Hevesi Szemle 7. (1979)

1979 / 3. szám - JELENÜNK - Salga Attila: Idegen "idegen" nyelvek

beesik (ismeretszerzés — anyagi elismerés), a nyelvtudás a perifériára szorul. Talán ezért is van, hogy túlságosan lemaradtunk az egy főre jutó idegen nyelv tudása tekintetében.

•

Az ismert anekdota szerint, egy magyar házaspárt külföldiek állítanak meg. — Sprechen Sie deutsch? — kérdezi az egyik. Néma fejcsóválás a válasz. — Do You speak English? — érdeklődik a másik. A házaspár intelligensen széttárja a karját. — Pa-russzki? — próbálkoznak ismét. — Nem, nem! — tiltakoznak magyarjaink. Miután az idegenek csalódottan távoznak, az asszony megjegyzi: — Látod, Géza, milyen jó lenne, ha tudnál valamilyen idegen nyelven! Mire a férj: — Miért? Ezek is tudtak vagy három nyelven és mire mentek vele?!

•

A szépirodalmat kiváló műfordítók tolmácsolják, a tévében szinkronizált filmeket adnak, a moziban magyar színészek szinkronhangjában gyönyörködünk, a feliratos filmeket is megszoktuk. Szakembereink késéssel olvashatnak újításokról, műszaki szenzációkról, de ez kielégíti őket, hiszen magyarul kapják kézhez az anyagot. A turistacsoportok idegenvezetővel utaznak, vezetőinknek tolmács dukál. Nyelvszakos tanáraink bizonyos százaléka még most is iskolán kívül keres és talál állást. Kinek érdemes tehát hazánkban idegen nyelvet tudnia?

Tanulnia, természetesen, mindenkinek kell, mert kötelező ... tantárgy. Azt sikerült már elhitetni mindenkivel, hogy finnugor nyelvünk, az indoeurópai nyelvek rendszerétől eltérő sajátosságaival, másfajta nyelvi gondolkodásra késztető logikájával idegen szigetként áll a környező szláv, germán és latin nyelvek rendszerében. Igaz, ez nem hit, hanem tény kérdése. Az is tény azonban, hogy az általános és középiskolások nyelvi versenyein részt vevő diákok, a nyelvi tagozatos osztályok tanulói, a nyelvtudásukból élő szakemberek nagyszerűen el tudják sajátítani más népek nyelvét... ők miért?

A nyelvtanulás rögös útjáról szól az a főiskolai beszámoló is, amelyből az alábbiakban idézünk: Mint ismeretes, minden hallgató köteles négy féléven át orosz nyelvet tanulni. Az ún. orosz lektorátust csoportokban elsősorban a következő tényezők gátolják a valódi nyelvtudás megszerzését:

1. A heti három, ill. két oroszóra a középiskolákban csak hiányos alapokat, minimum-szókincset ad. Az ún. kötelező orosz tanterv követelményei szerint a felsőoktatási intézményben csak a szaktárgyuknak megfelelő szövegfordítás alapjait kell a hallgatóknak elsajátítaniuk. Mindezt anélkül — erről nem szól a tanterv —, hogy a hallgatók ismernék az orosz nyelvtan alapjait, a paradigmákat a gyakorlatban (írásban, szóban) is tudnák alkalmazni.

2. Megfelelő motiváció híján (pl. nyelvvizsgára előkészítés, találkozó szovjet fiatalokkal stb.) az orosz nyelvet tantárgyként kezelik, s nem a kommunikáció eszközeként.

3. A jegyzetek nem keltik fel a hallgatók érdeklődését, a leckék túlságosan didaktikusak, nem életszerűek.

4. A jegyzetek nem a kontrasztivitás — a két nyelv összevetésének — jegyében íródtak. Hiányzik az anyanyelvre támaszkodás elve.

A hiányosságok, amint látjuk, magasabb fokon is újratermelődnek. A kiutat azok az előirányzott intézkedések körvonalazzák, amelyek idegennyelv-öktatásunk távlati fejlesztésében szerepelnék. Céltudatos, hatékony változtatásokkal, az érdeklődés maximális felkeltésével, a nyelvtudás társadalmi megbecsülésével kétségkívül jobb eredmények születhetnek. A kijelölt úton azonban mind a tanárnak, mind a tanítványnak megtorpanás nélkül kell haladnia, nehogy egy korszakváltó intézkedés cselekvő alanyai helyett annak elszenvedői legyenek.

Saiga Attila

□ Kapcsolat a könyvtárral. Az egri megyei úttörőház évek óta kapcsolatot tart fenn a Megyei Könyvtárral, annak gyermekrészlegével. Az úttörőház a szünidőre részletes tervvel készült. A napközisek, valamint Egerben és környékén táborozó pajtásoknak gazdag programot biztosítottak.

