Hevesi Szemle 8. (1980)

1980 / 2. szám - TUDOMÁNYOS MŰHELY - Nagy József: A Heves megyei munkássajtó kezdetei

jét. Szándékukat bejelentették a pártközpontnak is, és megkérték a szükséges hatósági engedélyt.

A párt országos titkárságának tiltakozása ellenére 1907. május 4-én megjelent a lap első száma, Babus József szerkesztésében. A lap hivatalosan hetenként jelent meg, de kisebb-nagyobb késések előfordultak. Az újság határozottan kiállt a gyöngyösi munkásság mellett, és nemcsak az ipari, hanem a mezőgazdasági munkások érdekeit is messzemenően képviselte. 1907 tavaszán sokat tett a gyöngyösi földmunikáscso por t megszilárdulása érdekében. A lap rendszeresen bírálta a helyi városi vezetést, több alkalommal leleplezve korruptságu- kat. 1907 őszén az országos lapokhoz hasonlóan síkra- szállt az általános választójogért.

Az Egyesüljünk a gyöngyösi híreken túl részletesen beszámolt a megye más területén folyó munkásszervezkedésekről és mozgalmakról is. 1908 tavaszán szinte jegyzőkönyvi pontossággal tudósított az Egerben megtartott megyei pártérbekezleitről, s ha szükségesnek látta, keményen bírálta a helyi munkásmozgalmi vezetőket is.

1908 májusában részben a központ nyomására, részben belső ellentétek miatt, Babus József lemondott a főszerekesztőségről, s május 31-től Hochfelder Lipót helyi nyomdász vette át a lap szerkesztését. Közben azonban még Babus főszerkesztősége idejéből a lap ellen „tiltott politizálás” címen sajtópert indítottak. A június 26-Jám megtartott egri törvényszéki tárgyaláson a 30-as bizottság 21 tagja megjelent. A tárgyaláson Babus József tiltakozott a vád ellen, s minden felelősséget magára vállalt. A bizottságot felmentették, Babust pedig ötnapi fogházra ítélték.

Ettől az ítélettől kezdve a 30-as bizottság nem támogatta tovább a lap kiadását, sőt megszüntetése mellett döntöttek. Hochfelder ezután még két számot jelentetett meg, s a lap július 19-i számában azzal búcsúzott olvasóitól, hogy a pártérdek Pestre szólítja.

A lap története azonban ezzel még nem ért véget. Hochfelder októberben már ismét Gyöngyösön volt, és elhatározta az Egyesüljünk további kiadását. Október 24-én röplapon jelentette be szándékát, s kérte az olvasók támogatását. A korábbi szerkesztőség nevében Babus József, Babják István és Fekete István a Gyöngyösi Üjság 1908. november 1-i számában a következő nyilatkozatot tették közzé: „Hochfelder Lipót nyomdász folyó hó 24-én egy röpiratot adott ki, amelyben az eddig a gyöngyösi szervezett munkások 30-as bizottsága által „Egyesüljünk” című lapnak újbóli megjelentetését. ígéri, úgy mint eddig. — Minthogy azonban sem a helyi pártvezetőség, sem a volt 30-as bizottság, sem annak tagjai ezen röpirathoz beleegyezésüket nem adták, sem Babus József volt felelős szerkesztő ehhez hozzá nem járult, sőt, éppen ellenkezőleg, az „Egyesüljünk” című hetilapot a pártvezetőség határozatára szüntették meg...” — kijelentik, hogy a Hochfelder Lipót által megindítandó lappal közösséget nem vállalnak.

Az Egyesüljünk valóban nem jelent meg tovább, nemcsak azért, mert a korábbi szerkesztőség nem vállalt vele közösséget, hanem az alispán sem adta meg az engedélyt az újabb kiadáshoz. Hochfelder azonban nem adta fel a harcot, hanem 1908. november 1-én „Haladás” címen egy új lapot indított útjára. Jellege „munkástársadalmi és közügyi hetilap” volt. A lapot Hochfelder Lipót szerkesztette és ifj. Köteles Károly adta ki.

