Hevesi Szemle 8. (1980)

1980 / 4. szám - MÚLTUNK JELENE - Sereg József: Bethlen Gábor, a nagy fejedelem

léssel megszavaztatta, hogy minden város, megye szék­házat építtetett Fehérvárott. — A polgároknak a fővá­rosba telepítéséhez ingyen telikeket bocsátott rendelke­zésre. A környező hegyekből székvárosába vízvezetéket építtetett. A gyulafehérvári püspöki nagytemplom tor­nyait felújíttatta, beléje órákat csináltatott, és az egyik toronyba 7, egyenként mázsás harangokat öntetett, és arra is volt gondja, hogy összehangoltassa azokat. Szerette a zenét, a balettet. Itáliából hozattatott ud­varába zenészeket és táncosokat, s ezekkel különöskép­pen második felesége idejében emelte udvartartása fé­nyét. Első felesége Károlyi Zsuzsanna szigorú puritanizmus­sal, de fejedelmi igénnyel teremtett Bethlen körül ural­kodóhoz méltó pompát. Károlyi Zsuzsannával meghitt, példás életet élt, mert a szigorú erkölcsű asszonyban családjának gondos nevelőjét, házának és birtokainak lelkiismeretes gazdáját tudhatta. — Sajnos, 1622. május 13-án elvesztette szeretett társát, s a második feleség, Brandenburgi Katalin — bár kivételes szépségű asz- szony volt —, semmiben sem pótolhatta az elsőt, sőt, Bethlen halála után erkölcsiekben is lesüllyedt. A má­sodik házasságra a fejedelmet politikai okok késztették: Így ír erről Kemény János az önéletírásban: „... mivel igen méltóság és nagy hírt-nevet szerető ember vala, hogy nagy királyokkal, fejedelmekkel, annál inkább császárral valóságosság által mind méltóságát, hírét-nevét, mind birodalmát terjeszthetné, s erősödhetnék állapotjában, ... igen szomjúhozza az pogányság ellen való hadakozást., ... az brandenburgi házban (kívánt) házasodni mind az electorokért (választó fejedelmekért) lévén atyafiságosak többek is, nem csak az brandenburgumi, de leginkább az svéciai akkor híres hadakozó királyért Gustavus Adolphu- sért, kinek felesége is azon házból való...” Sajnos, e reményeket nem válthatta be, felesége pe dig Károlyi Zsuzsannának nyomába sem léphetett, köny- nyű erkölcsű — Bethlenhez méltatlan, idegen asszony maradt. Ez azonban mit sem von le a fejedelem emberi nagyságából, aki nagy munkabírású, szinte fáradhatat­lan ember volt. — „Annyi gondom vagyon — írja egyik levelében —, hogy egészségem is szintén megbomol immár miatta, napestig csak az levelek olvasása is elég gond nekem, ha választ nem adnék is reájok mind­járt ..Pedig a közepes termetű, tüskés fekete hajú, korán őszülő szakállú, magas homlokú, nagyfejű, szóval magyaros alkatú fejedelem bírta a megpróbáltatást, a munkát is. Mégis, mindössze 49 évet élt, de súlyos és nehéz időket. — Nagyszerű örökséget hagyott, kár, hogy utódai nem tudtak élni a nagy fejedelem által terem­tett lehetőségekkel és nem sok idő múltán, halála után Erdély politikai stabilitása megingott, jelentősége leha­nyatlott. Sereg József # A MŰEMLÉKVÉDELMI TAGOZATÚ nyá- ri egyetem programjában tanulmányi kirán­dulások, előadások és viták szerepeltek, melynek keretében a hallgatók megtekin­tették Gyöngyöspata. Parádfürdő, Kisnána, Feldebrő nevezetességeit. Útjukon az Orszá­gos