Hevesi Szemle 7. (1979)

1979 / 3. szám - TUDOMÁNYOS MŰHELY - Bakos József: Heves megyei szólások és közmondások világa II.

netet). Átány: Zöldre feketét húz, mint a lusta átányi ember (rosszul kapál). Hideg, mint Átányon a miskóci szél (a hideg északi szél). Szép, mint az átányi pimpós ház. Asztalfőre vezetik, mint Átányban (megbecsülik, tisztelik). A szólásváltozata: Magas asztalhoz ültetik, mint az átányiak. Ha az asszony volt, a kocsis, ez a tréfás szólás hangzott fel: Eső lesz, hé, Átányban! Atkár: Téved, mint az atkári bábaasszony (Egy fiúgyereket leánynak kereszteltek, mert lerészegedett a bába (Vő. Nyr. 33: 533). Elrendelték, mint az atkári határ árko- lását, hogy ne hallatszon odáig a rédei harangszó (A ré- deiek fogják ezt a rátótiádát az atkáriakra). Bakta (Eger- bakta): Pendül, mint a baktai vetés (elverte a jég). Éled, mint a baktai dunna az esőn. Virul, mint a baktai dunna a tűzön (gyenge, rossz bőrben van). Faragatlan, mint a baktai lőcs (durva ember). Sorba megyen, mint a baktai bíróság.

Az apátfalviak azt fogják rá a baktaiakra, hogy a baktai asszony a padláson tanította a fiát táncolni, és egyre csak ezt dúdolgotta neki: Imígy-la, émégy-la, Imígy- amúgy, éldes fiam, Imígy la, émégy, la. Ez a ráfogás adott alapot e szóláshasonlat megalkotásához: Padláson táncolnak, mint a baktai legények (furcsa dolgokat cselekednek) (Vő. Uránia, 1908. 26.). Feldőlt Bakta (elesettekre mondják). — (Vő. még: Verseghy: A baktai paraszt c. versének anekdotikus történését). Bállá (Mátraballa): Elázott, mint a ballai kacsa (jól megázott). Háttal ülnek, mint a ballaiak a kocsmában. Balaton: Finom, mint a balatoni parasztkalács. Megpofozta, mint a balatoni Bakos a malacát (nem akart enni). Bátor: Bátorban úgy fogták a bírót, mint máshol a potykát. A bátoriak azt se tudják kimondani, hogy kompér, azt mondják helyette, hogy kolompár (Az aranyosiak csúfolódó száján jelentkezik gyakran ez a mondás). Nevezetes, mint a bá- tori kitérő. Bekölce: Eleven Krisztust rendeltek a keresztre, mint a bekölceiek (a csúfoló ráfogás sajátos palóc típusával állunk szemben) (Vö. Nyr. 7: 35 és Ethn. 23: 106.).A bekölceiekre azt is ráfogták, hogy kisajtolt olajukat megette a kutya, erre kipréselték a kutyát is. Öcsöiködik, mint a bekölcei ember (rendbe szedi magát). Eltévedt, mint a bekölcei ember Mikófalván. Űjabb szólásszerű nyelvi alakulat: Moszkva Jeruzsálemhez csak 7 km-re van (Bekölcét Kis-Moszkvának is emlegetik, Mi- kófalvát pedig Jeruzsálemnek vagy a Szentföldnek a passiójátékok alapján (Vö. Mikófalvi passiójátékok. Bp. 1922. és Népszava, 1922. 132. sz.). Besenyőtelek: Abból se lesz semmi, mint a besenyei szelelésből (A gazda fia eladta a vetőmagot, és elitta az árát). Folyik a víz, mint a besenyei emberből a szó. Híres mesefáik is voltaik (Vö. Népmesék Heves megyéből. Bp. 1907.).

