Hevesi Szemle 8. (1980)

1980 / 2. szám - JELENÜNK - Bódi Béla: A villamosenergia-termelés hatékonysága a Mátraalján

nyosan teljesült, melynek eredményeként az erőmű 1979-ben 400 millió kilowattórával termel többet, mint 1975-ben, és így az évi termelt mennyiség eléri a 4,2 milliárd kilowattórát. Ennek a jelentősége könnyen be­látható, ha arra utalok, hogy ez a termelésnövekedés megközelítően egy 80 megawatt teljesítményű blokk­egység éves termelési volumene, amelynek a beruházási költsége viszont 3,2 milliárd Ft. A tüzelőanyag-szerkezet átalakítása terén elért ered­mények joggal tekinthetők kiemelkedőnek, mivel a vi- sontai lignit felhasználásának részaránya meghaladta a teljes tüzelőanyag-mennyiség 87%-át, és abszolút érték­ben elérte az évi 7 millió tonnát, ami 35%-os növeke­désnek felel meg. Ugyanakkor az olajfelhasználás 60%- kal csökkent és a megtakarítás évi 57.0000 tonna tüzelő­olaj. Azaz az erőmű ez évben 1,7 millió tonnával, 3400 vasúti szerelvénnyel több olcsó tüzelőanyagot, visontai lignitet használ fel, mint 1975-ben, s e struktúraváltozás eredménye meghaladja az évi 100 millió forintos költség­megtakarítást. A termelékenység fokozásának fő irányát az élőmun­ka-felhasználás racionalizálása, a vállalat 1450 fős össz- létszámának 70—80 fős csökkentése és a túlóra-felhasz­nálás 30—40%-os mérséklése képezte. Ez a cél a végre­hajtott szervezési, oktatási, képzési, műszaki fejlesztési és munkaerő-átcsoportosítási intézkedések eredménye­ként máris túlteljesült. A létszám-megtakarítás már ez évben eléri a 120 főt, míg a túlóra-felhasználás 55%-kal csökkent. Ugyanakkor számottevően javult a munka- és technológiai fegyelem — ami egy erőmű üzemének ki­emelten fontos feltétele — s a korszerűsített vállalati belső mechanizmus és érdekeltségi rendszer pedig alkal­massá vált a DH-munkarendszer befogadására és a jövő évben történő gyakorlati bevezetésére. Mindezek alapján az is megállapíthatóvá vált, hogy a Gagarin Hőerőmű felzárkózott, s ma már a termelékenység terén — saját kategóriájában — nemzetközi összehasonlításban is meg­felelő színvonalat képvisel. Ezeket a vázolt eredményeket széles körű és komplex intézkedések bevezetése és kibontakoztatása útján lehe­tett elérni; a vállalati dolgozók aktivitásának növekedé­sével, az irányító szervek, elsősorban a Magyar Villamos Művek Tröszt segítségével, az illetékes párt- és állami szervek támogatását élvezve, a mátraalji bányászokkal összefogva, együttműködve. A villamosenergia-termelés növekedését és az energetikai hatékonyságjavulást lehe­tővé tevő, az azt megalapozó főbb intézkedésekből érde­mes kiemelni a következőket: — Az erőmű műszaki biztonsága érdekében az úgyne­vezett „emelt szintű állóeszköz-fenntartás” bevezetését és ennek kapcsán a vállalati és a villamos energia ipar­ági erőforrások célszerű koncentrálását. Ezzel párhuza­mosan más vállalatoknak az erőmű karbantartási felada­taiba történő fokozottabb bevonását, valamint a karban­tartás-szervezés új alapokra helyezését és munkamód­szereinek továbbfejlesztését. Ezeknek az intézkedések­nek az alapján a karbantartások keretében évente egy erőművi blokkegység teljes rekonstrukciója került vég­rehajtásra. 