Hevesi Szemle 7. (1979)
1979 / 3. szám - JELENÜNK - Dr. Sz.-né Szűcs Erzsébet - dr. Szegő Imre: Gerontológiai gondozó Heves megyében
Gerontológiai gondozó Heves megyében Az idős korúak számarányának megnövekedése korunk viszonylag új problémája, aránylag rövid idő alatt keletkezett, számos új, eddig ismeretlen nehézséget okozott, amelyek készületlenül érték az iparilag fejlett országokat. Fentieket jól mutatják a magyar statisztikai adatok. A 60 éves és idősebbek száma Magyarországon: 1960-ban: 1970-ben: 1978-ban: 1 373 000 1 760 000 1 848 000 Ismeretes, hogy a modern egészségügy egyik legfontosabb alapelve a prevenció — a betegségek megelőzése. Noha az öregség nem betegség, hanem természetes állapot, bizonyos veszélyek ebben a korban megsokszorozódnak. Ezeknek megelőzése céljából hoztuk létre a hevesi járási gerontológiai gondozót, amely 1974. január 1. óta jelenleg is működik. 1970. január 1-ével a hevesi, megyei tüdőkórház beszüntette működését. A megye felettes szervei mérlegelve a növekvő szociálpolitikai szükségleteket, a megszüntetett intézményt szociális betegotthonná szervezték át. Feladatunk volt az új intézmény megszervezése és munkájának megtervezése. Ehhez a megye többi szociális otthonának szakmai ellenőrzése és az üresedő férőhelyek betöltése társult. Üj munkaterületünkkel ismerkedve felfigyeltünk arra, hogy milyen sokféle ok vezette az idős embereket szociális otthonba. 1. Olyan előrehaladott, idült megbetegedések, amelyek megnehezítik vagy lehetetlenné teszik önállóságuk további megtartását. (Központi idegrendszer krízisei után visszamaradó bénulások, mozgásszervi betegségek, baleset okozta mozgáskorlátozottság stb.) 2. A távolban élő gyermekek, a szülő—gyermek közti megromlott kapcsolat, az együttélést lehetetlenné tevő, nem kielégítő lakáshelyzet, a nők munkavállalása, vagy egyszerűen a fiatalok nem számoltak az elöregedett szülőkkel. 3. A házastárs vagy a gyermekek elhalálozása miatt magára maradt idős, beteg ember, aki önmagát ellátni nem tudja. A növekvő és egyre nehezebben kielégíthető igények arra ösztönözték bennünket, hogy keressük az okokat, melyek ezt előidézték, valamint a fokozódó feszültség preventív megoldását. A gondozó megalakulása előtt elhelyezésre várakozók száma évről évre emelkedő számot mutatott, így pl. 1972- ben 119-en, 1973. évben már 177-en kértek szociális otthoni elhelyezést. így alakult ki az a véleményünk, hogy a kérdés nem oldható meg egyedül a szociális otthonok ágylétszámának emelésével (melyre már akkor országosan törekedtek), hanem új utat is kell keresni. Olyat, amely segít megoldani azt a feszültséget, melyet az életszínvonal emelkedése és az orvostudomány fejlődése következtében létrejött életkor-kitolódás hozott létre. Fentiekből olyan új gondozási rendszer megvalósításának terve született meg, mely az idős emberek társadalmi stabilizálódását segíti elő. Űj gondozási koncepciónk lényege, az idős kort fenyegető veszélytényezők előzetes felmérése és ezek lehetséges elhárítása. A következő veszélytényezők ismertek: Betegségek: a szív és az érrendszer megbetegedései, a lappangó cukorbaj és a daganatos betegségek idős korban gyakrabban fordulnak elő, ezért indokolt bizonyos szűrővizsgálatok elvégzése. A tevékenység megszakítása: régi megfigyelés, hogy a tevékenység fenntartása jó testi közérzettel jár, később következik be a szellemi hanyatlás. Törekednünk kell ezért minél tovább fenntartani a munkálkodás lehetőségét a fizikai állapot szerint, ha csökkentett időben is. Pszichés veszélyek: gyakori formája az izoláció. Súlyos veszélye az idős kornak, egy-egy összetevője sokszor kivédhetetlen. Az évek múlásával a megszokott környezetben egyre több a változás, házak, üzletek, utcák tűnnek el vagy újulnak meg, egyre több rokon és barát hal el. A legnagyobb veszélyt az élettárs elvesztése jelenti. — Korunk egyik új jelensége a háromgenerációs családtípus eltűnése, és a fiatalok elvándorlása is az elmagányosodást segíti elő. A szociális helyzet is fontos veszély tényező lehet. A megfelelő életszínvonalat biztosító jövedelem csökkenése, a komfortos lakás hiánya, a közlekedés, a beszerzések nehézségei. Az idős kor veszélytényezői elháríthatok, súlyosságuk csökkenthető akikor, ha a megelőzés szellemében fogalmazzuk meg tennivalóinkat. így jutottunk arra a megállapításra, hogy az időskori gondozási rendszer csak Akkor lehet hatásos, ha kellő időben történik a gondozásba vétel, és ha olyan felmérővizsgálaton alapszik, amely minden időskori veszélytényezőt egyformán tartalmaz és ezeket a lehetőségek szerint elhárítani törekszik. Idős kor alatt a magyarországi nyugdíjkorhatárt tekintjük irányadónak. Erre a lényegében önkéntes döntésre azért jutottunk, mert úgy véltük, hogy a munka- viszony megszakadása, függetlenül a biológiai állapottól, merőben új viszonyokat hozhat létre az egyén életében, amely nagyban különbözhet az előbbi életszakaszok feltételeitől, és ahol a pszichológiai veszélytényezők jelentkezésével számolnunk kell. Ugyanez párosulhat még bizonyos jövedelem- és presztízsveszteséggel is. Ezért döntöttünk úgy, hogy egy évvel a nyugdíjkorhatár előtt vesszük gondozásba az idős kor határán levőket, az 59 éves férfiakat és az 54 éves nőket. Tervezetünk alapján felettes szerveink 1974. január 1- vel engedélyezték gerontológiai gondozó létesítését a hevesi járás területén, mely azóta is működik. A veszélytényezők vizsgálatára „Adatfelvételi lap”-ot terveztünk. Az általános adatokon kívül ez tartalmazza a szociális, a pszichés, a foglalkoztatási és az egészség- ügyi vonatkozású kérdéseket. Mindezek arra keresnek választ, hogy milyen mértékben lesz veszélyeztetett a nyugdíjkorhatárt elérő ember önellátásában, munkaképességében és fenyegeti-e izolációs veszély. Itt elsősorban a gyermekekkel fennálló kapcsolatokat vizsgáljuk. A kapott adatokat kódtáblázat szerint, peremlyukkártyás módszerrel dolgozzuk fel. A szűrővizsgálat végzésére a helyi rendelőintézetben geriátriai szakrendelést szerveztünk, ahová az érintett korosztályókat minden esztendőben behívjuk. Itt a fenti szociálgerontológiai adatfelvételt orvosi vizsgálat követi, mely részletes rendelőintézeti kivizsgálással párosul. Az eredményeket e célra tervezett egészségügyi lapon rögzítjük. A teljes dokumentációt megküldjük az illetékes körzeti orvosnak. Magyarországon voltak már korábban is kísérletek, hogy az idős embereket külön szervezeti formában lás36
