Hevesi Szemle 7. (1979)
1979 / 2. szám - MÚLTUNK JELENE - Sugár István: Fazola Henrik és Lénárd
nyatársulatot alapított az érc feldolgozására. A diósgyőri kincstári uradalom területén 1771 szeptemberétől 1772 utoljáig felépíttette az ómassai nagyolvasztót, valamint a hámori 1. és 2. számú hámort. Ebben a speciális munkában stájer szakembereket hívott segítségül. Nevezetes dátum nemcsak Fazola Henrik életében, de a magyar nehéziparéban is 1772 tavasza, amikor Diósgyőr térségében megindította Fazola a vasolvasztót. A hámorok nehéz vaskaiapácsainak hajtására a kis Szinva-patakoí használta fel. A „Diósgyőri Császári és Királyi s Magántársulati Vasgyárinak Fazola Henrik lett az első igazgatója. Az ő általa létrehozott üzemmel kapcsolatban keletkezett Ómas- sa és Hámor, ahol az üzem első munkásai telepedtek le. A diósgyőri vasgyár nemcsak rúd- és nyújtott vasat hozott forgalomba, de már ipari termékeket is gyártott, mint aminő az ásó, csákány, fejsze sitb. Fazola Henrik miután elnyerte a vasgyári társulat igazgatói tisztét, felszámolta egri lakatosműhelyét, mely már amúgy is csak alig-alig működött, és 1771-ben Egerből a gyártelepre költözött. Hitvese nem követte férjét új lakóhelyére, s 1772 nyarán meg is halt. Würzburgból fiát követő édesanyja már 1769-ben meghalt, tehát nem élhette meg tehetséges fia pályafutásának delelőjét. Fazola egri házait fogadott leányára, Blasek Borbálára bízita, s négy hónap sem telt el idős felesége halála után, mikor másodszor is megnősült. A 42 éves vasgyári igazgatónak a felesége egy 18 éves német lány lett, Kari Tekla. A fiatalasszony édesapja, Kari Ferenc katonai felcser (sebész) volt az ekkor Borsod és Heves vármegyék területére települt Eszterházy Miklós ezredében. A Kari család másik tagja, Tekla fivére Mária Terézia bécsi német testőrségének volt a főhadnagya. A diósgyőri vasgyár, bár termékei kiváló minőségűek- nek bizonyultak, súlyos anyagi gondokkal küszködött. A magyar ipari vállalkozások rákfenéje: a tőkehiány rontotta meg az üzem kiegyensúlyozott működését. Fazola Henrik minden összeköttetése igénybevételével a bécsi tőkésektől próbált pénzhez jutni, akik azonban minden támogatás elől elzárkóztak. E csúnya machinációk központjában a bécsi bányakincstár urai állottak, akiknek a Fazola vezette gyárra fájt a foguk, de nem Fazola megsegítése árán. Súlyos gondók felhőzik be Fazola napjait, amiken csak alig-alig tud enyhíteni, hogy második felesége két gyermekkel ajándékozza meg, egy fiúval: Frigyessel és egy leánnyal: Borbálával. Fazola Henrik, aki a magyarországi vasipar kiépítése történetének lapjaira kitörölhetetlenül beírta a nevét, megvetve az alapját napjaink vasipara egyik centrumának, elkeseredett szívvel s lélekkel, fiatalon, mintegy 49 éves korában távozott az élők sorából. A Würzburgból gróf Barkóczy Ferenc püspök hívására Egerbe érkezett Fazola Henrik élete valóban regénybe illő história. Személyében olyan embert ismerhetünk meg, aki nagy mesterségbeli és művészi tudással nemcsak az iparművészet terén alkotott nagyot és halhatatlant, de szinte a fanatizmusig felfokozott akarással, úttörő munkát végzett a Bükk és a Mátra hegység ásványi kincseinek feltárásában és kiaknázásában, az eddig elhagyatott táj komoly iparosításában. Fazola Henrik lakatos nem csupán a vas mestere, de később művésze, majd pedig megteremtője