Hevesi Szemle 6. (1978)
1978 / 3. szám - MÚLTUNK JELENE - Grezsa Ferenc: "Óraadók királysága"
közelébe. Tömegesen zarándokoltak oda. Aznap Aradon minden üzlet és műhely bezárt, a lakosságot rettenetes félelem kerítette hatalmába. Mégis, másnap reggel friss virág nyílt az éjjel elhantolt hősök sírján, ugyanakkor, amikor a minorita templomban a „győztesek” hálaünnepet tartottak. A kivégzett Vécsey tábornok felesége kezéhez pedig az aradi várban egy ismerős tiszt néhány soros német szöveget juttatott, amely szöveg kezdőbetűi a kilenc kivégzett tábornok neve kezdőbetűjével súlyos figyelmeztetést tartalmazott német nyelven: „Pannónia! Vergis Deine Todten Nicht, Als Kläger Leben Sie!” (Magyarország! Ne feledd halottaidat, mint vádlók élnek ők.) Lenkey János csak azért kerülte el a megszégyenítő szörnyű ítéletet, mert időközben fogságában megőrült. A kivégzés 125. évfordulóján, 1974. őszén temették az egykori kaszálórét közepén emelt szürke gránit emlékoszlop alá a kivégzettek többségének földi maradványait, így került az emlékoszlop alatti közös sírba Gyöngyös egykori diákjának, a szabadságharc hadmérnökének, Török Ignácnak a csontja is. A forradalom és szabadságharc bukása után a vértanú tábornokok halála csak egyike volt annak a terrorista cselekménysorozatnak, amellyel a Habsburgok Magyarországot békéltetni, nemzeti függetlensége megszerzésétől elrettenteni szándékoztak, immár több évszázadon át. Még e hó 25-én ugyanitt, Aradon lövették főbe Kazinczy Lajos tábornokot, a költő fiát. Az aradi vérta" núk sorát Hauk Lajos alezredes zárta be 1850. január 19-i mártírhalálával. Gáspár András és Pikéty Gyula tábornokok halálos ítéletét hosszú várfogságra „kegyelmezték.” Szomorú sors jutott osztályrészül a legendás hősnek, Lenkey Jánosnak is. A fogságban megőrült, és 1850. február 7-én meghalt. A rettenthetetlen hőst korommal mázolt koporsóban, szemétszállító szekéren vitették az osztrákok jeltelen sírjába. Arad várában 16 tábornokot végeztek ki; tizenegyet kötéllel, ötöt golyóval. Az itt fogva tartott 464 fogoly közül várfogságra vetettek 400-at, közülük 183-at örökös vasban. Csak 46-ot mentettek fel. Sereg József „Óraadók királysága“ Az alább közölt dokumentumok Németh László hódmezővásárhelyi óraadó tanári alkalmazásának Körülményeit tisztázzák. Eddigi tudásunkat több kérdésben is módosítják. Megtudjuk belőlük, hogy Németh Lászlót — Juhász Géza és Illyés Gyula közbenjárására — a debreceni kormány vallás- és közoktatásügyi minisztere, Teleki Géza bízta meg, s az író szándéka készülő pedagógiai könyveinek iskolai kipróbálása volt. Megfigyelhető azonban a tanügyi kormányzat jóindulatának korlátozottsága is: rendes tanárrá oklevél hiányában már nem nevezték ki. Az okmányok hangneméből az is kitűnik, hogy az egymás örökébe lépő miniszterek közül leginkább Keresztúry Dezső pártfogolta Németh Lászlót, Továbbá világossá válnak az író lemondásának motívumai is: a több energiát kívánó írói munka mellett az óradíj késéséből következtetett bizalmatlanság megérzése. KÉRVÉNY A MINISZTERHEZ Gr. Teleki Géza vallás- és közoktatási miniszter Úrnak Budapesten. Dr. Németh László ny. sz. főv. iskolaorvos (lakik: Békés, Teleki László u. 31.) kérvénye, melyben engedélyt kér arra, hogy a hódmezővásárhelyi ref. kollégiumban irodalomtörténetet taníthasson. Igen tisztelt Miniszter Űr, arra kérem, hogy a hódmezővásárhelyi ref. kollégiumban (vagy másutt, ahol az igazgató ehhez hozzájárul) az ifjúságnak mint kisegítő tanár minden díjazás nélkül irodalom- (esetleg világ-) történetet taníthassak. Kérésem támogatására fölhozom, hogy autodidakták széles köre számára szeretnék természettudományi és történelmi tankönyveket írni, melyeknek kiadását a Nemzeti Parasztpárt kiadója is vállalná. Előbb azonban középiskolai tanulókon kellene módszerem és mondanivalóm kipróbálni. Mint iskolaorvos, 15 éven át tanítottam egészségtant, pedagógiai képesítésem tehát van, az irodalomtörténet terén azonban csak írói munkáimra hi- vatkozhatom mint képesítésre: a magyar irodalomtörténetnek szinte minden korszakában végeztem kutató munkát. Kérésem a Miniszter Úr jóindulatába ajánlva maradok híve Békés, 1945. szept. 1-én. dr. Németh László Curriculum vitae 1901. ápr. 18-án Nagybányán születtem. Apám középiskolai tanár volt. A középiskolát Budapesten végeztem; a II. kér. reáliskolában. Latin és görög érettségim is van. Orvosi diplomát szereztem 1924-ben a Pázmány Péter Egyetemen. 1925—1929-ig rendelőm van Budán. 1925-ben megnősülök; ma is házas vagyok; házasságomból hat lánygyermek született; négy közülük él, a legidősebb 14, a legkisebb kétéves. 1926-ban iskolaorvosi, majd egészségtan tanári képesítést szerzek; 1928—1933- ig a fővárosnál vagyok iskolaorvos; akkori betegségem miatt, 17 év beszámításával a VII. (közigazg.) fizetési osztályban nyugdíjaznak. Első írói munkám 1925-ben jelenik meg a Nyugatban. 1925—1931-ig különböző folyóiratokban adom ki tanulmányaimat s egy regényemet. 1932—37 közt folyóiratszerű tanulmánysorozatomból, a Tanúból, 17 füzet jelenik meg. Azóta körülbelül 30 kötetnyi szépirodalmi munkám, irodalomtörténeti és történeti tanulmányom látott napvilágot. A Nemzeti Színház 1938—1942 közt négy darabomat mutatta be. 1944 márciusával, mint a többi író, én is beszüntettem a publikálást. Buda ostrománál minden vagyonom s ingóságomat elveszítettem. Azóta Békésen s Hódmezővásárhelyen élek. Németh László A géppel írt kérvény és a kézírásos Curriculum vitae az XJj Magyar Központi Levéltárban, a VKM IV. üo. 44951. sz. alatt. A kérvényen Teleki 32
