Hevesi Szemle 7. (1979)

1979 / 3. szám - TUDOMÁNYOS MŰHELY - Sipos Jenő: Az első magyar "doctor medicinae honoris causa"

ány). A szoknyák alatti ruhadarab adott alapot a szólá­sok megalkotására is: Csúnya neve van, mint a pendel- nek. Elmúlik, mint a pendelviselet. Olyan kemény, mint a bodak (vakarcs féle lepény, sovány cipó, vakaró, víz­zel gyúrt lapos kenyérpótló) (Mátra vidéke). Szép, mint a bunkós kendő (Bocs: nagy, átalkötős, ünnepi kendő). Sok Heves megyei szólás jelentéstartalmát, használati értékét csak akkor tudjuk értelmezni és érteni, ha a benne kulcsszerepet vállaló valódi tájszavakat is jól is­merjük. Ebből a típusból is bemutatunk néhány jellem­ző példát: Koplal, mint az őriősök (őrletők, molnárok), ebe. Kevély, mint a papamadár (papagáj). Piros, mint a ludmák (pipacs). Színes, mint a vadmák (pipacs) (Gyön­gyös). A szihalmi „állatbeszélgetésben” is szerepet kap ez a tájszó. Koca: Micsoda az/a varcs? Kan: Vadmák, vadmák (Vö. Nyr. 9 : 335). Ázik, mint a tacsakosban (vi­zenyős terület) a kender. Mosolyog, mint a vadóka (vad­alma). Zahinyos (rátarti, büszke), mint az abonyi me­nyecske. Amolyan faktorás (indulatos, mérges ember) (Füzesabony: Nyr. 3 : 568—59). Csak sillomban (titok­ban) tette, Sillonba megy (semmibe, kárba) (Besenyő- telek). Hajlik, mint a patying (a gúzsba csavarható vesz- sző) (A Mátra alja). Lassú, mint a mógó (tetű). (Gyön- gyösoroszi: Nyr. 9 : 333). Olyan, mint a pátyikula (tetű). A lassú emberre mondják (Gyöngyös vidéke). Nyeldel­lel lakik jól (koplal). Mikor a lilik költ (Nálunk nem költő vadlúdfaj. A szólás jelentése: (soha napján). Macs­ka szarvat tör (csínyt követ el) (Heves megye). Temhe (lusta, tunya), mint az öreg kutya (Gyöngyös és vidéke, Nyr. 2 : 181). Finom, mint a huszasvászon (virágos ken­derből szőtt vászon). Olyan kövér, akár a dömbic (göm­böc). (Mátra vidéke). Járnak, mint a csuvározó molná­rok (őrleményért a falukat járó vízi molnárok) (Mátra vidéke). Szalad, mint a firjóka (fürjees'ke) (Besenyőte­lek). Szúr, mint az ódalszegedés (oldalnyílásos) (Kápolna). Zsudárkodik (hízeleg), mint a macska (Sirok) (Nyr. 8 : 568). Egészséges, mint a parázs (görcsnélküli egyenes) fa (Gyöngyössólymos). Ide viraggy! (ide nézz!) (Bükkszent- erzsébet Nyr. 25 : 287). Az öregnek kevés kell, ha meg­ütik, baglik fel (felbukik). (Sirok, Nyr. 26 : 332). Elszel­ték a kenyeret, megválakoztak: a nagycsalád, a had szétvált (Heves megyei palóoközösségek) (Vö. Nyr. 22 : 384, Ethn. 9 : 364). Egerben: Szétszegték a kenyeret (el- válakoztak). Sokan vannak, mint az apátfalvi fendég- ségben (= a búcsún). — Huncut, mint a heblye ördög. (Gyöngyös vidéke). Olyan édes, mint az anyám teje (Bükkszenterzsébet, Vö. Nyr. 90 : 298). Amolyan seprita szépség (szegény, koldus) (Tárnáméra). Bő, mint a to- bolygós ruha (Heves). Olyan, mint a parasztőrlés (a kor­pával vegyes liszt). Van egy kis hibája (Sirok). Vénebb a szekérútnál (nagyon öreg) (Mátra vidéke). 11. Közleményünk nem a teljesség igényével dolgoz­ta fel Heves megye mai közigazgatási területének szó­láskészletét. A legsajátosabb típuspéldákat sorakoztattuk fel, és értelmeztük. Ügy érezzük, ebben a formájában is van forrásértéke, s az a mód is követésre méltó, aho­gyan bemutattuk az egyes szólástípusokat. Megmutat­tuk azt is, milyen összefüggésekben és szempontok sze­rint végezhetjük el a még köznyelvivé, közhasználatúvá nem vált népi jellegű szóláskincs szerkezetének, jelen­téstartalmának és használati értékének elemzését. Adat- szolgáltatóimnak azzal mondok köszönetét, hogy tovább­ra is szegődjenek munkatársamul: tegyük még telje­sebbé ezt a nagyon színes és értékes anyagot, annál is inkább, mert mind a népi nyelvhasználatban, mind az idősebbek emlékezettárában ma már egyre inkább ko­pik, halványodik. Mentsük, ami még menthető. Bakos József Az első magyar „doctor medicianae honoris causa” Than Károlyt, aki a budapesti egyetem bölcsészkarán a kémia tanára volt, az 1896. március 17-i Orvoskari Tanácsülésen, Hőgyes Endre dékán javaslatára — a millenáris ünnepségek alkalmából — a kiváló külföldi orvostudósok mellett mint egyetlen magyart avattak díszdoktorrá. Hőgyes indoklásából: „ ... 1860 óta, 35 éven át tesz nagy szolgálatot az orvosi tanításnak azáltal, hogy a hallgatókat a chémiai tudományokban fáradhatatlan szorgalommal képezi ki, és aki első volt országunkban, ki intézetét a modern orvos-természettudományok szel­lemében és annak kívánalmai szerint építette és beren­dezte. Than tanár ezeken kívül folyamatosan és fárad­hatatlanul részt vesz egyéb orvosi ügyek fejlesztésében, mint az Országos Közegészségügyi Tanács rendes tagja, a Magyar Gyógyszerkönyv megalkotásában és annak mint pharmacopoeai bizottság elnöke, folytonos revi- deálásával szakadatlanul munkálkodik. Közreműködő tagja a Magyar Orvosi Könyvkiadó Társulatnak, a bu­dapesti királyi Orvosegyesületnek, valamint nagy érde­mei vannak a hazai gyógyvizek pontos elemzésében...” (Orvoskari Tanács jegyzőkönyve) Így lett Than Károly az orvoskaron az első magyar „doctor medicianae honoris causa.” A bölcsészkar Thant 40 éves egyetemi tanári jubileu­ma (1902) alkalmából tiszteletbeli doktorrá avatta, mint 54

Next

/
Oldalképek
Tartalom