Nyeffencs, mint a besenyőtelki menyasszony (a kény eskedőkre mondják). Boconád: Fucsba ment, mint a boconádi halászat. Kövér, mint a boconádi első béres feneke. A boconádiak gyakran emlegették ezt a szóláshasonlatot: Kövér, mint az első béres feneke. Jelentése: jól megfizették hajcsárkodását. Boconádon babot főznek, tökkel harangoznak (Így utaltak a szegénységre.). Bocs (Egerbocs): összefeküdtek, mint Bocs Aranyossal. Jeles, mint a bocsi búcsú. Az kell nekem, egy púp a hátamra, és akkor elmehetek a bocsi búcsúba lapos kalappal kódúim. Bocson addig ütötték a szilvát, míg meg nem kékült. Nyomják, mint a bocsiak az ajtót. — Faj, fajra üt, mint a bocsi Tasi diszna. Elsubafázták, mint a bocsi ember a kutyáját (jól elverték). Bőd (Tarnabod): Sikertelen, mint a bodi (bogyi) búcsú (A bíró a búcsú napján gyászt rendelt el). Sorba megyen, mint Bodon a bíróság. Ügy jóllakott, mint a bodi kutya a szemeten. Bodony: Tarka, mint a bodonyi asszony. Forog, mint a bodonyi kó- jikás malac. A bodonyi pap se a kicsit nézi. Kifogytam, mint bodonyi Balázs az istenségből. Elébe harangoztak a csordának, mint a bodonyiak (Azt hitték, hogy a Szent- kútról hazaérkező búcsúsoknak húzták meg a harangot). Megszegték, mint a bodonyiak a fehér pendelt. Felpofozta, mint a bodonyi ember a malacát, mert nem érte fel a vályút. Bodonyban fát vágnak, Párádra is elhull forgácsa. Szólásszerűen: Messze hallik, mint a bodonyi harangszó. Nem szabad beleszólni, mint a bodonyi harangfelhúzásba (Bele-beleszóltak a harang felszerelési munkálataiba: a szakember ott is hagyta őket, így szól a ráfogás.). Meggyújtotta, mint a bodonyi asszony a villanyt szalmacsóvával. Megtokárolták, mint Bodonyban a lepényt (A felfúvódott tehenet szokták megtokárolni). Nem fér hozzá, mint a bodonyi ember a lónyúzához, pedig maga volt a réten (Ma akkor mondják, ha valaki húzódozik a munkától). Egyhest elfedi, mint a bodonyi ember az ebédet. Boldog: Nekikészülődnek, mint a boldogi lányok a vasárnapi fésülködéshez. Járja, mint a bódogi lyány a kiszét (nagyon belefeledkezik a táncolásba.) Áll, mint Csina Jóskán a csinált nadrág (nem megfelelően öltözködik). Dolgoztatja, akár Csina Jóska a fináncokat (felesleges munkát végeztet).

Bükkszenterzsébet: öcse-ország fővárosa Erzsébet. (Az ifjakat öcsémnek szólítgatják faluszerte). Bükkszent- márton: A szomszéd faluk csúfoló száján: Szaladjszent- márton. Csány: Szereti, mint a csányi dinnyések a töklecsót. Elázott, mint a csányi haluska. Hangos, mint a csányi nagyharang (a nagyszájú menyecskékre mondják). Édes, mint a csányi dinnye. Szászerka hajú, mint a csányi gyerek (ritkás, kuszáit a haja). Csehi (Egeresein): Éled, mint a csehi dunna az esőn. Ész nélkül szalad, mint Csehi a köd elibe. Messziről szaglássza, mint a csehi kos a jerkét. Debrő: Buddognak, mint a debreiek a tilosban. Ha lenni akar, hadd legyen, mint a debrői lagziban egy félfont hús. (A dicsekedő emberre mondják).

Demjén: Kétszer harangoznak, mint a demjéniek estére. Derecske (Mátraderecske): Megjöttek a derecskeiek (dér lepte el a határt). Hozzávágták, mint a derecskéi paphoz a kalapot (A szomszéd helységek csúfolódó rá- fogása). Ki sonka, be kiszi, mint Derecskén böjtfogadó, (azaz hamvazó szerdán mondják: böjt kezdődik, hús helyett a ciberát, a kiszit, tehát a savanyúlevest fogyasztják). Ha vége a nagyböjtnek, ez a szólás hangzik fel: Ki kiszi, gyere be konc! Detk: Összeszedi az eszét, mint a detki ember. Dormánd: Tudja, mint a dormándi halottlátó asszony. Csak az isten tudja, meg a dormándi tudósasszony. Állandó vásár van, mint Dormándon (A dormándi (dormángyi) halottlátóhoz sokan jártak), össze beszélgetnek, mint a dormángyi és az abonyi harangok (Az abonyi azt mondja: Tiszta búza, jó kenyér! A dormándi azt feleli rá: Akárminő, csak legyék!). Erk.: Telhetetlen, mint az erki pap zsákja. Fancsal: (Rózsaszent- márton): Híres, mint a fancsali lőre. A szóláshasonlat valóságalapjához idézzük Lisznyai Kálmán Űj palóc dalok című kötetének alábbi versrészletét: „Kínál szörnyen nagyon /Fancsali lőrével /Maradék kásával, /Csórés ciberével.” A költő ezt a megjegyzést fűzte hozzá: „Fancsali lőre: vadalmából csinált bor, mellyel a fancsaliakat csúfolják. Vanak, akik a fancsali ábrázata van, fancsali képet vág szólásformákat is ehhez a helységhez kapcsolják: a falu keserves képet vágó feszületé adott alapot a megalkotásukra. Fedémes: Nem fér hozzá, mint a fedémesi ember a lónyúzáshoz (A szentdomonkosiak csúfolódnak ezzel a szólással). Ugyancsak a domonkosiak fogják rá a fedémesiekre, hogy kisöpörték a faragóbal50