Műemléki Felügyelőség munkatársa ka­lauzolta őket. A programsorozat előadásokkal folytató­dott. Az érdeklődők megismerkedtek Eger város kulturális központjának tervpályáza­tával, a vár régészeti feltárásának eredmé­nyeivel és rekonstrukciós munkáival. Az elméleti tudnivalókat gyakorlati bemutató egészítette ki. # IVÓKUTAKAT HELYEZTEK EL Eger ut­cáin és terein. Ezek a városi tanács ivóku- takra kiírt, tervpályázatán eredményesen szereplő művészek alkotásai. A Jókai téren Mészáros Dezső szobrász- művész, a Széchenyi utca 5. számú ház ud­varán Pusztai Ágoston keramikus, az Al­kotmány utcai tömbbelsőben pedig Király Róbert szobrászművész bronz ivókút jából ihatnak majd a szomjazók. # A HEVES MEGYEI PUSZTAI ÁGOSTON szobrász alkotásaiból rendeztek kiállítást a kispesti Nagy B. János Galériában. A mint­egy húsz munkát, kő-, kerámia- és fém­kompozíciókat egy hónapon át tekinthette meg a képzőművészet iránt érdeklődő kö­zönség. m A NYÁRI NEMZETKÖZI ESZPERANTÓ ISKOLA foglalkozásain. — melyet első al­kalommal rendeztek Egerben —, nyolc or­szág mintegy 60 eszoerantistája vett részt. Az iskola hallgatói két héten át négy-négy órás oktatásban részesültek, délutánonként pedig a következő napi tanórák anyagához kapcsolódó programokat hallgatták meg. # ÉRDEKES ÉRETTSÉGI TALÁLKOZÓ színhelye volt Hatvan. A város hajdani reálgimnáziumában a 45 esztendeje végzett öregdiákok csapata rendezett randevút a jogutód Bajza gimnázium épületében. Az érdekesség azonban nem csupán az elfutott 45 esztendőben volt, hanem ez az osztály volt az első, amely a hatvani tanintézetben 1935-ben érettségizhetett. # PÓDIUMELÖADÁSOKRA KERÜLT SOR a gyöngyösi Helyőrségi Művelődési Otthon­ban, ahol Horvát Teri, Gyurkovics Zsuzsan­na, Mensáros László, Bitskey Tibor, Szirtes Ádám és más művészek is szerepeltek. m ÉRTÉKES HELYTÖRTÉNETI EMLÉKKEL gazdagodott az egri Dobó István Vármúze­um. Mikovinyi József múlt századbeli egri ötvösművész remekművét helyezték el a helytörténeti emlékek sorában. A becses ezüst műtárgy 1830 körül készült Egerben, Mirkovinyi műhelyében és használata sze­rint cukortartó lehetett. Az egyedi alkotás az egri mester különleges ügyességére utal. Mikovinyi József korának jó nevű ötvös­mestere, a felkutatott adatok szerint 1801- ben született és mindössze 33 évig élt. Az általa készített tárgyakból egyedül a most előkerült cukortartó ismert, amelyet 1937-től tart számon a muzeológia. de hollétére most derült fény. Egyik budapesti bizományi áru­házban bukkantak rá és vásárolták meg az egri Dobó István Vármúzeum részére. m BÉKEPLAKETTEL TÜNTETTÉK KI a hatvani kórházat, amely tíz esztendeje tart fenn gyümölcsöző kapcsolatot a Német De­mokratikus Köztársaságban levő Köpenick egészségügyi intézményeivel, azok dolgozói­val. Az idő során szakmai tapasztalatcse­rék, kölcsönösen egyeztetett baráti és sport- találkozók hozták közelebb egymáshoz a két város orvosait, gyógyszerészeit. A szocialista internacionalizmus ügyét oly hatásosan szolgáló együttműködést méltá­nyolva az Országos Béketanács elnöksége a békemozgalom emlékplakettjével tüntette ki Hatvan