1979. év végéig az erőmű 800 megawattos összteljesítményéből 600 megawatt felújítása készült el, összesen 1,2 milliárd Ft ráfordítással, átlagosan 30 válla­lat kooperációja, illetve bedolgozása útján. Ezeknek a tevékenységeknek az összehangolására korszerű hálóter- ves számítógépes irányítási módszer került bevezetésre. Ez a rekonstrukciós program 1981-ben a II. helyszámú 100 megawattos blokkegység rekonstrukciójának végre­hajtásával fejeződik be. — Az energetikai hatékonyságjavulást alapozta meg az az intézkedési rendszer, amely az erőműi oldallal pár­huzamosan a Mátraaljai Szénbányáknál került kialakí­tásra és megvalósításra, a külfejtéses lignittermelés nö­velése és a termelvény minőségi követelményeinek kielé­gítése érdekében. Ehhez járult hozzá a bánya—erőmű kapcsolatrendszer átfogó és következetes rendezése, a bányaüzem számára is kedvező ösztönző szénárrendszer bevezetése. Mindezek eredményeként is alakulhatott ki az a hatékony együttműködés, amely a Mátra alji ener­getikai komplexum e két vállalatára, azok dolgozóira és vezetőire egyaránt jellemző. — A villamosenergia-termelés növekedését és a haté­konyság javulását egyaránt szolgálta és megalapozta a vállalati szervezet korszerűsítésére, a belső mechanizmus fejlesztésére és a vezetés színvonalának növelésére a Nehézipari Műszaki Egyetem ipargazdaságtan tanszéké­nek segítségével kialakított és végrehajtott üzem- és munkaszervezési program. Ennek hatásmechanizmusát erősítette az az intézkedési rendszer, amely a vállalatot — és ennek következtében természetesen az egyes dol­gozókat is — a villamosenergia-termelés mennyiségében anyagilag közvetlenül is érdekeltté tette, s amely mind az erőmű üzemviteli technológiáit, mind a vállalaton be­lüli teljesítménykövetelményeket célszerűsítette. Ezeket a főbb intézkedéseket természetesen további politikai, műszaki, szervezési és egyéb részintézkedések egészítették ki, amelyek önmagukban talán kisebb jelen­tőségűek voltak, de együttesen jelentették azt a kohé­ziós erőt, amely az eredményes munka feltételrendsze­rének folyamatos biztosítását képezte és képezi ma is a vállalatnál. Ügy gondolom, indokolt lehet az az összefoglaló meg­állapítás, hogy mindazok, amelyek az elmúlt évek során a hazai villamosenergia-termelés szolgálatában a Mátra al­ján, Visontán történtek, számottevőek és jelentős részered­mények. Mindenekelőtt beigazolódott az, hogy a hazai lignitbázison lehet egyre növekvő mennyiségben és ki­emelkedő gazdaságossággal villamos energiát termelni. De bizonyossággá vált az is — és ezt a hazai és nemzet­közi gyakorlat egyaránt igazolja —, hogy gazdasági szük­ségszerűség lett a nagy mennyiségben rendelkezésünkre álló lignitvagyonunk növekvő energetikai hasznosítása. A Gagarin Hőerőműben megvalósított műszaki-szervezési rendszer és a külfejtés intenzifikálása pedig annak gya­korlati példáját is jól szolgálhatja, hogy a politikai té­nyezők és a gazdasági erőforrások kohéziójának ered­ményeként a már működő technikai bázison a „szem­léleti és cselekvési struktúraváltás” hogyan eredményez­het hatékonyságjavulást, és ez hogyan járulhat hozzá a népgazdasági gondok enyhítéséhez, mert Visontán ilyen hozzájárulás történt. Befejezésül bizonyossággal állíthatom, hogy a visontai bányászoknak a külszínfejtéses bányaművelésben, az erőművi dolgozóknak a lignittüzelési technikában szer­zett tapasztalata és helytállása új utat nyitott a magyar energetikában. Meggyőződésem, hogy a 800 megawattos Gagarin Hőerőmű és az évi 7 millió tonna kapacitású Thorez Bányaüzem megteremtette a további fejlődés alapjait, s így a Mátra alja a jövőben is szilárd bázisa lesz a magyar villamosenergia-termelésnek. Bódi Béla 29

Next

/
Oldalképek
Tartalom