Hevesi Szemle 5. (1977)
1977 / 3. szám - MÚLTUNK JELENE - Sugár István: Híres emberek a megye életéből
hogy míg így harsogott, „kardjával feléjük hadarászott.” Mindenütt Puky volt az első, s mint nagyobb nyomatékkai említik az iratok, „kivont karddal” haladt a csapatok élén. — Figyelemre méltó, hogy a Habsburg-ellenes tüntetés rövidesen élesen antiklerikális hangnemre váltott át. Halállal, kardéllel és bunkóval fenyegették a papokat. Rendkívül érdekes kortörténeti dokumentumot őriztek meg a később évekig húzódó per aktái. Eszerint a Kegle- vich—Puky-tábor így énekelt az Oroszlán vendégfogadó szálájában: Egy életem egy halálom, Kállay nem vicispánom, Pátriárkától nem jélek, Véle pipát nem cserélek. Kállay a bitangoló Nem lesz többé parancsoló, Nem parancsol többé a pap, Vagy ha akar, lássa mit kap ... A vihar azonban csak akkor tört ki igazában, amikor október 22-én a vármegyeházára vonultak a vármegye nemesei, hogy megválasszák a követet. Ügy akarták Keglevichék megakadályozni az ellenfél szóhoz jutását, hogy kardosán állták útját ellenfeleiknek a lépcsőházban. S ennek az őrködő csapatnak az egyik vezére Puky volt. A teremben, — mely ma is tanácstermül szolgál —, felborult a rend és hol Keglevich, hol meg Puky ugorván az asztalra, kijelentvén, hogy Heves vármegye követe nem lehet más, csakis az ellenzék teljes bizalmát élvező Ragály! — Puky ekkor a terem falán függő rámából kardjával kikanyarította Pyrker képét, jelezve, hogy nem ismeri el főispánnak. „Elég volt már eddig a hamis tudományt hirdetni” — harsogta. A szélsőséges kilengés betetőzéseként Ragály megválasztását a minden tagjában remegő alispánnal is aláíratták. Este pedig nagy bált csapott a társaság a Kaszinó nagytermében, ahol Puky előrántván a kimetszett Pyr- ker-képet, ledobva a terem közepére, cigánymuzsika mellett táncra perdült rajta ... Természetesen az erőszakos választást megsemmisítették és a tömegperben Puky Miklóst 1 év fogházbüntetéssel sújtották, s bár folyt még a fellebbezés, de az 1839. január 15-i közgyűlésen Keglevich Miklós, Puky Miklós, Orczy István a börtönbüntetés kitöltésére jelentkeztek, s nyomban be is vonultak a ma levéltárul szolgáló megyei börtönbe. Az események furcsa grimasza, hogy amikor 1840. június 25-én meghozták a végső felmentő ítéletet, Puky már kitöltötte a börtönben a kemény egy esztendőt. Ezeket az eseményekét azért volt szükséges így felvázolni, hogy megérezze napjaink olvasója, hogy a haladó, radikális hevesi nemesek a reformkor felszabadul- tabb légkörében már — ha szélsőségesen és nem mindig dicséretes körülmények között —, de bátran felemelték a szavukat az idegen szellemű elnyomás, a maradiság ellen. Nincs tehát mit csodálkozni azon, hogy Puky Miklóst, Keglevich halála után a megye ellenzéki erőinek vezéregyéniségeként tartották számon, és már 1839-ben táblabírónak választották. Amikor pedig beköszöntöttek 1848. eseményei, az élvonalba állt. MEGYEI ALISPÁN ÉS KORMÁNYBIZTOS 1848. május 3-án megalakult Egerben is az első megyei bizottmány, mely június 2-án Puky Miklóst másodalispán nak választja. A júniusi képviselő-választáson pedig a fügedi kerületben ő kerül ki győztesen, két ellenfelét gyűrve a voksolásban