Hevesi Szemle 8. (1980)
1980 / 3. szám - TUDOMÁNYOS MŰHELY - Szilvási Lajos: Világnézeti nevelés és mechanisztikus szemléletmód
temességével. Ebből következően kétféle módon reagálhat a tudományos haladás során felvetődő problémákra : Egyrészt tagadnia kell a természet, felfogásukban nem determinisztikus leírásmódjának jogosságát. Ezen az alapon tartható csak fenn a determináltság egyetemességének eszméje. Másrészt, ha kénytelen is elismerni más leírásmód szükségességét, akkor pedig kénytelen feladni a determináltság egyetemességének koncepcióját. A leírás determináltsága nem vonja szükségszerűen maga után a dolgok determináltságát. Amikor azonban olyan elmélet született, amely az objektumok sokaságának viselkedését írja le ismeret- elméleti értelemben determinisztikusán, az objektum viselkedéséről pedig valószínűségi értékeket ad, a klasszikus mechanikára épült „gnoszeológiai” determinizmusnak szükségszerűen össze kellett omolnia. Fodor Judit írja ezzel kapcsolatban: „A gnoszeológiai determinizmus lényegéhez egyaránt hozzá tartozik a leírás és a folyamat meghatározottságának egybeesése és mindkét meghatározottság teljessége. Amikor tehát nyilvánvalóvá válik, hogy az új fizika törvényeiben a leírás szintjén nem lép fel teljes meghatározottság, a gnoszeológiai determinizmus óhatatlanul megdől...” Ebből az összeomlásból más következtetést vonhatunk le akkor, ha az elmélet és valóság kötelező egybeesésének követelményét feladjuk. Végső következtetésként megállapítható, hogy a „gnoszeológiai” determinizmus alapján nem lehet a valóság igazi, objektív lényegét visszatükrözni. Az „ontológiai” determinizmus jelentette a valóság feltárásának helyes útját. Ez a determinizmus a mechanisztikus materialista filozófia szerves része volt, amely a „gnoszeológiai” determinizmussal összefonódva torzult el. A mikrofizikai kutatások eredményei fél évszázad alatt (1925-ig) bebizonyították, hogy a mechanikán alapuló klasszikus fizikai szemléletmód nem tartható fenn tovább. Nyilvánvalóvá vált, hogy a klasszikus fizikai szemléletmódhoz szorosan kapcsolódó mechanisztikus materialista világképnek szükségszerűen össze kell omolnia. A modern atomelmélet létrejötte kialakította a klasz- szikus fizikai szemléletmódtól gyökeresen különböző, modern fizikai szemléletmódot. A klasszikus fizika folytonossági szemléletmódját alapjaiban ingatta meg Plancknak az a felfedezése, hogy a hősugárzás nem folytonosan, hanem kvantáltan megy végbe. A Bohr-féle atommodell sikere után egyértelművé vált, hogy az új fizikai jelenségek értelmezése és megismerése a klasszikus fizikától eltérő, gyökeresen új szemléletmódot, fogalmakat igényel. A legújabb felfedezések bizonyították, hogy a világ anyagi egysége nem a klasszikus mechanika szintjén realizálódik, hanem a minőségükben rendkívül sokféle jelenségek dialektikus egységében. A materialista filozófiára jellemző, hogy sohasem veti el teljesen a korábbi fejletlen materialista irányzatokat. így van ez a determinizmus kérdésénél is. A determinizmus egymást követő fokozatai nem abszolút értelemben különböznek egymástól. A mechanisztikus determinista szemléletmódból is meg kell őrizni elsősorban az anyag elsődlegességét hangsúlyozó gondolatokat. A determinizmust is a történeti folytonosság jellemzi. A dialektikus determinizmus csak úgy védheti meg önmaga determinizmusát, ha elődjének eszméjét megtisztítja a hibás nézetektől, s fenntartja, megőrzi mindazt, ami értékes a mechanisztikus determinizmusban. A tanulók világnézeti nevelésében a marxista—leninista filozófia megértetéséhez, elfogadásához, ezekkel az eszmékkel való azonosulás szintjéhez kell