egyészségügyi intézményét. # ÖT ELŐADÁSBÓL ÁLLÓ SOROZAT kez­dődött szeptemberben a Hatvani Galéria képzőművészeti szabadegyetemén a Képző- művészeti Főiskola segítségével. Az előadá­sok az ókeresztény művészet és Bizánc kap­csolatát tárták fel a hallgatók előtt. & KEREKASZTAL-BESZÉLGETÉST rende­zett a magyar kémikusok Heves megyei cso­portja a kémiaoktatás jelenlegi helyzetéről. A beszélgetésen részt vevő szakemberek Sárik Tibor és Irlanda Dezső előadását kö­vetően mondhatták el véleményüket az új általános iskolai tantervről, illetve a közép­iskolai oktatás távlati elképzeléseiről. # EGYETEMI-FŐISKOLAI ELŐKÉSZÍTŐ nyelvtanfolyamok indultak Egerben, a TIT szervezésében. Az 1980—81-es tanévben an­gol, német, francia nyelvből indítottak ha­ladó fokon képzést. Ez évben is megszervezik az egyetemi­főiskolai előkészítő tanfolyamokat matema­tika. fizika, biológia tárgyakból. Az előké­szítő tanfolyamok novemberben indulnak. # BORBÁS TIBOR NYERTE az elmúlt év­ben a Hatvani Galéria második országos portrébiennáléjának szobrászati fődíját, A művész és a kritikus című alkotásával. A művészt azóta Munkácsy-díjjal tüntették ki, majd elnyerte a salgótarjáni Tavaszi tárlat egyik díját. A fiatal alkotó következő be­mutatkozására az új Hatvani Galériában kerül sor, ahol jobbára huszadik századi irodalmunk, művészeti életünk legnagyobb egyéniségeiről készített szobrait állította ki. • EGY ŐSI CSALÁDBÓL SZÁRMAZÓ bu­dapesti mester javította meg az egri székes- egyház több mint kilencvenéves óráját. Csű­ri László, a Contacta-gyár nyugdíjasa több napon át dolgozott fenn a toronyban, és vé­gül ismét elindultak a fogaskerekek, és új­ból mutatja az időt az óra. Am nyilván már kilencven évet nem bírna ki az idős óra, az a terv, hogy külföldről elektromos berendezést vásárolnak majd a régi he­lyébe. Egyébként a mester édesapja volt az, aki Egerben a lajosvárosi templom óráját ké­szítette. m KÉT FAFARAGÓ KIÁLLÍTÁSÁRA kerül sor Petőfibányán. A helyi művelődési ház nemcsak az ismert és neves alkotók bemu­tatására ad lehetőséget, hanem fórumot biz­tosít a Mátraalji Szénbányáknál tevékeny­kedő tehetséges fiataloknak is. A legutóbb két fafaragó — Rozgonyi Kati és Nagy László — legsikerültebb munkáikból válo­gattak össze egy tárlatra valót. # RITKA, ÉRTÉKES MŰEMLÉKET tesznek jobban láthatóvá az egri tanács mélyépítő üzemének dolgozói azzal, hogy a Bródy Sándor utcától egészen a Csiky Sándor ut­cáig kibontják a szem elől eddig meglehe­tősen eldugott városfalat. Megerősítik, kon­zerválják az eredeti állapotba visszaállított falmaradványt, s még év végéig újabb szép látnivalóval gazdagítják a megyeszékhelyet. Tavasz óta burkolatot is kapott a Város­fal utca. a későbbi tervek szerint pedig a fal belső oldalán, a bástya helyén, kedves kis panorámateraszt is kiképeznek a vén gesztenyefa alatt. Az új sétány, mely a Csiky Sándor utcától a bazilikáig húzódik, Eger egyik legromantikusabb városrészébe nyújt bepillantást. 91 HOFFMANN MESÉI című daljátékot adta elő a debreceni Csokonai Színház társulata Gyöngyösön, a szabadtéri színpadon. 28

Next

/
Oldalképek
Tartalom