Szarvas Gáborról. írta özvegye. Új Magyar Szemle. X. 65. 1.), hogy a város élénkebb szellemi életében jól érezte magát, dalárdát is szervezett. Irodalmi (igaz, még nem szakirodalmi) működését is Egerben kezdte meg: humoristaként lépett a nyilvánosság elé a „Hölgyfutár” című lapban egri leveleivel. A „Hölgyfutár” című irodalmi hetilapot 1856- tól 1864-ig Tóth Kálmán, a jeles költő és drámaíró, 30
