Hevesi Szemle 9. (1981)
1981 / 2. szám - MÚLTUNK JELENE - Kapor Elemér: Az idegenforgalom kezdetei Heves megyében
lovastúrák, amelyeken amerikai, angol, belga, észt, finn, francia, indiai, lett, lengyel, német, osztrák, svéd és török lovasok vettek részt. Egerben, a Magyar Orvosak Tuberkulózis Egyesülete tartja 25. évi, jubileumi közgyűlését. Megjelent Breznay Imre és Karczos Béla idegenforgalmi hivatalvezető közös munkájának eredményeként az „Egri Képeskönyv”. Kétszázharminc kép fogja össze a kísérőszöveget. A képeket német, angol és francia szöveg magyarázza. Az idén ötödször látogat el Egerbe az International School of Art amerikai művésziskola. Fölkeresi a várost a nyomdászok világkongresszusának száz tagja és itt tartja kétnapos tanácskozását a Magyar Cukrászok és Mézeskalácsosok Országos Szövetsége. A Mátra fővárosa, Gyöngyös, Mátra-hetet rendez. A Heves megyei Gazdasági Egyesület ebből az alkalomból mezőgazdasági és ipari vásárt mutat be. A Mátra fejlődésének komoly akadálya a víz- szegénység. Gyöngyös város tervet dolgoz ki a Mátra vízellátására. Két vízmű oldja meg a kérdést, 330 ezer pengő költséggel. Elkészül az első 40 perces rádióközvetítés Egerből. 1938 januárjában kezdődnek a mátrai nemzetközi síbajnokságok, s most ünnepük a Magyar Síszövetség megalakulásának 25 éves jubileumát. A Mátra jó pénzű fővárosiak üdülőhelyévé válik, ahol divat megjelenni, s ahol divatot csinálnak. Eger polgármesteri jelentése szerint, a város idegenforgalmi bevétele az 1937. évben 860 ezer forint volt, a városban 52 ezer idegen fordult meg, a diákszálló forgalma 2221 fő volt. Augusztus 7-én, fiatal amerikai magyarok 80 tagú csoportja látogatja meg Egert és a Mátrát. Ez az első ilyen mozgalom az újhazából. Előzetes tervek szerint, 1938-ban Szeged, Pécs, Debrecen és Eger rendeznek ünnepi hetet. Az „Egri Hét” szeptember 24-én kezdődnék, a sajtó közli is a szinte zsúfolt programot és a nyolcfilléres gyors közönségére számítanak. A politikai események azonban elsodorják a tervet. A felvidéki városok egy részének visszacsatolása elvonja a közfigyelmet a helyi eseményekről. Az Egri Idegenforgalmi Hivatal gyorsan alkalmazkodik az eseményekhez és kiépíti kapcsolatait a felvidéki városokkal, s ellátja őket ismertetőnyomtatványokkal. Ennek köszönhető, hogy 1939 tavaszán két hónap alatt 52 csoport látogatja meg Egert, s itt tartja hetvenedik országos kongresszusát a Kisdednevelők Országos Egyesülete. A Kovács és Faludi filmforgató cég elkészíti az első kultúrfilmet Egerről. A szöveget Kapor Elemér szerkesztő írja és olvassa be. És elkövetkezik a végzetes szeptember: Németország kirobbantja a második világháborút. A Magyar Országos Orvosszövetség még megtartja háromnapos országos kongresszusát a vármegyeháza nagytermében. Megjelenik az első háborús korlátozórendelet, amely megszabja, mennyi szenet és fát lehet felhasználni a lakások fűtésére. Forgalomba kerülnek a petróleumutalványok. Újabb kormányrendelet előírja, hogy hetenként két hústalan napot kell tartani. Bevezetik a zsír- és cukorjegyeket. Újabb rendelet heti három hústalan napot ír elő, majd megjelenik az „egytáléteT’-rendelet, amely szerint a vendéglőkben csak egy tál ételt lehet fogyasztani. A zsidóság ellen hozott rendelkezések súlyosan érintik az idegenforgalmat is, a Korona szobáit visszamondják az előjegyzők. Korlátozzák a villanyfogyasztást és megszigorítják a zárórát. 1941-ben újabb korlátozórendelet szerint, a kenyérliszthez 15 százalék tengerilisztet kell keverni. Április 27-től magánautók nem vehetnek részt a forgalomban. Szeptembertől kezdve, fejenként nyolc deka zsírt kap a lakosság. Egerben a csoportos idegenforgalmat a budapesti katonaiskola három századának ittléte, valamint a debreceni nyári egyetem hallgatóinak látogatása jelenti. Nem így Gyöngyösön. A Magyar Gazdaságkutató Intézet tájékoztatása szerint, a városok idegenforgalma mindenütt csökkent, egyedül a Mátra forgalma emelkedett 9 százalékkal. Az 1942. év újabb megszorításokat hoz. Éjszakai szállásadással csak külön rendőrségi engedély alapján lehet foglalkozni. Bevezetik a kenyér és liszt váltójegyeket. Egy jegyért hat deka kenyeret vagy egy zsemlét vagy kétszersültet, a finomliszt váltójegyre főtt tésztát vagy kelt tésztából készült süteményt szolgáltatnak ki. A nyaralók háromnapos tartózkodáson túl, városaik polgármesterétől kapnak ellátási igazolványt. Július 20. Búcsúztatják az egri honvédeket. Mindenki megretten — egy pillanatra. Ezután különös dolog történik. Minden utazási és ellátási nehézség ellenére, Egerben is növekedni kezd az idegenforgalom. Lélektani magyarázat: a közeledő háború veszélyérzete vagy az itthon maradtak felfokozott élettempója. Ám van egy gyakorlatibb magyarázat is: Eger a pincék városa, ezekben adott esetben menedéket lehet találni. Az egri polgármester a Korona 1942. évi forgalmáról megállapítja, hogy a szálló 6152 vendéget fogadott. Megállapítja azt is, hogy a fürdőző és nyaraló közönség elhelyezése ma már a legnagyobb nehézségekbe ütközik. A fürdők a második negyedévet 42 ezer pengővel zárták, a harmadik negyedévet 87 ezer pengővel. A strand látogatottsága hétköznaponként eléri az 1900 főt, vasárnap a 2300 főt. Ez az eddigi legmagasabb bevétel. Ezzel le is zárul a Mátra és Eger idegenforgalmi mozgalma. 1944. március 19-én, a németek megszállják az országot, s ahogy előrehalad a győztes szovjet hadsereg, egyre több légiriadó kényszeríti a lakosságot a mozdulatlanságra. A felszabadulás után az országépítés nehéz munkája következik, amelyet nemzedékek szívós kitartása és megfeszített ereje visz véghez. Hogy az új országban az idegenforgalom mikor és hogyan indult meg, annak megírása az újabb kor történetírójának feladata, aki bizonyára gazdagabb forrásanyagot találhat. Az én kutatómunkámat megsemmisült irattárak, fogyatékos dokumentumok nehezítették. Erre gondoljon az olvasó, ha néhol hiányosnak érzi e történeti összefoglalást. Kapor Elemér 38