A Haladás sokkal kedvezőtlenebb körülmények között indult, mint elődje. Nem állott mögötte a 30-as bizottság, s ráadásul Hochfelder magára haragította az

egész helyi szociáldemokrata pártvezetést. Első számának programadó cikkében azt írja: „Aki velünk akar egy úton menni, aki velünk akar jönni, annak elsősorban embernek kell lenni. Olyan emberek legyenek azok, kik nem rondítják be saját fészküket, mint ahogy bepiszkította azt legutóbb is néhány ,ember’.” Ez a kritika nyilván a 30-as bizottság tagjainak szólt, de a következő számban a helyi szociáldemokrata szervezet is megkapja bírálatát. „Ha így halad előre a gyöngyösi szociáldemokrata párt, akkor a sarki hordár sem fogja őket komolyan venni. Ha a rendes úton nem fog haladni, amelyen haladnia kell, nem tudjuk, vajon hová fog elérni? Mi, akik a párt ügyét szívünkön viseljük, egyre figyelmeztetjük a helybeli vezetőséget, és ez az egy: a komoly munka.” A lap a továbbiakban kifejti, hogy 1908 tavaszán az Egerben megtartott pártértekezleten úgy határoztak, hogy a következő megyei értekezletet ősszel Gyöngyösön tartják meg, a helyi vezetőség azonban semmit nem tett az előkészítés érdekében. Az újság a helyi szociáldemokrata vezetőket „csodabogaraknak” nevezi.

Tagadhatatlan, hogy ez a helyi munkáslap — melynek főszerkesztője egyben valószínűleg egyetlen munkatársa is volt —, közvetve vagy közvetlenül a munkásság érdekeit képviselte. Pellengérre állította a város polgári vezetőit, különösen Rábel Mihály helyettes polgármestert, akit visszaéléssel vádolt. Szót emelt a lap a gyöngyösi csendőruralom ellen. Elméleti cikkben foglalkozott a háború és béke kérdésével, megállapítva: „...a népek közt semmi félreértés, semmi faj és nemzetgyűlölet nincsen. És mégis: alig fejeződött be keleten a rettenetes háború, a „művelt” nyugaton is készül valami lassan, de annál biztosabban.” A lapnak ugyanez a száma viszont csatlakozik a polgármester felhívásához, és adakozásra szólítja fel olvasóit a Boszniában harcoló magyar bakák részére.

Ellentmondásos, de különösen a szociáldemokrata párt hivatalos irányzatával szemben álló a lapnak a parasztkérdésben elfoglalt álláspontja. „A földadó leszállítása” című cikkben a birtokos parasztság mellett foglal állást, s birtoknagyságtól függetlenül követeli a földadó leszállítását. „A gazdálkodók és a földművelő nép érdekeinek küzdőtérre lépéséért — föltéve, ha ez az akció nem valami kortesfogás —, a magyar királyi pénzügyminisztert szívesen üdvözöljük, s igen helyesen tenné a miniszter, ha jóindulatát kifejlesztené: a borfogyasztási adó eltörlése, a börzének jól megadóztatása és a papírbúzának megsemmisítésére.” Gazdaegyletek, „birtokossági egyesületek” létrehozását követeli, ami teljesen egyértelmű, hogy nem a szegényparasztság érdekképviseletét szolgálná.

A helyi szociáldemokrata párt- és szakszervezeti vezetőkkel való ellentét dacára rendszeresen foglalkozott a lap a munkásság helyzetével és a munkásmozgalommal. Több cikk elemzi a munkásosztály anyagi és egészségügyi helyzetét Magyarországon és külföldön, terjedelmes tanulmány foglalkozik az alkoholizmus kérdésével. A lapban megjelent rövid elbeszélések többsége ugyancsak munkástémájú.

Az újságnak szinte minden számában van valamilyen cikk vagy hír a helyi munkásmozgalomról. Beszámol arról, hogy alaptalan rágalomra a belügyminiszter feloszlatta a gyöngyösi asztalos munkások csoportját. Egy másik cikkben a helyi bíróságot állítja pellengérre. „A bíróság mivelünk szemben olyan, mint más hatóság, éppen úgy a hatalom szolgálatában áll, mint akármelyik szolgabíró, vagy rendőrkapitány. Nem levegőből vesz- szük ezt, hanem azon tények bizonyítják, amelyek a legközelebbi időben a szemünik előtt történteik. Mindenki58