Hevesi Szemle 6. (1978)

1978 / 2. szám - IRODALOM - MŰVÉSZET - Balogh Béni: Vidróczki a lagziban

Vidróczki a lagziban Monda-játék (Eredeti bükki lakodalmi versekkel) Szereplők: író I. Komaasszony, 11. Komaasszony Vidróczki Marci, betyár; előbb álruhás koldus, később vőfély, majd álruhás asszony Panna néni, a betyár anyja Kisvőfély Főszakács Vőlegény vőfélye 1. Betyár 1. Hang, 2. Hang, 3. Hang Pandúr őrmester Dúri Mátyás, házigazda Dúriné, a felesége 1. Pandúrlegény, 2. Pandúrlegény Lojzi, brácsás Két zenész Szálka Juli, a menyasszony (néma szereplő) A vőlegénye (szintén néma szereplő) Pandúrok, lagzis nép Nyoszoly ólány ok, nyoszoly óasszony ok (néma szereplők) Történik az 1870-es években. .. Színhelyek: előbb egy bélapátfalvi parasztudvar, majd ugyanott egy szoba... Később egy mónosbéli juhászház első szobája. (Bútorok nélkül, körül a falnál lócák, kö­zépen döngölt „földpadló.”) Író: (élénk hangon, a függöny előtt) Micsoda pompás, micsoda szivárványos volt a régi, bükki lagzi! Szilvási nagyapám és kedves édesanyám sokat mesélt róla. . • Ök mondták, hogy Vidróczki, a híres hegyi betyár is szerette! (elbeszélő hangon) . . .Egyszer, úgy ősztájon, egyik leányrokona, a karcsú Szálka Juli lakodalmára készültek. A juhászlány Bél­apátfalván lakott, Marci szülőfaluja, Mónosbél mellett... A nagyvőfély tisztét a híres betyárnak kellett volna be­tölteni!... Igenám, de Marci az erdőségek rejtett útjait járta. Nyilvánosan nemigen mutatkozott. A lagzi hírére azonban azt üzente, hogy elvállalja a menyasszony nagyvőfélységét. I. KÉP (függöny fel, a színen parasztszoba. . . Egymás végiben felvetett, színes, terítős palócágy, középen nagy asztal, mellette faragott karoslóca) 1. Komaasszony: (kelepelve) Hallotta-e, lelkem, komámasszony, hogy Vidróczki hí­vogat a lagziba? 2. Komaasszony: (félvállról, miközben legyint) Ne beszéljék má, ne amítsék má ilyenekkel! Ki hczi ezt el?! Nem mer az ki se mozdulni az erdőből!!! (Erős kopogtatás az ajtón) 1. Komaasszony: (hangosan) Szabad! Tessék begyönnyi! Vidróczki: (középtermetű legény, fekete ruhában, csiz­mában, pitykés juhászmellényben, rozmaringos kalappal a fején, szalagos vőfélybottal a kezében, balkarján hosz- szú, fehér, hímzett vőfélykendő. Mikor belép, kalapját leveszi, a szoba közepe felé jön, megáll, kicsit meghajtja magát, harsány hangon kezdi) „Békesség rózsája viruljon e házra. Szeretet, békesség az egész családra. Vőfélye vagyok én egy hű jegyespárnak, Akik még egymástól külön úton járnak. De most összeforrnak, Isten úgy akarja, Míg a földnek hantja, őket nem takarja. 2. El vagyok bocsájtva egy érdemes háztól, Szálka János bátyám tisztes hajlékától. Ki egyetlen lányát, immár férjhez adja, Tessenek elgyönni az ő hajlékába, A háznak gazdája tiszta szívből várja.” 1. Komaasszony: (szíveskedve) Köszönjük, Marcikám a nagy tisztességet. .. Azt izenjük Szálka bátyádnak: „ha élőnk, ott leszőnk, lisztet, tyúkot viszőnk!” Vidróczki: (emelt hangon) Isten megáldja kigyelmeteket! (hátrafordul, s balra, amerről jött, távozik) (Függöny le) II. KÉP Író: (a függöny előtt áll, elbeszélő hangon szól) . . .Egyszer aztán elérkezett a juhászlagzi napja. .. Az apátfalvi Szálka-ház ünnepi díszbe öltözött. (Közben felmegy a függöny, s miközben a szöveg hallat­szik, a színen némán az történik, amit az író mond.) . . .Fehérkötényes bacsók nagy vaskondérokban főzik a birkagulyást. Bőszoknyás asszonyok koppasztják a tyú­kokat, sütik a sok kemence kalácsot. (Két asszony megrakott tepsivel áthalad a színen.) (Ekkor lemegy a függöny. . . Ezalatt a színpadot két rész­re osztják■ .. A bal oldalon marad az udvari kép, de a jobb oldalon egy kis szoba látható. Az asztal mellett egy szék, azon ül a menyasszony már hosszú, fehér alsószok­nyában. Egy asszony fésüli a haját, a másik a kezében tartja a hosszú, fehér menyasszonyi ruhát, a harmadik koszorúval a kezében várakozik-) Panna néni: (alacsony öregasszony, ő fogja a koszorút) (sopánkodó hangon szól) Jaj, teremtőm, csak ez a Marci fiam ne gyönne! Még bajba kerül a szerencsétlen. .. Jaj, kegyetlen élet, de boldogtalan vagyok, hogy a fiam betyárrá lett! 2. Komaasszony: (hetykén, keményen) Nem ő tehet róla Panna nene! Ez a nyomorúságos világ tette azzá! (A jobb oldali kisszobában elhallgatnak, csendben öl­töztetik tovább a menyasszonyt.) (Ezután a bal oldali részen, az udvaron folyik tovább a beszéd) Kisvőfély: (lihegve beront) Andris bátyám, főszakácsónk! A kapu előtt egy talyigás kódús erőszakoskodik. Mindenáron be akar gyönnyi! 12

Next

/
Oldalképek
Tartalom