Hevesi Szemle 9. (1981)

1981 / 4. szám - IRODALOM - MŰVÉSZET - Németi Zsuzsa: (Hegyi Gábor fotóiról): Jelen és múlt - Vietnam képekben

Ám reggel csak el kell jönnöm, mit is tehetnék mást. Nehéz a búcsú, valósággal nem akar elengedni. Mintha bennem akarna megkapaszkodni. De hát nincs pardon, megyek.

Már a vonaton ülök, mikor helyrebillen kissé az egyensúlyom. Csak a nyugtalanság ízei a szám szélén maradtak.

Otthon persze, egyre gyanúsabb tekintetek méregetnek, de egyelőre összehúzódom, mint a sün és állom. De mintha még a hangom is kicserélték volna.

S amikor egy hét múlva bejelentem, hogy újra vidékre kell utaznom legalább két napra, a feleségem nem bírja tovább, s valami ilyesmit vág a fejemhez: akár vissza se menjek, maradjak ott. — Noha tudom, hogy igaza van, igazán szépen éltünk, de mégis megdöbbent ez az éles hang.

— Jó, majd meggondolom — de az enyém meg kesernyésre sikerült, de már nem igazgattam.

S egész úton nyugtalan voltam. Bosszantott, hogy egy fontos könyvet otthon hagytam, elnéztem a csatlakozást, így ő is hiába várt délutánra, csak este érkeztem meg. Az egész el volt rontva, s később is, minden. S hiába határoztam el, hogy most egy teljes napig nála leszek, bejárjuk a várost, sétálunk, vagy otthon beszélgetünk, kutatjuk egymást. De reggel váratlanul készülődni kezdtem.

Jelen és múlt

Vietnam képekben

A magyar és a vietnami tévé Maár Gyula rendezésében és Törőcsik Mari közreműködésével filmet forgatott Vietnamban a Cheo színházról. E csoporthoz csatlakozott Hegyi Gábor fotós, aki képeken örökítette meg élményeit.

A föntebbiek azért kínálkoznak rögtön a Ho Si Minh Tanárképző Főiskolán bemutatott tárlatról szóló írás élére, mivel nemcsak meghatározzák, de különössé határoljál? a kiállítás témáját.

Nem a szokványosat, az ezerszer leírtakat láthatták A vietnami művészet évezredei című fotóbemutató nézői. Mert igaz, a művész kamerája nem kerülhette el az egzotikumot, hogyan is kerülhette volna. Ám a képeken megjelennek a vietnami hétköznapok, a műemlékek legszebbjei, s természetesen a Cheo színház, e XII. században keletkezett, s máig élő, izgalmas művészeti ág jelenetei.

E színházi sorozat jelentette egyébként a kiállítás gerincét. Hegyi Gábor megpróbálta egyrészt bemutatni, mit is jelent maga a Cheo színház fogalma, másrészt fölidézte azt az élményt, melyet egy-egy produkció okozott.

Az előadás a nyílt színi sminkeléssel, a maszkok elkészítésével kezdődik. Majd pódiumra lép a dobos, aki mágikus ritmusokkal hangolja rá a nézőket az elkövetkező látványra. A narrátor elmondja, szavalja a történetet, bohócok illusztrálS most nem vette ki a kezemből a bőröndöt, de

megdöbbent:

— Elmégy?

Célszerűen bólintottam.

Aggodalmas tekintete kérdezett, vallatott, de én nem válaszoltam. Sokáig hallgattunk. Arcán szinte a szomorúság ráncai.

— Nem állok többet a délutánban virággal.

Valami mosolyfélét húztam az arcomra:

— De, ott állsz.

— Látod, ez is valami — s hirtelen elfordult, nehogy a szemét lássam.

Megindultam kifelé, de rögtön utánam lépett:

— Mikor jössz legközelebb?

Nem tudtam megállni, végigsimítottam az arcát, de ő megint elfordult.

— Nem tudom még.

Biztos megérezte, hogy nem jövök többet, vége. De még perelt értem és önmagáért:

— Akkor mi értelme volt az egésznek?

Ha én azt tudnám! Hogy szétszaggassunk egy szép illúziót.

De valamit mondanom kellett:

— Hidd el, volt.

S szótlanul kifordultam az ajtón.

Takács József

ják, s ezt követi maga a játék: az évezredek óta kikristályosodott mesék, tánccal, dallal bemutatója. A közönség tetszése szerinti hosszúságbani négy vagy akár nyolc órán át...

Hegyi jellemző akciókat választott, s azokat két fázisban rögzített képekkel jelölte. Nemcsak a mozgás egy-egy kifejező pillanatát sikerült így érzékeltetnie, de egész mozgássorokat. Ilyen a Cheo- dobos I., U.; A varázsló I., II.; Szüj Van, az őrült nő.

Képi rímritmus, líra és expresszivitás mindenütt. Az egy fotón belül alkalmazott ellenpontozással hasonló hatást ér el a művész. A Csábító jelenet szintén szép példája a szinte filmhez közelítő megoldásoknak, akárcsak az Ür és a kerítő. A fiatal férfiarcra a háttérből egy idős mered. Érzékelni lehet mindazt, amit ez az ősi Cheo színház a ma nézőinek jelent.

A riportképek rögtön a témájukkal megfogják az érdeklődőt. Fényképezett Hegyi cukornádárust, küszöb előtt guggoló vegyeskereskedőt, bivalyokon lovagló gyerekeket, s a folyón a dzsunkákat. Kamerájával oly ügyesen kapja el hősei legtermészetesebb pillanatát, hogy a néző azonnal a közös emberire figyel föl, nem a másságra, az idegenségre.

Műgond s nagy komponálásbeli biztonság jellemzi ezeket a fotókat. Az Utcarészlet árusasszonyának kúpos szalmakalapja ülő testtartásának kúp

17