Hevesi Szemle 8. (1980)
1980 / 1. szám - MÚLTUNK JELENE - Kapor Elemér: Országgyűlés Egerben Mátyás király idején
annak, aki közszerepet játszik, mint kiváltképpen a fejedelem, inkább a köz, mintsem a saját érdekeit kell szem előtt tartania, szükségképpen nekem is a közösség üdvét és javát a magamé elébe kell helyeznem. — Ha helyesen mérlegelitek, mily fontos az, amiről ma tárgyalunk, úgy kell ítélnetek, hogy még a pápa és a császár ösztönzése nélkül is, önmagunktól kellene hadat indítanunk. Országunk azonban olyan helyen fekszik, s oly szerencsétlen időkre jutottunk, hogy ez a háború nem is akaratunktól függ, hanem a szükség kényszerít rá, ez ugyanis vészt hozóbb, mint a törökkel való hadakozás. A török nem kíván csak engedelmességet és adót, a maguk vallására nem kényszerítenek, pogány tanokkal nem fertőzik a lelkeket. A sokféle cseh eretnekség annyira terjed, hogy már nemcsak Csehországot, hanem Morvaországot és Szilézia egy részét is megfertőzte. Már határainkat is fenyegeti a dögvész, s a minap tudtam meg, hogy a katonák közül már egyeseknek elméjét is megszállta. A cseh barátkozik veled, amint csak teheti, s a legveszedelmesebb élvezetekre csábít, beszennyezi és felforgatja a szertartásokat, az igaz hitet annyi hamis tannal fertőzi meg, hogy az istentiszteletek fajtalankodássá és vérfertőzéssé váltak. Ott láthatod az adamitákat, akik Ádám módjára meztelenül járnak, férfiak és nők együtt, s szemérmüket pironkodás nélkül mutogatják, ott vannak a jakoviták, paulinusok, tá- boriták, csupa különféle szekta. — Hol kínálkozhat számunkra tisztességesebb és dicsőbb háború, mint ahol valamennyiünk lelke üdvösségéért kell küzdenünk. A népek pásztora és a római birodalom nagyon buzdít és kér, hogy Krisztus népét ne csak a török rabságából, hanem az eretnekek fertőzésétől is szabadítsátok meg. De azt mondhatná valaki, hogy veszedelmes vállalkozást javasolnak nekünk. — Éppen ellenkezőleg. Ha helyesen akartok gondolkodni és férfiak akartok lenni, azt kell mondanotok, hogy alkalmat adnak nekünk a dicsőségre, és lehetőséget nyújtanak a halhatatlanságra. Sőt az ország gyarapodására és javára is. Amit fegyverrel nyertek, a tiétek lesz, nem a császáré. Akit nem indít fel a dicsőség és a szent háború, serkentse a hadakozás haszna és uralmunk terjeszkedése. — Magyarországon az emberek három csoportra oszlanak. Egyik istennek szentelve, a vallás dolgaiban tevékenykedik, a másik vitézkedik, a harmadik a földet műveli. Nem nyugtalanít benneteket a különböző tanulmányok tanulása, a sokféle mesterség és a kereskedés. Nagy részetek fegyvert visel, s ha folytonosan szolgálatba nem álltok, tisztességgel meg nem élhettek. Ha otthon időztök, az ínséget nem bírjátok, állandóan erőszakon, lázadáson jár az eszetek. Higgyétek el, nektek veszedelmes a nyugalom, a természet hadakozásra rendelt titeket. — Éppen ezért ne zsibbadjatok el a rút tunyaságban. Ki akarná itt, hogy szűnjön meg a harc, nyugalom legyen és elbocsássák a hadseregből? Gondoljátok meg, főpapok, mit követel tőletek az anyaszentegyház, mit a felséges császár, mit saját veszedelmünk és lelkünk üdvössége. A dúsgazdag püspökségeket nem azért létesítették elődeink a főpapságnak, a gazdag városokat és falvakat nem azért birtokolják a főurak és nemesek, hogy fényűző életet éljenek és dorbézoljanak, hanem hogy ti, Krisztus katonái, állítsatok sereget a hit védelmére. — Kénytelen nyugalomra int a valah háborúban nemrég belém fúródott nyíl, melynek hegye