Hevesi Szemle 8. (1980)
1980 / 1. szám - JELENÜNK - Gelsei Sándor: Ingázás Egerbe
Heves megye napi ingázói a bejárók, illetve az eljárók lakóhelye szerint (1978. XII. 31.) Megnevezés Az ingázók száma aránya (%) Más megyéből összesen Bejárók 5 129 11,2 Ebből: Borsod 2 052 4,5 Nógrád 1 763 3,8 Szolnok megyéből 873 1,9 Pest 359 0,8 Budapest 82 0,2 Saját megyéből 40 648 88,8 Bejárók összesen: 45 777 100,0 Más megyébe összesen Eljárók 8 323 17,0 Ebből: Budapest 3 283 6,7 Borsod 2 438 5,0 Pest megyébe 1 044 2,1 Nógrád 941 1,9 Szolnok 617 1,3 Saját megyébe 40 648 83,0 Eljárók összesen: 48 971 100,0 községeiben is kevés például az ipari munkahely. A városokban azonban nemcsak az iparban, hanem más nép- gazdasági ágakban is több lehetőség van, nagyobb a „választék”. Az ingázás tehát a minőségileg jobb elhelyezkedés miatt alakul ki. A napi ingázás (az eljárók szempontjából) ott a legintenzívebb, ahol: — az adott község szűk választási lehetőséget kínál az elhelyezkedni szándékozóknak, — az utazási feltételek a legkedvezőbbek. E két fontos tényező nem minden esetben és nem szükségképpen esik egybe. Van olyan település, ahol a közlekedési viszonyok ugyan nem jók, de a községben csak egy gyengén gazdálkodó téesz működik, s így jelentős az ingázók aránya (pl. Tarnalelesz, Bátor), ugyanakkor pl. Egerszóláton a termelőszövetkezet a megye egyik legjobb gazdasága, mégis, Eger közelsége miatt, a napi ingázók száma 200 fő, 1000 lakosra számítva 164. A megyeszékhelyen 1978. december 31-én, a vizsgált négy népgazdasági ágban foglalkoztatottak száma 27 078 fő volt, ebből 9248, a helyben foglalkoztatottak 34,2 százaléka naponta járt be. A város munkaerővonzása 148 településre terjed ki, ezek kétharmada saját megyében, 23 százaléka Borsod megyében van, ezenkívül Szolnok megye 10 községére és néhány más szomszéd megyei településre is kiterjed a vonzása. A bejárók mintegy 55 százaléka a várost körülvevő 16 község lakója. Itt a helyi lakosság főleg csak a mező- és erdő- gazdálkodásban talál munkát. A bejárók túlnyomó része természetesen községekből kerül ki, az összes ingázónak még a három százalékát sem teszik ki azok, akik városokból járnak be. A város napi munkaerővonzási körzete nem nagy, ezért ezen belül övezetekről nem beszélhetünk. A legtöbb ingázó, több mint 800 fő, Felsőtárkányból jár be, ezek 60 százaléka a Finomszerelvénygyárban dolgozik. A gyár Eger és Felsőtárkány határán van, és a községből a hegyen át gyalog hamarább megközelíthető, mint a város távolabbi belterületéről buszjárattal. A településhálózat szerkezete sokoldalúan befolyásolja a bejárók helyzetét. Például Salgótai’ján munkaerővonzási körzete 43 községre terjed ki, az erről a területről vonzott munkaerő száma azonban alig kétezerrel több, mint az egri körzetben. Ez a tény a salgótarjáni medence aprófalvas jellegére utal. Egészen más helyzetben vannak például a nagyobb tanyavilággal övezett Kecskemét vagy Nyíregyháza ingázói. Eger napi munkaerővonzási körzete Megnevezés A bejárók száma Az 1000 lakosra jutó bejárók száma 2X cn m -*-> 3 O G>0 £ O +■> > 3 Andornaktálya 716 617 272 243 7 Bátor 39 89 63 171 26 Dem j én 149 128 181 241 28 Egerbakta 217 290 143 193 18 Egerszalók 339 337 233 330 19 Egerszólát 179 200 141 164 25 Felsőtárkány 903 ,832 311 269 24 Hevesaranyos 49 125 54 145 35 Kerecsend 209 206 114 116 21 Makiár 351 512 164 237 14 Nagytálya 173 217 201 242 26 Noszvaj 370 340 197 192 27 No vaj 359 375 242 262 28 Ostoros 503 501 282 288 18 Szarvaskő 70 68 162 186 20 Szomolya 231 231 128 134 40 Együtt, ill. átlag: 4857 5068 200 219 24 a) 1978. I. 1-i népességgel számítva. AZ INGÁZÁS ÉS A KÖZLEKEDÉS KAPCSOLATA A közlekedési adottságok és a közlekedési hálózat fejlettsége fontos feltétele az ingázásnak. Eger földrajzi fekvése Heves megyében nem központi (hasonló Szolnok, Szeged és Debrecenéhez), de az utóbbi síkvidéki megyeszékhelyeket a közlekedési útvonalak könnyebben megközelíthetővé teszik. Eger esetében a domborzat akadályozta az egész megyét átfogó, Eger központú úthálózat kialakulását, így körülményesebben, hosszabb ideig tart a megközelítése. A napi munkaerővonzási körzetbe tartozó községek menetrend szerint átlagosan 24 perc távolságra vannak Egertől. A várost Andornaktá- lyáról lehet leghamarabb megközelíteni, legtovább tart a körzetből való beutazás Szomolyáról és Hevesaranyosról. Az egri és a füzesabonyi járás területéről lehet legrövidebb idő alatt beutazni a megyeszékhelyre, de viszonylag gyorsan elérhető a mezőkövesdi járás északi községeiből is. Az országos közúti és vasúti fővonal a megyeszékhelytől délre, K—Ny-i irányban halad. A várost vasúti szárnyvonal köti össze Füzesabonyon és Putnokon át az országos hálózattal. Az Eger—Füzesabony és az Eger —Putnok között fekvő községekből autóbuszon is utazhatnak a bejárók, így a vonatot inkább csak a Füzesabony felől érkezők veszik igénybe. Ezen a vonalon ugyanis a jó utazási feltételt az Eger—Budapest között közlekedő gyorsvonatok biztosítják. A város megközelíthetősége közúton jobb, mint vasúton. Az utóbbi évtizedben megyénkben is kiépült a minden községet érintő autóbuszhálózat. Az egri autóbuszpályaudvar naponta közel 5 és fél száz járatot fogad és indít, összesen 30—35 ezer főnyi utassal. Ezeken a járatokon utazik az ingázók zöme is. Az utazási időszükséglet szerinti rangsorban az első 16 település között szerepel Füzesabony és Mónosbél, kiesik viszont Hevesaranyos és Szomolya. A két utóbbi községből 29
