Hevesi Szemle 7. (1979)

1979 / 3. szám - TUDOMÁNYOS MŰHELY - Kávássy Sándor: A magyar honismertető és statisztikai irodalomról

azok a munkák jöttek divatba, amelyek a kisebb egységek, városok, falvak, várak stb. bemutatását tekintették elsődleges feladatuknak, s amelyek modern fogalmak szerint, lényegében véve, már inkább betűrendes honismereti lexikonokként tarthatók számon. Ezek közül Martin Zeiller Neue Beschreibung des Königreichs Ungarn und darzu gehöriger Landen (A Magyar Királyság és a hozzá tartozó országok új leírása) c., 1646-ban kiadott kötetét emelhetjük ki. Az országról adott rövid tájékoztató után betűrendben a nevezetesebb helységek ismertetését adja. 1664-ből a mű javított és bővített kiadása áll rendelkezésre. Hasonló jellegű Johann Christoph Wagner Eine grundrichtige Beschreibung des ganzen Aufgangs, sonderlich aber des hochlöblichen Königreichs Ungarns und der ganzen Türkei (A teljes Napkelet, különösen pedig a nagytekintetű Magyar Királyság és az egész Törökország kifogástalan leírása) Augs- burgban, 1685-ben megjelent munkája. Az ilyen, illetve hasonló elvek szerint szerkesztett, XVII. századi művek köréből az erdélyi Georg Krekwitz Richtige Beschreibung des ganzen Königreichs Ungarn (Az egész Magyar Királyság pontos leírása) (Frankfurt und Nürnberg,

1686. ), Theodor Tscherning Das von den Türken langgequälte durch die Christen neu beseelte Königreich Ungarn (A törököktől soká gyötört és a keresztények által újra megelevenített Magyar Királyság) (Nürnberg,

1687. ) c. munkája érdemel beható figyelmet.

A későbbi szerzők közül ebbe a sorba kívánkozik még Szerdahelyi Gábor Celebrium Hungáriáé urbium et op- pidorum chorographia (Magyarország híres városainak és mezővárosainak összefoglaló ismertetése) c., Kassán, 1770-ben kiadott kötete, mely a római kori városokat, valamint a korabeli Magyarország nevezetes szabad királyi városait és mezővárosait ismerteti. Lényegesen gazdagabb anyagot ölel fel ennél Johann Mathias Korabinszky Geographisch-historisches und Produkten-Lexikon von Ungarn (Magyarország földrajzi, történelmi és termóklexi- kona) Pozsonyban, 1786-ban megjelent munkája, mely betűrendben hozza az ország helységeit, rövid leírást ad róluik, felsorolja a birtokosokat, a történelmi emlékeket, valamint az ott előállított termékeket. Az első magyar nyelvű betűrendes honismereti lexikont három kötetben Magyarország leírása (Buda, 1796—1799.) címmel Vályi András pesti egyetemi tanár írta. Művében, mint a munka alcímében maga mondja, „minden hazánk'beli vármegyék, városok, faluk, puszták, uradalmak, fábrikák huták, hámorok, savanyú és orvosló vizek, fürdőházak, nevezetesebb hegyek, barlangok, folyóvizek, tavak, szigetek, erdők” ismertetését és azok történetét adja. Hasonló munkát a Habsburg-birodalom egészéről Geographisch-statistisches Wörterbuch des österreichischen Kaiserstaates (Az osztrák császárság földrajzi-statisztikai szótára) címmel Bécsben, 1809-ben Karl Georg Rumi tett közzé. A munka alfabetikus sorrendben mutatja be a Habsburg- birodalom tartományait, városait, falvait, várait, hegyeit, folyóit, tavait stb., köztük természetesen a magyar- országiakat is. Sorzáróként említhetjük végül Fényes Elek négyrészes Magyarország geographiai szótára, melyben minden város, falu és puszta betűrendben körülményesen leíratik (Pest, 1851.) c. érdemes művét. Az egyes helységekről szólva nemcsak azok fekvését ismerteti, hanem részletesen szól a határról is, a határ művelési ágak szerinti megoszlásáról, a telkek számáról, a birtokosokról, a lakosság vallási, nemzetiségi megoszlásáról, az azon a vidéken található vadállományról, a közinté- zetékröl stb.