hátgerincemben van. Bár ez elűzi álmomat, ízetlenné teszi ételemet, mégis napról napra súlyosabb páncélt veszek magamra és megvetem az általa okozott fájdalmat, mert nagyobb gyönyörűséget szerez nekem az ország java, mint amekkora bajt okoz amaz. De ha nem indít meg benneteket Krisztus szeretete, sem a felkérők tekintélye, s mindaz, amit elmondottunk, annyira lomhák, tunyák és érzéketlenek vagytok-e, hogy a csehektől oly sok éven át elszenvedett igazságtalanságok nem ingerelnek háborúra? Először Telefusz és Giskra és oly számos társuk huszonnyolc éven át öldökléssel, rablással és gyújtogatással gyötört minket, majd a „bratrik” sokkal súlyosabb gonoszságai következtek. Várakat emeltek, templomokat raboltak ki, megbecstelenítettek szüzeket és előkelő asszonyokat, szerte dúltak, tűzzel-vassal, nem kíméltek sem csecsemőt, sem aggastyánt, sem oltárt, sem otthont. Hogy mit vitt végbe Svehla, a véres látványosságot magatok is láttátok. — Meddig tűritek mindezt bosszulatlanul, főurak? Megvallom, a csehek harciasak, szép emberfajta, testük nevelésére sokat adnak, különösen hajviseletükre, veszedelembe keveredni készek, szép, sugár a termetük, halálmegvetésük nagy és a társas érintkezésben nagyon kellemesek. Lelkűk, testük azonban nagyon fogékony az élvezetek iránt, ez elernyeszti összes erőiket, az éhséget, fáradságot nem tudják elviselni. Inkább meghalnak vagy megfutnak, semmint hajuk gondozását elhanyagolják. — Ehhez járul, hogy nem egész Csehország ellen kell hadakoznunk, hanem csak az eretnekek ellen, ezeket pedig mindig letiporja a ti erőtök és az igazság istene. Győzelmünkért a pápa könyörgéseket rendel el, istentiszteleteket minden oltárnál, a császár Ausztria fegyveres erejét rendelkezésünkre bocsátja, adóbevételeit felajánlja. Minap a szentatya apostoli levéllel küldte meg a fő- vezérség pálcáját és kardját, amelyekkel engem — beleegyezésemmel vagy anélkül — a bíbornoki kar határozata alapján, a császár hozzájárulásával a cseh eretnekek és a török ellen a keresztény világ fővezérévé kinevez és kihirdet. Főpapok, vitéz főurak, ragadjatok fegyvert az igaz hitért. A király beszéde után kivétel nélkül mindannyian az ő javaslatára szavaztak. Növelte mindnyájuk bátorságát a törökök tisztes követsége, melyet ünnepélyesen vezetett be Újlaki Miklós, akkor vagyonban és tekintélyben leghatalmasabb főúr, Magyarország alvidékének főkapitánya. A követek Mahomet nevében fegyverszünetet kértek. Valahányszor a király maga elé bocsátotta őket, mindig megmutatta nekik Drakulát, aki Havasalföld vajdája volt, s akit fogságban őrzött. Amint a követek megpillantották, felismerték és gyorsan távoztak. (A történethez tartozik, hogy Drakula a törökök kegyetlen és félelmes ellensége volt. Mint vajda, a török követek fogadásának sajátságos „protokoll”-ját alkalmazta. A követek, hazai szokásuk szerint, nem akarták levenni előtte turbánjukat, miért is Drakula három szöggel fejükre erősítette a turbánt. Számtalan törököt húzatott karóba, s barátaival közöttük lakmározott, a török foglyok lábáról lenyúzatta a bőrt, besózatta, majd kecskéket hozatott, hogy azok érdes nyelvükkel a sót nyalogatva, az őrjöngésig fokozzák a foglyok fájdalmát. Az emberi kínzások történetében kétségtelenül előkelő hely illeti meg a leleményes férfiút. Mátyás tíz évig tartotta fogságban.) A király az országgyűlés befejezéseként gazdagon megjutalmazta azokat, akik a moldvai harcban kitűntek. Elhagyván Egert, Budára ment, s alig töltött itt nyolc 47