eljutnunk. A meggyőzés az egyik „legfinomabb” gondolati folyamat. Figyelembe kell vennünk azt a tényt is, hogy saját meggyőződésünket nem hatalom, erőszak útján kívánjuk „átplántálni”, hanem olyan érvek útján, amelyek értelmi és emocionális elemektől sem mentesek. Mivel az oktató-nevelő munka a megértett fogalmakból épít ki egységes rendszert, lényeges feladatunk a tudományos világnézet fogalomrendszerének kiépítése a tanulók ismeretvilágában. Az egyes szaktárgyak fogalmai hierarchikus rendszert alkotnak. Minden olyan ismeret, amelyik nem illeszkedik bele ebbe a fogalomrendszerbe, bizonytalanná, mú- lékonnyá válik. Ezek a tények is indokolják a mechanikus materialista filozófia és a tőle elválaszthatatlan fizikai világkép lényegének, fogyatékosságai és értékei feltárásának szükségességét. Így válik lehetővé, hogy a tanulók fogalmainak hierarchikus rendszerében a mechanikus materialista filozófia azon értékei maradjanak, melyek lehetővé teszik a tudományos világnézet fogalmi rendszerének kialakítását. Szilvási Lajos • ELSŐ ALKALOMMAL SZERVEZTÉK MEG Egerben az Üttörőnyár című programsora- zatot az egri városi úttörőelnökség, a Há- mán Kató Megyei Üttörőház, valamint a különböző közművelődési intézmények, kisdobosok és úttörők részére. A rendezvénysorozat az iskolába járás befejezése után egy nappal, a Család napjával kezdődött, melyet lakótelepi olimpia, nyílt túrák, technikai kavalkád, országos bábfesztivál, úttörőmozi követett. Cl KÖZMŰVELŐDÉSI TÁBORT SZERVEZETT a hátrányos helyzetű cigánygyermekek részére az egri Megyei Művelődési Központ, az idén immár harmadik alkalommal. Az idei táborozást a hatvani ifjúsági táborban szervezték, ahová Heves megye területéről 40 gyermeket fogadtak. # SZIGETI KILIAN: RÉGI MAGYAR ORGONÁK — EGER című könyvének ünnepélyes bemutatóját a Művelt Nép Könyvterjesztő Vállalat és a Zeneműkiadó Vállalat rendezte meg az egri házasságkötő teremben. A művet Vas István ismertette a megjelent irodalomkedvelőkkel és zenebarátokkal, akik ez alkalommal találkozhattak a könyvpremier vendégével, Szigeti Kilián íróval is. A rendezvényen Ocskay György műköaött közre, aki Bach-orgonadarabokat adott eő. # A NÓGRÁD ÉS HEVES MEGYE KÖZÖTTI folklórkapcsolat keretében a fedémesi asszonykórus, valamint a tarnaleleszi cite- ra- és rajkózenekar Karancskesziben adott műsort. £ EGY HETET TÖLTÖTT a hevesi járás pedagóguskara az NDK-beli Oriani an Burg- ban. A kórus többek közt Berlinben és Rostockban is bemutatkozott és természetesen a harmincezer lakosú járási székhelyen, Oriani an Burgban is. # NAGYDÍJAT KAPOTT a Vidróczki néptáncegyüttes a VIII. országos néptáncfesztiválon, amelyet Siófokon rendeztek meg. A gálaműsoron legsikeresebb számaikat: a „Szlavóniai leánytáncokat”, illetve a „Legények” című művet mutatták be. A koreográfiát Timár Sándor és Zsuráfszki Zoltán állította össze. & GYÖNGYÖSÖN VENDÉGSZEREPELT a Dankó Pista Nótaegyüttes. A Mátra Művelődési Központ szervezte rendezvényen többek között fellépett Jákó Vera, Solti Károly, Puskás Sándor is. • ZÁRÓHANGVERSENYT ADTAK a megyeszékhely lakóinak táborozásuk végén a felsőtárkányi ifjúsági zenei tábor lakói, bemutatva, mi mindent tanultak ittlétük során. A koncertre az egri vár romkertjében került sor. £ ZENEI TÁBOR NYÍLT EGERBEN négy megye: Szolnok, Heves, Nógrád, valamint Borsod-Abaúj-Zemplén ifjú zenebarátai részére. A táborban hetven fiatal, 15 zenetanár segítségével, elméleti és gyakorlati foglalkozásokon gyarapíthatta tudását. A négy megye fiataljai negyedik alkalommal vettek részt az egri táborozáson. Ebben az esztendőben a záróhangversenyt is a megyeszékhelyen tartották meg. 60
