Hevesi Szemle 9. (1981)
1981 / 2. szám - MÚLTUNK JELENE - Kapor Elemér: Az idegenforgalom kezdetei Heves megyében
Az Államvasutak is növelni akarja forgalmát és a világháború óta első ízben hétvégi kiránduló- jegyeket rendszeresít a Budapest—Miskolc—Eger vonaliakra. A város elhatározza, hogy az iskolaépítések folytán felszabaduló úgynevezett „csengős iskolát” diákszállóvá alakítja át, negyven ággyal, 20—30 filléres díj mellett. Egymást érik az idegenforgalmi események. Észak-Magyarország tanítóképzőinek atlétikai bajnokságai, országos motoros csillagtúra, hat-hét iskola tanulóiinak látogatása, a budapesti orvosi kar félszáz tagjának értekezlete, az Idegenforgalmi Tanács vándorgyűlése. Elkészül az első statisztika. Eszerint május és június hóban 4312 idegen fordult meg Egerben, köztük 95 külföldi. A Koronának 1465 vendége volt. Az Idegenforgalmi Hivatal munkájának elismerését jelenti, hogy Debrecen városa megkereste Egert, hogy hasonló módon kívánja megszervezni idegenforgalmi intézményét. Az Idegenforgalmi Tanács háromezer plakátot küldött a hivatalnak. A plakátokon az egri nagytemplom képe látható azzal a felirattal: Eger a műemlékek városa. Az idegenforgalmi hivatal átveszi a MÁV menetjegyirodáját, viszozásképpen a vasút kifüggeszti hivatalos helyein Eger új plakátját, amelyet Tróján Alfonz festőművész tervezett. Felirata: Jöjjön Egerbe üdülni. Megjelenik a Lloyd-útikönyvek legújabb német kiadása, ebben 12 oldalon olvashatók a város nevezetességei, kilenc illusztrációval. Rövidesen megjelenik az útikönyvek angol, olasz és francia nyelvű kiadása. Korlátok és kerékvetők híjával ugyan, de elkészült az eger—lillafüredi út, ám csak 1931 januárjában adják át a forgalomnak. A MAVART azonnal megindítja autóbuszjáratait az új úton. A Miskolci Hírlap panaszkodik, hogy az új út tönkretette Miskolc idegenforgalmát. Az autósok, szinte kivétel nélkül Eger felé vették útjukat, Miskolc szállodái pedig úgyszólván üresen maradtak a húsvéti ünnepek alatt. Az angol Automobil Club egyesületi szállodái közé sorolta az egri Koronát. Ekkor kritikus helyzetbe ikerül a város. Az európai gazdasági válság következményeként a Magyar Országos Takarékpénztár leállítja Eger útépítési ikölcsönének folyósítását. A forgalom szinte megbénul a felbontott utak miatt. Ilyen helyzetben indítja meg és hosszú időre rendszeresíti a MÁV a filléres gyorsvonatokat, amely egy napra, távolabbi cél esetében két napra szállítja az utasokat az ország különböző városaiba rendkívül olcsó jeggyel. Az ötlet megvalósítása olyan hirtelen történt, hogy az egri Idegenforgalmi Hivatal nem volt rá felkészülve. A sajtó bírál: Ezemégyszáz ember ténfergett az utcán, idegenvezető nélkül, még eligazító táblák sem voltak. Egymás után érkeztek a filléres vonatok, s a Városi Fürdő gyorsan cselekedett. Leszállította a fürdő- és uszodaárakat, lipcsei rendszerű kabinokat épített, közös vetkőzőkkel és fogasokkal. A budapesti Balneológiái Kongresszus Egerbe rándult tagjai megállapítják: nincs Magyarországon olyan város, amelynek fürdőügy és nyaralási lehetőség szempontjából olyan jelentősége volna, mint Egernek. Megindul a „Nyaraljuk idehaza’-mozgalom. Megállapították, hogy 1930-ban 84 millió pengőt költöttek a magyarok külföldön, míg a külföldiek hárommilliót Magyarországon. 1932. június 15. nagy napja Gyöngyösnek. Megnyitják a mátrai Somorréten az Állami Tüdőbeteg Szanatóriumot. Ennek a ténynek a mátrai idegenforgalom szempontjából is nagy jelentősége van. Az eredeti magyar stílusú Mátraháza már képtelen lebonyolítani a magaslati üdülés felé irányuló forgalmat. Üj terv készül egy nagy luxus szálló építésére. Eger városa megkeresi a MÁV, OTI és OTB központjait, utaljanak betegeket az egri gyógyfürdőbe. Megjelenik a Büfck-hegység részletes kalauza Hubay—Erdei—Vigyázó szerkesztésében. Pünkösdkor az amszterdami olimpia győztes ví- zipólócsapata játszott Egerben. A művészeti élet vezetői Egerbe hozzák az International School of Art amerikai művésziskola mintegy negyvenfőnyi hallgatóját, akik tanfolyamszerűén hallgatják a budapesti művészeket, festőket, szobrászokat. Míg az egriek az úszósporttal növelik a város látogatottságát, Gyöngyös sportrepülőivel válik híressé. Janka Zoltán 1931-ben építi meg az első motor nélküli repülőgépet, a „Gyöngyös 33”-at, s azóta ez a sport olyarí fejlődést ért el, hogy országos repülőnapot rendezhettek, amelyre a filléres gyorsok az ország minden részéből az érdeklődők ezreit szállították a Mátra fővárosába. A Mátra egyébként is az ország leglátogatottabb és legdivatosabb magaslati üdülőhelyévé fejlődött, annál is inkább, mivel megnyitották a modern, minden igényt kielégítő „Kékes” szállót. Tizenegy városból indított filléres gyorsot a MÁV az 1933 októberében rendezett egri Borhétre. A Gyöngyösön székelő Heves megyei Gazdasági Egyesület, a Gyümölcstermelők Országos Egyesületének Heves megyei fiókja, a Szőlősgazdák Országos Egyesülete és a Magyar Bortermelők Szövetsége működött közre az eseményekben, a kiállítás a Lyceum nagytermében és folyosóin zajlott le. A kényelmes szálláshelyekkel rendelkező Mátrában megindul a téli forgalom, annál is inkább, mivel megépül a honvédtiszti üdülő is. 1934. január 21-től kezdve megrendezték nemzetközi verseny keretében a magyar síbajnokságot. Az egri hivatal öt kéréssel fordul a város lakosságához: 1. jelentkezzenek, akik díjmentesen idegenvezetésre vállalkoznak, 2. akik idegen nyelven beszélnek, 3. akik szobát adnak ki, 4. akik kosztot hajlandók adni, 5. akik felajánlják pincéjüket megtekintésre. Igen jelentős lépés volt, hogy a város végre, 1934-ben megkapja tizennégy évi küzdelem után a gyógyfürdő rangot. A döntést az Országos Fürdőügyi Tanács javaslatára hozta meg a belügyminiszter. A város a volt érseki fürdőre, a vele szemben állt, azóta már lebontott József-fürdőre, valamint a női uszodára (a mai strand) kérte a gyógy36
