Hevesi Szemle 7. (1979)
1979 / 4. szám - MÚLTUNK JELENE - Puszta József: A magyar meseszótár szerzője
tanulmányt. Ez nemcsak magyar, hanem orosz, angol, német és francia, valamint finn nyelven is megjelent a műben. Könyve nemzetközi viszonylatban is egyedülálló. Prof. dr. Sith Thompson, az amerikai Bloomington Indiana egyetemi tanár szerint a mű fontos készülő munkája revíziójához. Űjabb művében majdnem minden oldalon hivatkozik dr. Berze Nagy János „Magyar népmesetípusok” c. munkájára. Prof. dr. Milovan Gavazzi- nak, a zágrábi egyetem tanárának nyilatkozata szerint a népmese-katalógus roppant tudományos mű, mely kincsesbányája lesz a magyar, valamint a szomszédos nem magyar mesekincsnek. Dr. Berze Nagy János halála után Pécsett jelent meg az „Égigérő fa” c. magyar mithológiai tanulmányait tartalmazó munkája, amely életének második főműve. Ezt a TIT Baranya megyei Szervezete adta ki 1958- ban, majd 1961-ben is. Dr. Berze Nagy János a „Magyar népmesetípusok” c. művében feldolgozott magyar népmesekincs nemzetközi kapcsolatainak kutatása közben nagy szorgalommal kutatta a magyar népmesék keleti és ázsiai népek meséivel, hagyományaival való kapcsolatait is. A magyar néphagyományokban gyakran előforduló, az eurázsiai ősvallás és a finn-ugor korig visszanyúló magyar ősvallás elemeiből felépülő mi- thoszők nyomainak közös eurázsiai eredetét külföldi ösz- szehasonlító módszerrel mutatta ki. E művének is számos külföldi értékelője volt. Prof. Johann Knobloch az insbruoki egyetem tanára szerint dr. Berze Nagy János e művével ércnél maradandóbb emléket állított magának. — Prof. dr. Hans Dánom, lipcsei egyetemi tanár szerint a bőséges szakirodalmi utalások mutatják, hogy milyen roppant szorgalommal értékelte ki a népmesék anyagát. — Prof. dr. Wolfgang Schlachter göttingeni egyetemi tanár szerint a mű — anyagának bősége és ennek értékelése miatt — Magyarország határain kívül is rangot fog magának biztosítani. Dr. Berze Nagy János halála után 14 évvel, 1960- ben jelent meg: „Régi magyar népmesék Berze Nagy János hagyatékából” c. műve, amely erdélyi székely népmeséket, erdélyi és délvidéki csángó népmeséket, erdélyi székely adomákat, népmondákat tartalmaz. 1962-ben Budapesten látott napvilágot: „Szőlőszem királyfi” c. ifjúsági magyar népmesegyűjteménye. Ez 32 mesét tartalmaz, amelyet a nagy gyűjtő fia: ifj. dr. Berze Nagy János, továbbá Pákolitz István és Szöllőssy Kálmán pécsi írók tettek át irodalmi nyelvre. A kötetnek olyan sikere volt, hogy 1967-ben második kiadásban is megjelent. — Halála után 23 évvel, 1969 februárjában látott napvilágot a: „Sárkányölő Sebestyén” c. szintén ifjúsági mesekönyve. A 237 oldalas mű 54 magyar népmesét tartalmaz. A néprajztudós halála után 25 évvel, 1971-ben Pécsett jelent meg: „Magyar népdalok és népies dalok dr. Berze Nagy János hagyatékából” c. gyűjteménye dr. Hegyi József, a pécsi Tanárképző Főiskola tanárának szerkesztésében és elemző tanulmányával. Legutóbb jelent meg: „Egy néprajztudós műhelyéből. — Berze Nagy János levélhagyatéka” c. kiadvány, Bánó István és Fülöp Lajos szerkesztésében. Tudományos levelezést folytatott többek között: dr. Katona Lajos, dr. Gunda Béla, dr. Győrffy István, dr. Beke Ödön, dr. Solymossy Sándor, dr. Császár Elemér, dr. Moór Elemér, dr. Papp Károly és dr. Visky Károly magyar egyetemi tanárokkal, valamint Kálmány Lajos, Kodolányi János, dr. Madarassy László, dr. Szendrey Zsigmond, dr. Dömötör Sándor magyar tudományos kutatókkal, továbbá dr. Paul G. Rewster columbiai egyetemi tanárral is. Négy-öt évig dolgozott értékes néprajzi művén, a 80—90 ívre terjedő: „Magyar meseszótár”-on, amelyet a budapesti Kisfaludy Társaság megbízásából írt. A már kiszedett 14 ív és az eredeti kézirat azonban 1915- ben az első világháború alatt a budapesti Atheneum Nyomdában, sajnos, elkallódott. Hosszú idő telt el, amíg a „Magyar meseszótár” kéziratát egyáltalán elkezdték kiszedni. Ez nagyon elkeserítette dr. Berze Nagy Jánost. Ezért írta 1925 május 10-én Pécsről dr. Sebestyén Gyulához, az Országos Néprajzi Múzeum igazgatójának küldött levelében, hogy: „Mi lesz a Meseszótárammal?” Már 13. éve nyugszik. Ez hát a sorsa a magyar folklore kutatójának, ha száz, mázsás protekció nem áll a háta mögött?” Dr. Berze Nagy Jánost az összehasonlító tudománynyal foglalkozók északi vonatkozásban a: „baranyai Kalevala” gyűjtőjének nevezik. Délszláv vonatkozásban: „A magyarok Vük Stefanovic Karadzic” jelzőjével illetik. A Magyar Irodalmi Lexikon szerint pedig: „Az újabbkori magyar néprajztudomány egyik legnagyobb alakja”. Néprajztudományi munkássága alapján dr. Berze Nagy János neve méltán sorakozik fel Katona Lajos, Bartók Béla, Kodály Zoltán, Hermann Ottó, Jankó János, Győrffy István, Kiss Lajos, Kálmány Lajos, Bátky Zsigmond, Solymossy Sándor neve mellé. Munkássága elismeréséül dr. Ortutay Gyula egyetemi tanár, a Magyar Néprajzi Társaság elnöke, Budapesten 1946. október 18-án a Magyar Nemzeti Múzeum tanácstermében „Berze Nagy János emlékülést” tartott. — A Pécsi Pedagógusok Szakszervezete Nevelők Háza Pécsett, a Janus Pannonius utca 5. számú épület külső falán 1958. november 23-án domborművű arcképével ellátott márvány emléktáblát állított neki. Szülőfalujában: Besenyőtelken 1961-ben és Baranya megyében Bogádon 1967-ben az általános iskolák névadója lett. — Szülőfalujában Besenyőtelken a róla elnevezett iskola előtt 1962-től szobra áll. — A gyöngyösi, egri és jászberényi gimnáziumokban, ahol tanult, emléktábla hirdeti emlékét. Gyöngyösön, az Állami Általános Gimnáziumnak 1971-ben névadója lett. — Gyöngyösön, Egerben, Szek- szárdon és Pécsett új utcát neveztek el róla. — 1974- ben Pécsett egy klubkönyvtárt is neveztek el. Dr. Berze Nagy János 1946. április 6-án Pécsett 66 éves korában örökre lehunyta szemét. Sírját a Baranya megyei Tanács V.B. művelődési osztálya 1958. június 1- én ünnepélyesen megkoszorúzta. Pusztai József 43
