Hevesi Szemle 8. (1980)
1980 / 2. szám - TUDOMÁNYOS MŰHELY - Nagy József: A Heves megyei munkássajtó kezdetei
munkások hozzájárulását a tőkések levonták és együttesen fizették be. A befizetés azonban sok esetben elmaradt, s csak határozott fellépéssel vagy éppen nyilvános megszégyenítéssel sikerült egyeseknél eredményt elérni. Több alkalommal foglalkozik a lap a tanítóság, illetve az iskola kérdésével. Ez azért volt indokolt, mert 1910 októberében Egerben ülést tartott a Magyarországi Tanítók Szabad Egyesülete azzal a céllal, hogy ismertesse programját az itteni tanítóság előtt, s esetleg létrehozzák helyi egyletüket. Ez az egyesület tulajdonképpen a tanítók szakszervezeti mozgalmának megindítását jelentette. így értékelte ezt Alpári királyi tanfelügyelő is, aki azt állította, hogy az egyesület hazafiatlan, vallásellenes és anarchikus, a gyűlést feloszlatta. Tény, hogy a Magyarországi Tanítók Szabad Egyesülete síkra szállt az iskolák államosítása és a hitoktatás megszüntetése mellett. Az Egri Munkás jó érzékkel áll a haladó mozgalom mellé és bízik győzelmében. „Állami és felekezet nélküli közoktatás! Keserű gyümölcs a klerikalizmus emlőin élősködőknek. Nem is szívesen harap bele. Pedig bele kell harapnia úgy a kis tanfelügyelőnek, mint a nagy miniszternek. Mert a fejlődést megakadályozni nem lehet. Márpedig az állami és felekezet nélküli közoktatás a társadalmi fejlődésnek egyik stációja. Es akkor, ha az iskola Magyarországon is nem a munka nélküli urak felszínen maradásához szükséges butítást, hanem a munka emberének a tudását fogja szolgálni, akkor örömmel fogjuk üdvözölni, ha nem is szociális, de a polgári demokrácia megszületését.” Harcos és bátor antiklerikalizmus jellemzi az Egri Munkás minden számát. Nem kis bátorság kellett Egerben, még 1910-ben sem ahhoz, hogy szembeforduljanak az egyházzal és a befolyásuk alatt álló tömegekkel. „A népnevelés kizárólag a papok kezében volt, s ők fel is használták az alkalmat. A népet bigottan, vallási türelmetlenségben nevelték, lekötötték őket minden irányban. Még arról is gondoskodtak a csuhások, olcsó kölcsönöket osztogatva a földműveseknek, hogy ha valamelyik öntudatra ébredne, azt nagyhamar belefojtsák az illetőbe, s újra kezes báránnyá tegyék az ő szolgálatukban. Ha még egészen le nem tudta rázni a nép ezt a jármot nyakáról, már ébredezik, kinyílik a szeme, s kezdi már felismerni, hogy a csuhásoknál nekik jobbakaróik is vannak a világon.” A ránk maradt néhány szám alapján is megállapíthatjuk, hogy az Egri Munkás jól képviselte a helyi munkásság érdekeit. Ügyesen mozgósított a legfontosabbnak tartott célok megvalósítására, nyers szókimondással, de elvi alapon bírálta a munkásmozgalmat és osztályharcát fékező erőket. A korábban megjelent gyöngyösi munkáslapokkal összehasonlítva, külön érdeme, hogy megőrizte tisztaságát a helyi polgári lapokkal szemben, nem ment bele a szokásos személyeskedésbe, és nem vette át a pletykahírek közlését sem. Nagy József Elbeszélés és tanulmánypályázatot hirdet a Hevesi Szemle Heves megye közművelődési folyóirata, a Hevesi Szemle 1980-ban is meghirdeti, immáron másodízben, alkotói pályázatát. Most elbeszélésekre, illetőleg tanulmányokra meghirdetett e pályázat. Elbeszélés: Az irodalmi pályázat a mai életünk gondjairól, a ma emberének és társadalmának viszonyairól szóló elbeszélések megírására szól. A maximálisan 20 gépelt oldal terjedelmű, jeligésen is beküldhető pályamunkákat december 1-i határidővel várja a Hevesi Szemle szerkesztő bizottsága. A díjazottak névsorát 1981. 1. számában közli. Az elbeszélés kategóriában az első díj 5000, a második díj 3000, a harmadik díj 2000 forint. A díjazott, s a díjban ugyan nem részesült, de arra érdemes pályamunkákat a szerkesztőség közli, s érte megfelelő honoráriumot fizet. Tanulmány: „Heves megye ipari-gazdasági fejlődésének perspektívái és lehetőségei” címmel a fiatal műszaki értelmiség számára hirdet pályázatot a folyóirat. A beküldött és ugyancsak jeligés pályamunkák terjedelme nem haladhatja meg a 25 gépelt oldalt. A beküldési határidő 1980. december 1., a pályázat eredményeit a Hevesi Szemle 1981. évi 1. száma közli. A pályadíjak: első díj 5000 forint; második díj: 3000 forint; a harmadik díj: 2000 forint. A díjazott, s a díjban ugyan nem részesült, de arra érdemes pályamunkákat a szerkesztőség közli, s érte megfelelő honoráriumot fizet. a Hevesi Szemle szerkesztő bizottsága 60
