Hevesi Szemle 9. (1981)
1981 / 3. szám - MÚLTUNK JELENE - Fülöp Lajos: A gyöngyösi műemlék könyvtár (Fotók: Adamik Miklós)
bízta meg a könyvtár gondozásával, aki nagy felelősségérzettel és hozzáértéssel látott munkához. 1952 végére sikerült visszaállítania a könyvek régi szak- és helyrendjét. A rendezési munkálatok mellett neki köszönhető néhány elveszettnek hitt ősnyomtatvány visszaszerzése is. 1953-ban az OSZK vette gondozásba a könyvtárt, s vezetésével Katus László tudományos kutatót bízta meg. A rendezési munkák után 1955- ben nyílt meg a könyvtár. Mivel azonban a Fiókvárosháza földszintje szűknek bizonyult, a Városi Tanács a volt Orczy-kastély épületébe költöztette a gyűjteményt. (Itt helyezték el a Mátra Múzeumot és a Városi Könyvtárt is.) Az állomány először az épület földszinti részén négy teremben kapott helyet. A kastély klasszicista stílusban épült; a volt Grassalkovich-féle épületet az Orczyak vették át, s alakíttatták ki a mai formáját. Itt a könyvtárt 1958-ban nyitották meg ismét, és Lévai Ferenc középiskolai tanár lett a vezetője. (Az intézményt ekkor Bajza Józsefről, a magyar irodalmi kritika megteremtőjéről nevezték el, aki a szomszédos Szűcsi községben született, 1812—17. között pedig a gyöngyösi ferences gimnáziumba járt.) A gyűjtemény — sajnos — az Orczy-kastély földszinti részén sem állapodott meg. A nedves, salétromos falak állandóan veszélyt jelentettek a könyvek számára, így az állományt földszintről az épület jobb szárnyának emeleti részére kellett áttelepíteni. Vezetését 1967-ben e sorok írója vette át. Űj helyén 1968-ban nyílhatott meg ismét a könyvtár. Ezután egy évtizednyi nyugalmasabb időszak következett a gyűjtemény életében. Az ideiglenes (kéziratos) katalógus mellett — az OSZK munkatársainak segítségével — elkészült a teljes katalógus is. A XX. századi anyag leválasztásával tisztázódott a könyvtár kettős jellege: könyvmúzeumi és tudományos könyvtári rendeltetése. Mint könyvmúzeum (könyvtári műemlék) bemutatja a régi magyar és az európai könyvkiadás remekműveit, egyben állományának elhelyezésével és időszakos kiállítások rendezésével azt reprezentálja, hogy milyen lehetett egy középkori kolostori könyvtár; mint tudományos könyvtár pedig a régi magyar nyelv, irodalom, történelem és vallás- történet kutatóinak áll rendelkezésére. A könyvtár vezetője 1978-tól Misóczki Lajos. 2. Az állomány bemutatása A könyvtári állomány — mint az előzőekben láttuk — csaknem 500 esztendő alatt gyűlt egybe. A teljes anyagot mintegy 20 000 kötetre tehetjük. Ebből 16 000 kötet a gyöngyösi ferenceseké volt, 1000 kötet (1950 után) a hatvani rendházból került át, 3000 kötetet pedig az államosítás után az OSZK könyvelosztója küldött a könyvtár számára. (A leválasztáskor az utóbbi könyveket a Városi Könyvtár és a Mátra Múzeum Könyvtára kapta.) Az állomány jelentősebb gyűjteményei a következők : a) Kódexek, ősnyomtatványok. A könyvtárban jelenleg három XV. századi kéziratos kódex található. Egy breviárium (az elején naptárral), Szt. Ferenc végrendelete és regulái, valamint Antoninus Florentinus firenzei érsek Confessionáléja. Ebből a könyvtárból származik (a XVI. sz. első negyedéből) egy nyelvemlék, a Gyöngyösi Kódex is, amely Szt. Lászlóról és Mátyás Királyról szóló éneket és különféle imádságokat tartalmaz. Ez a kódex az Akadémiai Könyvtárba került át, mint ahogy a Gyöngyösi Glosszák néven ismert magyar nyelvemlék is. A könyvtár különösen gazdag ősnyomtatványokban (számuk 202 db). Ezek közül nevezetesebb a Missale Strigoniense, amelyet Koberger nürnbergi nyomdász készített 1484-ben Mátyás király megrendelésére az esztergomi egyházmegye számára. A könyv kánonképét és iniciáléit vékony aranylemezekkel díszítették. Ezt az ősnyomtatványt — a bejegyzés szerint — Berecz Mihály kassai plébános ajándékozta az ottani ferenceseknek, és bizonyára a kassai rendház (II. József alatti) feloszlatása idején került Gyöngyösre. Ugyancsak nevezetes ősnyomtatvány Antoninus Florentinus Con- fessionáléjának 1477. évi kiadása (kéziratos példánya is megtalálható a könyvtárban), melyben sem a megjelenés helyét, sem a nyomdász nevét nem tüntették fel. (Fitz József feltevése szerint Hess András nyomdájából való.) Megtaláljuk Leo- nardus de Utino Quadragesimale c. prédikációs könyvét, amelyet 1473-ban Velencében nyomtattak. A könyv érdekessége az, hogy a kötéstábla belső lapjára írt megjegyzés szerint Mátyás király könyvtárából való (tehát állítólagos Corvina). Mivel azonban a beiegyzés XVIII. századi, így nem számít perdöntő bizonyítéknak. Az ősnyomtatványok között értékes még Temesvári Pelbárt Po- meriuma (1499-ből) és Laskai Osvát Biga solutisa (1498-ból). Mindkét prédikációs kötet Hagenauban jelent meg. és Gran nyomdájából való. A többi ősnyomtatvány szintén egyházi vonatkozású (bibliák, az egyházatyák művei, prédikációs gyűjtemények stb.). b) Régi Magyar Könyvtár, Hungarica. Az 1711 előtt megjelentetett magyar és magyar vonatkozású könyvekből 189 művet (299 példányban) őriz a könyvtár. Megvan az első Magyarországon nyomtatott magyar nyelvű könyv is: Sylvester János bibliafordítása, melyet 1541-ben Abádi Benedek nyomtatott Sárvár-Űjszigeten. Mellette megtalálhatók Heltai Gáspár és Káldi György bibliafordításai, de a XVI—XVII. századi katolikus hitvitázó irodalom számos kiadványa is. Így például Temesvári Pelbárt műveiből (1520 előtti megjelentetés) 18 kötet, Pázmány Péter több műve, Telegdi Miklós, Monoszlai András, Otrokócsi Fóris Ferenc, Szentiványi Márton munkásságának néhány darabja. Csaknem valamennyi felsorolt kötetben értékes magyar nyelvű bejegyzések találhatók. c) XVI. századi könyvek (antiqua). A XVI. századi külföldi nyomtatványok száma: 995 db. Ezek között is igen sok az értékes könyv. Megtalálhatjuk például a görög—római klasszikusok kommentált műveit, Morus Utópiájának 1518. évi baseli kiadását, Ovidius Metamorphoses c. könyvét (1587- ből), melynek fametszeteit Virgil Solis nürnbergi 41