□ Érdekes témája volt annak a műhely- beszélgetésnek, amely az egri Megyei Könyvtár olvasótermében zajlott le. A Gárdonyi Géza Társaság ezúttal Dargay Lajos egri szobrászművészt látta vendégül.

□ Két járási irodalmi vetélkedő eredményét hirdették ki a hevesi nagyközségi-járási könyvtárban. Az alsósok számára kiírt pályázat címe Mesebeszéd volt. A kisdiákok feladatául azt tűzték ki, hogy saját maguk írjanak egy mesét. Mintegy harminc kis történetet találtak ki a gyerekek, a királylányról, az aranyszőrű medvéről — kedvenc hőseikről —. A legfamtáziadúsabb. legkedvesebb történeteket írók közül az első ötöt jutalmazták. Nyereményük egyhetes részvétel a tarnamérai olvasótáborban.

A felső tagozatos tanulók egv-egy regényből választhattak egy alakot, s a központi figuráról Gyermeksorsok címmel írtak pályamunkát. A legjobb öt alkotást benyújtó diák szintén olvasótáborba utazhatott.

□ Cserelátogatásra érkeztek az angliai Exeter pedagógiai főiskola diákjai az egri Ho Si Minh Tanárképző Főiskolára.

Az egri angol szakos hallgatók februárban egy hónapig vendégeskedtek a

szigetországban a nyelvet és az irodalmat tanulmányozva. Viszonzásként mintegy 30 tanárjelölt érkezett két hétre Egerbe júniusban.

Ittlétük idején megismerkedtek a város nevezetességeivel, előadásokat hallgattak a megyeszékhely történelméről, kultúrájáról. Bepillantottak a magyarországi tanárképzés módszereibe is.

□ Csuvas TIT-delegáció érkezett a megyeszékhelyre a Csuvas és a Heves megyei tudományos ismeretterjesztő szervezetek közötti együttműködési megállapodás értelmében.

□ Kéthetes gyakorlaton vettek részt a harmadéves népművelő szakos főiskolai hallgatók, az egri Megyei Művelődési Központban. A diákok megismerkedtek a központ feladataival, tevékenységével, s az ide járó érdeklődőkkel. A két hetet követően a hallgatók üzemekbe látogattak el.

□ Felújítják az egri Petőfi kollégiumot. Az elképzelések szerint beszerelik a központi fűtést, a villanyhálózatot, s a konyha és éttermi rész is megújul és bővül. A fiatalok előreláthatólag 1980 szeptemberében vehetik birtokba az újjávarázsolt intézményt.

□ Agria ’79 Tíz előadásban tűzte műsorára az egri várszínház Vámos Miklós Háromszoros vivát című képtelen komédiáját. A tíz előadást megközelítően ugyanannyi ezer néző tekintette meg, nemcsak az Eger és Eger környékiek, de az ide látogató, illetőleg itt nyaraló hazánk fial és külföldiek közül is.

□ Orgonahangversenyekre került sor az Agria ’79 rendezvénysorozatának keretében. A megyeszékhely zenebarátai elsőként Kistétényi Melinda koncertjét hallgathatták meg. Műsorán szerepelt Liszt: B-, A-, C-, H-preludium és fúga, Weinen, Klagen . .. változatok, valamint Ad nos, ad salutarem undam . . . fantázia és fúga.

Júliusban a lengyel Andrzej Choro- sinszki mutatta be többek közt Bach, Mozart, Podbielski és Dupré műveit. A záróhangversenyre augusztus 6-án került sor. Matti Hannula finn vendégmuzsikus előadásában.

□ A természet egysége elnevezésű tudományos diáktábort, mely négy napig tartott, harmadik alkalommal rendezték meg Gyöngyösön. A kirándulással, előadásokkal egybekötött versenyt a Mátra Művelődési Központ rendezte. Célja az volt, hogy a gimnáziumokban tanított természettudományos tananyag elsajátítását, és az alkalmazási készséget mérje föl a neves akadémikusokból és egyetemi tanárokból álló szakembergárda.

□ Játékpavilont létesített az egri Há- mán Kató Megyei Üttörőház a vakációzó gyermekeknek a megyeszékhely strandján. A pavilonban játékok, sportszerek várják az apróságokat.

□ Üttörőnyár ’79 címmel gazdag programot állított össze a gyermekeknek az egri Hámán Kató Üttörőház. A programban játékos sportvetélkedők, versenyek szerepelnek, melyeket a megyeszékhely lakótelepein, illetve a gyermekvárosban tartanak.

40