A f elsorolt „lexikonok”, illetve lexikonszerű művek mellett természetesen az országot egységben ismertető munkák kiadása sem szünetelt. Ezek sorában első helyen Szentiványi Márton Dissertatio paralipomenonica rerun memorabilium Hungáriáé (Megkésett értekezés Magyar- ország emlékezetre méltó dolgairól) Nagyszombaton (Tyr- navia) 1699-ben megjelent dolgozatáról szólhatunk. A szerző a munkát egyéb művei kiegészítésére írta. Szól a Magyar Szent Korona országairól, majd nagyobb tájegységenként haladva, bár röviden, az egyes megyéket ismerteti. Külön érdeme, hogy a kisebb tájegységeket (Szamosköz, Szilágyság, Nyénköz stb.) is leírja. Kimutatást közöl a szabad királyi és egyéb, fontosabb városokról, valamint a folyókról. Viszonylag sokat ír az ország érdekességeiről, püspök.ségéiről, apátságairól és szerzetesrendjeiről. De más fontos adaitökat is közöl, ismerteti kora állami méltóságait, hivatalait, a főispánokat, a hármán cadhely éket, a posta útvonalát stb.

A következő érdemes munka a Becsben, 1718-ban megjelent Topographia Magni Regni Hungáriáé (Nagy-Ma- gyarország helyrajza). A kötet előbb a „vetus Hungaria”- ról, vagyis a régi Magyarországról szól. A Kárpát-medence honfoglalás előtti viszonyait, a magyarok eredetét ismerteti. Ezután a „Hungária moderna”, azaz a korabeli Magyarország vármegyéit írja le. Majd a magyar korona kapcsolt országairól (Dalmácia, Horvátország, Szlavónia stb.) és a magyar korona tartományairól (Erdély és a román fejedelemségék) szól. Elsőrendű érdeme, hogy viszonylag részletesen ír az egyes megyékről. Azelőtt legfeljebb felsorolták a megyéket és az egyéb közigazgatási egységeket, ebben a műben viszont mindezek ösz- szefoglaló leírását kapjuk.

A megyék ismertetésére szintén gondot fordító munka Timon Sámuel Imago novae Hungáriáé (Az új Magyarország képe) Kassán, 1734-ben megjelent kötete.

A XVIII. századi honismertető irodalom kétségkívül legnagyobb alakja Bél Mátyás (1684—1749). A korabeli Magyarország leírását hatalmas műben tervezte. Fiaiból, tanítványaiból kutatógárdát hozva létre, gyűjtötte a földrajzi, történelmi, nyelvi és egyéb adatokat. A négy részre tervezett hatalmas műből Notitia Hungáriáé novae historico geographica (Az új Magyarország történelmi, földrajzi ismertetése) címmel, Mifcoviny Sámuel képeivel csák az első rész négy kötete (Bécs, 1735—1742) és a második rész első kötete jelent meg. Az első részhez tartozó köteték a Dunán innen (Cisdanubium) megyéit (Pozsony, Turóc, Zólyom, Liptó, Pest-Pilis-Solt, Nógrád, Bars, Nyitra és Hont megyéket) tartalmazzák. A második rész a Dunántúl (Transdanubium) vármegyéit ismertette volna. Ebből azonban csak a Moson megyéről szóló kötet jelent meg. A mű további részei kéziratban maradtak, a kéziratot az esztergomi főszékesegyházi könyvtár őrzi. Egyes részeket azóta adtak ki belőle, a kézirat nagyobb fele azonban még kiadásra vár. Említést érdemel továbbá Bél Mátyás posztumusz, sok kiadást megért, a Notitia kiadatlan kéziratának felhasználásával készült, Compedium Hungáriáé geographicum (Magyar- ország földrajzának kézikönyve) c. munkája. A mű előbb az ország egészéről ad általános leírást, majd az ország akkor divatos felosztását követve, a megyéket ismerteti. E felosztás szerint Magyarország alapvetően két nagy részre oszlott: Alsó-Magyarorszásra (Hungária .Inferior) és Felső-Magyarországra (Hungária Superior). Alsó-Ma- gyarország — a Dráván túli részek nélkül — a Duna, Felső-Magyarország pedig a Tisza vízgyűjtő területét jelentette. Alsó-Magyarország területén két részt különböztettek meg: a Dunán innent (Cisdanubium) és a Dunántúlt (Transdanubium). A Dunán innenhez a fent era59