Hevesi Szemle 7. (1979)

1979 / 2. szám - JELENÜNK - Gelsei Sándor: Heves a városiasodás útján

Az idegenforgalom jövője biztatóbb. A járás déli ré­szén az elkövetkezendő évtizedekben egy regionális üdü­lőterület kialakítása várható a kiskörei víztároló körül, s az oda irányuló forgalom Hevest is érinteni fogja. A szolgáltató hálózattal szemben támasztott igények településenként eltérnek attól függően, hogy a munkás és szellemi vagy a paraszti és kettős jövedelmű háztartások vannak-e túlsúlyban, mivel az előbbiek általában többet fordítanák szolgáltatások igénybevételére. Hevesen a la­kosság nagy része mezőgazdasági foglalkozású, így a szol- gáltatásoík iránti igény nem túl nagy. Az elmúlt években épült egy szolgáltatóház a központban, ahol az egri Tech­nolux Szövetkezet működtet fényképész-, fordász-, kozme­tikus- és órásrészleget. Ezenkívül mosás és vegytisztítás, rádió-televízió és háztartásigép-javítás, gépkoosiszerviz- szolgáltatás igénybevételére van lehetőség. A kisiparosok szolgáltató tevékenysége jól kiegészíti a szocialista szek­tor munkáját. 1977-jben a 84 kisiparosból 14 szabó, 9 kő­műves, 3 fodrász. Van szobafestő, asztalos, gépjárműsze­relő, rádió- és tv-Hműszerész, gáz- és vízvezeték-szerelő, lakatos, cipész. A szolgáltatások iránti igényt a meglevő egységek ki tudják elégíteni, de mind jobban számolni kell a von­záskörzet lakosságának igényeivel is. Hevesen 1977. év végén 20 orvos működött, ugyan­annyi, mint 1970-ben. Az egészségügyi alapellátást két általános és egy gyermekkörzeti orvos látta el, de két körzeti orvosi állás betöltetlen volt. Az egy körzeti or­vosra jutó lakosok száma (általános- és gyermiekkörzet) 3481 fő, (1970-ben 3426 fő) az ország azonos szerepkörű községeinek átlagánál több. A szakorvosi rendelőintézet, — mely területi feladat­kört is ellát — 1970-ben kezdte meg működését, jelenleg 10 szakmás. Tárgyi és személyi adottságai jók. A rendelő- intézet évi rendelési ideje — a más községekbe kihelye­zett szakrendelésekkel együtt — 1977-ben több mint 21 ezer óra volt. Hevesnek kórháza nincs, az érvényben levő betegbe- utalási rendszer szerint Eger és Gyöngyös kórházai bizto­sítják a fekvőbeteg-ellátást. A kompliikációmentes szülé­sek levezetésére szolgál a területi feladatkört is ellátó 30 ágyas szülészeti osztály, amely 1974-től a Megyei Kór­házhoz tartozik. A hat koosiállásos mentőállomást az el­múlt években adták át, ellátó körzete megegyezik a ren­delőintézetivel. A községben jelenleg egy gyógyszertár működik, 15 fő létszámmal. Az ügyelet tartása meg­oldott. A szociális otthon 160 férőhelyes, az ott dolgozók lét­száma 74 fő. Az intézmény távolabbi településekről is fogadja a rászorulókat. Mindkettő jól szolgálja az idős gondozottak igényeit. Működik még a községben egy 25 férőhelyes öregek napközi otthona is. Az idős korúakról való gondoskodás intézményi formái mellett a házi szo­ciális gondozás ellátására a tanács egy főfoglalkozású személyt alkalmaz. A helyi tanács illetékese szerint az idős korúakról való gondoskodást a családtagok általá­ban megoldják, ez a gond nem olyan nagy, mint az or­szág néhány más területén. A bölcsőde 1970-ben 30, 1977-ben 45 állandó férőhely- lyel működött. 1977 végén a beírt gyermekek száma 39 volt, a kihasználtság tehát nem teljes. Az oktatás legalsó láncszeme, az óvodai ellátás iránti igény — különösen a városiasodó településeken •— nem­csak azért növekszik, mert megoldja a dolgozó nők gyer­mekeinek elhelyezését, hanem azért is, mert egyre töb­ben ismerik fel az óvoda iskolára való előkészítésben be­töltött szerepét. Éppen ezért az óvodai igény jóval na­gyobb, mint a bölcsődei. Hevesen három óvoda van, 1970 óta jobban nőtt a be­írt gyermekek száma, mint a férőhelyek. 1977-ben mind a 100 óvodai férőhelyre, mind az egy óvónőre jutó gyer­mekek száma jóval több, mint a középfokú központi köz­ségek országos átlaga. Hevesen négy általános iskola (ebből egy körzeti is­kola, 120 férőhelyes kollégiummal) és egy kisegítő isko­la van, valamennyi napközi otthoni ellátással. Az álta­lános iskolai tanulók száma 1970 óta alig változott. Az általános iskolák jellemző adatai Megnevezés 1970/71 1975/76 1977/78 A tanulók 1358 1322 1359 Az osztály- termek száma 29 33 38 A tanerők 82 86 93 Az egy ősz­tály­jutó ta­47 40 36 teremre Az egy tanerőre nulók száma 17 15 15 Az iskolák közül kettő korszerű, a másik kettő azon­ban elavult, nem felel meg a mai követelményeknek. Jól felszerelt tornateremmel csak a 2. sz. körzeti általános iskola rendelkezik. A felszabadulás előtt nem volt középfokú oktatás He­vesen. 1962-ben települt ide a káli gimnázium. Az akikori kis középiskola jelenleg nagy hírű, sok jó szakembert szárnyra bocsátó intézménnyé fejlődött. Kezdetben az V. számú általános iskolában működött, majd 1966. szep­tember 1-én költözött jelenlegi — a korszerű igények­nek is megfelelő — épületébe. A gimnázium nevelői kara segítségével irodalmi színpad, KlSZnszervezet, több szak­tárgyi kör és önálló diáksportkör működik. A tanulók száma az 1977—78-as tanévben 225 fő volt, egy osztály­teremre 28 tanuló jutott. Az egy tanerőre jutó tanulók száma 14 fő. Mindkét arány kedvező, az iskola nem zsúfolt. Az elmúlt évtizedben rövid ideig működött Hevesen egy mezőgazdasági szakmunkásképző intézet, de az egri képzés fejlesztésével ezt megszüntették. Jelenleg megyei mezőgazdasági szakmunkás-továbbképző központként funkcionál. 1966nban adták át rendeltetésének az új, 7 millió fo­rint költséggel épült művelődési otthont. Nagyterme a követelményeknek megfelelően 450 fő befogadására al­kalmas. A művelődési ház jó tárgyi és személyi feltéte­leivel bázisa lett a község és vonzáskörzete kulturális igényei kielégítésének. Tizenhét különféle klub és szak­kör tevékenykedik itt (pedagóguskórus, „Házunk Tája” kör, őrsvezetők, nyugdíjasok klubja, ifjúsági klub, beat­zenekar, fotószakkör, modellező szakkör stb.). Filmszín­ház is működik az otthonban, hetenként négy napon 2— 2 előadást tartanak. Az összes moziférőhelyek száma 660. A község rendelkezik egy helytörténeti kiállítóterem­mel, de múzeuma nincs. A Járási és Nagyközségi Könyvtár könyvállománya 27 000 kötet volt. A könyvtár „B” kategóriás, megfelel a követelményéknek. A beírt olvasók száma 1750 volt, ez az ország hasonló szerepkörű településeihez viszonyítva kevés. 20

Next

/
Oldalképek
Tartalom