Hevesi Szemle 8. (1980)
1980 / 2. szám - TUDOMÁNYOS MŰHELY - Szecskó Károly: A forradalmi munkásmozgalom történetének kutatása Heves megyében
mélyes, illetve másoktól gyűjtött visszaemlékezések alapján készített el. E munka a közelmúltban került sajtó alá. A korai szakasz második monográfusa Nagy József volt, aki „A Heves megyei munkásmozgalom kezdeti szakasza (1850—1914)” címmel tette közzé kutatási eredményeit, amely a Heves megyei Füzetek 7. számaként jelent meg, 1956-ban. Kolacskovszky említett munkájának érdeme inkább a tényfeltárás, Nagy József monográfiájának a tényfeltáráson kívül az elemzés, az értékelőmunka is erénye. Meg kell azonban jegyeznem azt, hogy e munkának néhány elvi megállapítása a párttörténet 1956 utáni kutatási eredményeinek fényében már nem állja meg a helyét. A szerző legújabb kutatásainak felhasználásával készítette el „Az egri munkásmozgalom előtörténete” című dolgozatát, amely a Hevesi Szemle 1977., 4. számában jelent meg. A megyei munkásmozgalom kezdeti szakaszának irodalmát minden bizonnyal jelentősen gazdagítja majd Mi- sóczki Lajos készülő monográfiája, amelyből egy fejezetet „Heves megye gazdasági és társadalmi helyzete az abszolutizmus idején (A szegényparaszti és munkásmozgalmak kezdeti évei)” címen (Archívum, 7., 1978.) olvashatunk. A munkásmozgalom történetének következő fejezete az I. világháború ideje alatti munkásmozgalom, illetve az azzal szorosan összefüggő 1918-as polgári demokratikus forradalom és az 1919-es szocialista forradalom időszaka. Ez a korszak a megyei munkásmozgalom történetének legfeldolgozottabb időszaka. Az úttörés itt is Kolacskovszky Lajos érdeme, aki 1953-ban elkészítette „Az «-őszirózsás« forradalom és a Kommün Heves megyében” című dolgozatát, amelyet először 1959-ben a Heves megyei Népújság közölt, „Dicsőséges Magyar Tanácsköztársaság” címmel. A korszaknak időrendben másik jelentős kutatója Nagy József. A témakörből első, figyelemre méltó munkája 1956-ban jelent meg, „Az 1918-as polgári demokratikus forradalom és a Tanács köztársaság Heves megyében” címmel (Heves megye Füzetek, 2. sz.). A szerző ezt követően további kutatás eredményeként publikálta „A Magyar Tanácsköztársa ság Vörös Hadseregének hadműveletei Heves megye te rületén” című dolgozatát (az Egri Pedagógiai Főiskol; Évkönyve, III., 1957), majd „Az 1918-as parasztmozgal mák Heves megyében” című tanulmányát (Az Egri Pedagógiai Főiskola Évkönyve, V., 1959). A szerző témával kapcsolatos kutatásai szintézisének tekinthető a „Heves megye a Tanácsköztársaság idején” című, hosszabb tanulmánya, amely 1959-ben jelent meg, a Tanácsköztársaság 40. jubileumára kiadott megyei emlékkönyvben. A két említett szerző megyei horizontú, átfogó jellegű munkáin kívül még több résztanulmány is készült, amelyek közül a fontosabbak a következők: Szokodi József: Gyöngyös a kettős forradalom idején (1918—1919), (Bp., 1959); Szántó Imre: A szocialista pedagógusmozgalom Heves megyében (1918—1919), (Az Egri Pedagógiai Főiskola Évkönyve, V., 1959); Varga László: Heves megyei szövetkezetek a polgári demokratikus forradalom és a Tanácsköztársaság korában (Eger, 1970); Csóka János: Adatok az 1918—19-es agrárpolitikához Heves megyében (Tanácsköztársasági emlékkönyv); Szecskó Károly: Adalékok Heves megye művelődésügyéhez az első magyar proletárdiktatúra idejéből (Tanulmányok a Magyar Tanácsköztársaság nevelésügyének köréből), (Bp., 1969); Kelemen Imre: Zenei élet Egerben, az 1918—19- es években (Hevesi Szemle, 1978., 1. sz.); Csiffáry Gergely: A Magyar Tanácsköztársaság néhány Heves megyei szerve és pecsétje (Az Egri Múzeum Évkönyve, XV., 1977). Az 1918—19-es forradalmak időszaka számos szállal kapcsolódik Szovjetoroszországhoz, az ott harcoló magyar internacionalistákhoz. Megyénkből is jelentékeny számban harcoltak internacionalistaként volt hadifoglyok a szovjet hatalom megvédéséért. Éppen ezért nagyon fontosak az internacionalistákkal kapcsolatos kutatások, amelyek megyénkben még csak a kezdeténél tartanak. Az eddig publikált munkák közül említést érdemelnek Dancza János: Heves megyei internacionalisták a Nagy Októberi Szocialista Forradalomban (Az Egri Múzeum Évkönyve, VI., 1968) közleménye és Sereg József Dukesz Artúrral kapcsolatos írásai. A korszakkal foglalkozó irodalom lezárásakor végül még két munkát említek meg, amelyek magukba foglalják a munkásmozgalom kezdeti szakaszát is. Az egyik Horváth Tamás: A mezőgazdasági és az ipari munkásság mozgalmai Heves megyében (1850—1920) című disz- szertációja, a másik Szecskó Károly: Adalékok az Egri Dohánygyár munkásmozgalmainak történetéhez című közleménye (Borsodi Szemle, 1962., 2. sz.). A megyei forradalmi munkásmozgalom történetének legkevésbé feldolgozott fejezete az ellenforradalmi fasiszta diktatúra időszaka (1919—1944). A korszakkal szintén Kolacskovszky Lajos foglalkozott először. Az 1950- es évek elején készítette el „A Heves megyei munkás- mozgalom a Horthy-fasizmus korában” című munkáját, amely jelenleg ismeretlen helyen lappang. Ugyancsak átfogó jelleggel foglalkozott a korszak munkásmozgalmával Tóth János „A munkásmozgalom története Heves megyében, a Horthy-fasizmus korában” című disszertációjában (1961). Friedrichné Kovács Irén 1975-ben adta közre „Heves megye dolgozó népének harca és ellenállása a Horthy-fasizmus éveiben” című dolgozatát (A Ho Si Minh Tanárképző Főiskola Tudományos Közle46