volt. Emlékét Egerben valamikori műhelye tájékán utca neve, s a Gagarinról elnevezett általános iskola udvarán felállított modern fogantatásé lemezdomborításos szobra őrzi. ★ Fazola Henrik nagy művét fia, Frigyes folytatta. Apja halála után a tőkeszegénységgel küzdő üzemet a bécsi tőkések vették át, létrehozva az Első Diósgyőri Vasgyárat. A szákmát már Ausztriában kitanult Frigyest 26 éves korában, 1800-ban nevezik ki a gyár igazgatójává, mely tisztséget egészen 1817-ig viselte. Mint szakmailag művelt férfiú, nemcsak kifejlesztette a diósgyőri vasgyárat, de úttörő munkásságot folytatott az acélgyártás területén is. Fazola Frigyes volt az, aki az édesapja által alapított gyár termékeit, a vasat és az acélt az egész európai kontinensen ismertté és keresetté tette. Az ő nevéhez fűződik a Szinva-pataknak az úgynevezett Hámoridóvá való duzzasztása. Ez a felduzzasztott víz hajtotta a gyár erőgépeit. 75 éves korában, 1849-ben halt meg. FAZOLA LÉNÁRD Amikor Fazola Henrik látta, hogy minden erejét és energiáját leköti, igénybe veszi a 'bükki és mátrai kutatás, és műhelye már csak alig-alig működött, Egerbe hívta öccsét, Lénárdot. Leonhard Fazola 1768 első napjaiban érkezett meg Egerbe. Három évtizedre terjedő lakatosmestersége lényegesen szélesebb körre terjedt ki, mint bátyjáé, s alkotásaival Egerben több helyen is találkozhatunk. Bár munkáinak művészi értéke és színvonala bátyjáé alatt marad, de igen tiszteletre méltó helyet foglalnak el a hazai barokk emlékek sorában. Kezdetben közös műhelyt tartott fenn bátyjával, s az Eger városi 1769—1795 közötti adókönyvekben mint 4 segéddel dolgozó mestert írták össze. Dolgozik az egri püspöknek csákúgy, mint a tekintetes vármegyének. Se vége, se hossza Fazola Lénárd műhelyéből kikerült kisébb- nagyobb vasmunkának. Nyilvánvalóan, jelen tanulmányunkban mellőzve a teljességre való törekvést, a jelentékenyebb, az érdekesebb munkáiról fogunk beszélni. A püspöki kertekre több kovácsoltvas kapu készült Fazola keze alatt. Kettő napjainkig fenn is maradt. Ezek egyike a jelenlegi Népkert — a régi püspöki kert, vagy ahogy Eszterházy éppen a kapuk készíttetése során említi: „a füves vagy régi vadaskert” — Klapka utcai, a másik pedig a Nagy József utoa felőli bejáratát zárja el. A püspök minden díszítés nélküli, egyszerű, csupán biztonsági célokat szolgáló kapukat rendelt. Fazola benyújtott tervrajzán díszesebb kivitelű kaput ábrázolt, melyre gróf Eszterházy szigorúan megjegyezte: „Nékem nem kell a cifraság, hanem amennyit a szükség kíván, annyit. Ezért nem látom, hogy miért kellene felül is annyi vasat vesztegetni.” Fazola a szigorú tilalom ellenére a Klapka utcai főbejárat kapuját díszesebbre készítette, szép barokk oromzatot alakítva a kapu fölé. A püspök engedélyezte a többletmunka megfizetését, de előírta, hogy „máskor a parancsolathoz szorosabban tartsa magát.” A mai Nagy József utcai vaskapu már egyszerűbb, de szép kivitelben került ki Fazola műhelyéből. Fazola még két szép kovácsoltvas kaput csinált a püspöki kertészet falára, de ezek kellően el nem ítélhető módon éppen az utolsó esztendők során estek áldozatul a barbár pusztításnak. — Tudnunk kell, hogy a kapukat szépen megépített két pillér tartotta, rajtuk Steinhauzer Antal szépen megmunkált virágokkal és ananásszal teli kőkosarai állottak. Két ilyen oszlop kőfaragványaival 38
