Hevesi Szemle 7. (1979)
1979 / 1. szám - TUDOMÁNYOS MŰHELY - Bereczky László: Technikai érdekességek innen-onnan
írónak „a tartalom és forma dialektikus egységét a maga teljes bonyolultságában kell megtartania és fogalmilag kifejtenie, mégpedig egyebek közt úgy, hogy a tartalom elsőbbsége megmaradjon, és a forma, mint egy konkrét tartalom formája legyen meghatározva, mint olyasvalami, ami az esztétikai felidézés közvetlen hordozója.” Lukács szerint a nagy író „a társadalmi élet fejlődésének széles, mély és átfogó képét adja”, célja pedig az, „hogy harcoljon az emberi nem haladásáért, magasabb fejlődéséért, azáltal, hogy a költészet eszközeivel feltárja a haladás útját, mozgatóerőit, az ellene szegülő belső és külső hatalmakat.” Hangsúlyozta azt is, hogy az író nem nézetei közlésével harcol, hanem a valóság objektív, realista tükrözésével. A társadalom életének igaz és hű tükrözése az emberek befolyásolásának fő eszköze. „A művészet közvetlen propagandának való felfogása, amely felfogást az új művészetben különösen Upton Sinclair képviseli, figyelmen kívül hagyja a művészet mélyebb, objektív propagandalehetőségeit, lenini pártosságát, és ennek helyére merőben szubjektivisztikus propagandát állít, amely nem az ábrázolt logikájából nő ki szervesen, hanem szerzőjének puszta szubjektív véleménynyilvánítása marad.” Hegedűs Géza Upton Sinclair művészetét ért hatások között a zolai naturalizmus pontos dokumentáltságát, Jack London kalandos-romantikus meseszövését, a cow- boy-regények képtelen fordulatait, a detektívregények rejtelemkibontását említette. „Nemes felháborodás és ponyvamódszer, szemléletes emberábrázolás és lélektani abszurdum, pontos helyzetábrázolás és hihetetlenségig fokozott rendkívüliségek egyesülnek benne. Született jó elbeszélő, de hanyag stiliszta. Mindehhez járul jó humora és érzéke a nagysághoz, a fenségeshez. Kezdettől fogva jól ismeri az olvasót, és nem sokat törődik a kritikusokkal. Kétségtelenül művész, de csak nagyon ritkán művészi.” Bár Hegedűs Géza elismerte, hogy Sinclair nem sokat törődött a jellemábrázolással, a lélek árnyalataival, mégis megvédte az írót az „irodalmiatlan stílusa” és a „mélység hiánya” miatt támadó kritikusokkal szemben, hangsúlyozva, hogy következetlenségei ellenére is többet ragadott meg a huszadik század amerikai történelméből, mint a polgári irodalom nála finomabb stílusú írói. Upton Sinclair tudatos irányregényíró, akinek eszköze az irodalom, de célja mindig kifejezetten társadalmi, politikai és morális cél. Műveivel elsősorban leleplezni és javítani akart, művészete így — néhány alkotás kivételével — kizárólag a propaganda eszközévé vált. A „szennyben turkáló”, a napi aktualitásigény és igazság megszállottja nem tudott az irodalom és esztétika magas követelményeinek és a társadalmi ellentmondások leleplezésének egyidőben eleget tenni, nem tudta a tartalom és forma dialektikus egységét megtartani és formailag kifejteni. Vadon Lehel Technikai érdekességek, újdonságok innen-onnan Nemzetközi lapszemle Ha rendszeresen figyelemmel kísérjük a műszaki lapokban megjelenő tanulmányokat, technikai újdonságokat, vagy azok megvalósítását ismertető leírásokat, cikkeket — meg kell állapítanunk, hogy a korszakalkotó új elképzelések, felfedezések egyre szaporodó megvalósulása, az atom- és űrkutatás eredményei — mind azt bizonyítják, hogy az emberi találékonyság ma már nem ismer határokat és képes megvalósítani, sőt nem egyszer túl is szárnyalni Verne Gyula vagy H. G. Wells írói fantáziájában is csak megálmodott elképzeléseket. Mindehhez viszont pénz kell és nem is kevés, így az emberiség jövőjéért aggódó minden becsületes ember megdöbbenéssel fogadja a hadiipar szakértőinek azt a megállapítását, hogy ma, a béke 33. évében a világon naponta háromszor annyit költenek fegyverkezésre és a hadiiparra, mint 1939-ben és a II. világháború éveiben. Ha ezt a mérhetetlen összeget mind, vagy csak egy részét az emberiség jólétének emelésére fordítanánk, megszűnne az egész földön az elmaradottság és a nyomor. Kötelessége minden jóérzésű embernek mindent megtenni annak érdekében, hogy a tudomány és a kutatások eredményei ne a háborút, hanem a békés fejlődést szolgálják. ELEKTROMOS ALTATÁS (Science et Vie) Elektromos árammal végzett altatással első ízben Le- duc kísérletezett 1902-ben Franciaországban. Kísérleteit 1938-ban Denier újította fel. Ez a módszer az utóbbi tíz esztendőben oly sokat fejlődött, hogy 1971 óta 400 beteget altattak elektromos árammal. A műtét után mind a 400 beteg károsodás nélkül ébredt. A párizsi Necker kórház urológiai osztályán a sebészeti beavatkozások előtt az elektromos altatás ma már rutinfeladatnak számít. A modern francia elektromos altató eljárást Aimé Li- moge szájsebész dolgozta ki. A beavatkozás előtt enyhe altató koktélt itatnak a beteggel. Ennek hatása csak egy óráig tart. Toxicitása jelentéktelen, még a súlyos betegségben szenvedők számára is. Ezután a beteg koponyájára három elektródot erősítenek. A katódot a két szemöldök közé ragasztják, a két anód pedig a fülek mögé kerül. Az elektródok bekötése után nagy és kis frekvenciás áramot bocsátanak a páciens testébe. A kombinált áram V-alakú elektromos teret hoz létre a műtétre előkészített beteg testében. Műtét utáni ébresztéskor megszakítják az áramot. Az elektromos altatás előnye, hogy hatását nyolc órán keresztül is fenn lehet tartani, tehát hosszú, bonyolult műtétek végezhetők. A hosszú altatás alatt sem az agy és az idegrendszer, sem más szervek nem károsodnak. Elektromos altatással bonyolult műtéteket lehet elvégezni még akkor is, ha a beteg idős, vagy leromlott állapotú. Vannak, akiket hagyományos módon nem is lehet elaltatni a műtét előtt — vonatkozik ez különösen a vese-, a máj- és a tüdőbetegségben szenvedőkre. Az elektromos altatás az ilyen betegeknél is veszély nélkül alkalmazható. 68