maga alá. Puky Miklós képviselte a vármegyét az 1848. évi pesti országgyűlésen, s ő lett a Honvédelmi Bizottmánynak, de nem utolsósorban magának Kossuth Lajosnak a bizalmából Heves és Külső-Szolnok kormánybiztosa. Súlyponti tevékenységét a katonai szervezés képezte. Ezer fegyverest állított ki Kossuth serege számára! Amikor a szerb csapatok szorongatták Aradot, ő csapatokat szervezett és küldött a város megmentésére. Nem sokat kukoricázott az elfogott hatvan porosz gyalogossal sem, hanem azon melegében feleskette a magyar alkotmányra őket. Éber szemmel figyelte az ellenség minden mozdulatát. Amikor egy Würtenberg ezredbeli tiszt, gróf Eichelburg titkos levelezése miatt már gyanúba került és Ausztriába akart szökni, karhatalmával letartóztatta és szuronyok közt Pestre kísértette. Működése kiterjedt az akkor Heveshez tartozó Külső-Szolnok megyére is, — s mint tiszaroffi birtokosnak, nem volt számára itt idegen a környezet, s az emberek. Szolnokon a Kossuth-bankók forgalomba hozatala körül bizonyos huza-vona mutatkozott. Akadtak, akik vonakodtak az új magyar állam pénzét elfogadni fizetési eszköz gyanánt. Puky nyomban ott termett és rendet teremtett ... Mint mindig, akadtak akkor is Irigy emberek, akik iparkodtak Pukynak gáncsot vetni. így, amikor 1848. december 1-én kiállította a 2fí. honvéd zászlóaljat, néhány követtársa féltékenykedő megjegyzése miatt haladéktalanul leköszönt kormánybiztosi tisztéről, de az ügy hála az égnek, elsimult. Minden erejét, kapcsolatát és tudását a katonai erő megteremtéséré fordította, s ennek kapcsán nyugállományú tiszteket is felesketett az alkotmányra. Az egyik legfőbb igyekezete oda irányult, hogy a támadásba lendült osztrák haderő nyomása ellenében a rendkívül fontos tiszafüredi átkelőhelyet biztosítsa az e térségben operáló honvéd alakulatoknak. De jutott ideje arra, hogy szemmel tartsa a szegényeket is. A Honvédelmi Bizottmány felhatalmazása alapján az egri Sóhivatal bevételeiből segéllyel látta el az egri és a gyöngyösi szegényeket. Amikor pedig az osztrák csapatok elárasztották a vármegyét, a gondjaira bízott pénzeket Debrecenbe szállíttatta, megmentve azokat a Iiabsburg-seregek zsákmányolása elől. KOMÁROM KORMÁNYBIZTOSA 1849. január 29-én a magyar kormány Puky Miklóst nevezte ki Komárom kormánybiztosává, mivel a vármegye alispánja és kormánybiztosa, Halasy Ede onnan át- állott az osztrákok oldalára. Puky hallatlan nehézségekkel küzdött, hiszen az egész Komárom megye, a város és a vár kivételével már osztrák kézben volt. Ott is mindenen rajta tartotta a szemét, de amikor később a vészbíróság perbe vonta, az is kénytelen volt megállapítani róla, hogy „ő mindazonáltal a rend és a vagyonbiztonság fenntartásáról gondoskodott”. Nem ismert kivételezést és irgalmat a szabadságharc „végvárá”-ban. Nem engedte viszont puszta gyanú alapján felelősségre vonni a városi polgárokat, sőt összekülönbözött a várkapitánnyal, de a vitát végül is a Honvédelmi Bizottmány Puky javára döntötte el. Le is váltották Török ezredest, és ekkor került Komárom élére Guyon Richárd. Felhatalmazást kapott Puky, hogy elnöklete alatt statáriális bíráskodást folytathasson, de ő megelégedett azzal, hogy a zavaros 33
