Hevesi Szemle 5. (1977)
1977 / 1. szám - TUDOMÁNYOS MŰHELY - Kriszten György: A mátraalji borvidék múltja és jelene
olvasott szöveg tartalmára vonatkozó kérdésre kell válaszolniuk, ezzel ellenőrzik a megértés fokát. Ez a módszer megakadályozza a szem regresszióját, és fokozza a szem átfogóképességét, nagyságát és ritmusát. Megfelelő gyakorlattal fejlesztik a tanfolyam folyamán a jobb megfigyelőképességet, a koncentrációt, az emlékezetet és az asszociációs készséget. Ezzel a gyorsolvasó tanfolyamok általában 10—20 hétig tartanak, heti egy vagy két alkalommal 1—1 V2 órai foglalkozással. Az angolszász országokban az iskolát végzettek 64 százaléka vesz részt gyorsolvasó tanfolyamokon, melyek általában két-háromszorosára fejlesztik az olvasási készséget. A tapasztalatok szerint a résztvevők 90—95 százaléka ért el komolyabb eredményt. Sajnos Magyarországon a gyorsolvasásban eléggé el vagyunk maradva. Míg az Egyesült Államokban, Angliában, Svájcban, Franciaországban — az egymást érő magántanfolyamokon kívül a gyorsolvasást az egyetemeken és a vezetőképző iskolákban kötelező tantárgyként bevezették, sőt Franciaországban már egyes középiskolákban is tanítják — nálunk a kezdő lépéseket csak most teszik meg. Figyelemre méltóak a Budapesti Műszaki Egyetem Továbbképző Intézetének 1971 óta a gyorsolvasásról évenként rendszeresen megtartott előadássorozatai, valamint a TIT és MTESZ egyesületeinek gyorsolvasó tanfolyamai. A gyorsolvasás kellő szorgalommal magánúton is elsajátítható. Bereczky László A mátraalji borvidék múltja és jelene A szőlőtermesztés a mezőgazdaság sajátos arculatú ágazata, melynél mindig nagy szerepet játszott a megszokás és a múlt tisztelete. A termőtáj — a borvidék — ennél a jó értelemben vett nemesi hagyományokkal rendelkező szakmánál valami olyasmit jelent, mint a régi főúri családoknál a nemzetség, amelyből a leszármazottak erednek. Vagyis rangot biztosít a közgazdasági életben, aminek az értékesítés, az eltelepíthető fajták szempontjából van jelentősége. A mátraalji borvidék a gyöngyösi, az egri és a füzesabonyi járás területén fekszik. Magyarországon összesen 14 borvidék található: az alföldi, a badacsonyi, a ibalatonfüred-csopaki, a balaton- melléki, a bükkaljai, az egri, a mátraalji, a mecseki, a móri-császári, a somlói, a soproni, a szekszárdi, a tokaj- hegyaljai és a villány-siklósi. Az alföldi és a bükkaljai borvidékek kivételével valamennyi tájegységnek több évszázados hagyományai vannak. Ezek a történelmi borvidékek, a magyar szőlőtermesztés legrangosabb területei. Közülük a legnevezetesebb a Tokaj-hegyaljai borvidék, a legnagyobb a mátraalji. A többi történelmi borvidék ezeknél jóval kisebb. Mátraalja nagy előnye, hogy valamennyinél jóval alkalmasabb a modem, gépesíthető nagyüzemi szőlőtermesztésre. Majdnem kizárólag enyhe lejtésű domboldalakon terül el. A borvidék talaja a szőlőtermesztés szempontjából jó minőségű, mélyrétegű, barna erdőtalaj. Északról a Mátra hegytömege védi a hideg szelektől, úgyhogy itt a 43 szőlő sokkal hamarább érik be, mint a közeli gödöllői dombháton. A múlt és jelen egyaránt amellett szól, hogy ez a vidék a jövőben is a szőlőteresztés hazája legyen. A FILOXÉRAVÉSZ ELŐTT Mint az a „történelmi” jelzőből következik, a borvidéknek valóban régi múltja van. Ennek részletes felderítése nem egy szőlészeti tárgyú cikk feladata, de itt is illik annyit ismertetni, amennyi a jelen megértéséhez szükséges. A szőlőtermesztés eredete a múlt homályába vész. Az Árpád-házi királyok idejéből már számos oklevél utal gazdasági jelentőségére. A későbbi időből fennmaradt szigorú rendszabályok is a szőlőtermesztés fontosságára utalnak. A régi rendeletek a borok minőségének védelmében szabályozták a szüret kezdetét. 1715-ben a gyöngyösi tanács kimondja, hogy október 14- és 15-én szüreteljenek a céhek és a birtokosok, a város lakói pedig határrészenként más-más időpontban, li6-án és 20-án kezdjék el a szüretet. A komoly pénzbevételt biztosító szőlőtermesztés minőségi oldalát is figyelembe vették. 1781-ben a város földterületének összeírásakor a megyében működő királyi bizottság a város szőlőit I., II. és III. osztályba sorolja. Ha a bor gazdasági hatalmat jelentett, természetes, Másik módszer: rövid ideig, 1/5 vagy 1/10 másodpercig vetítenek egy jel- vagy szócsoportot. A tanulónak középre kell néznie, vagyis a fixádénak a jelhalmaz közepére kell esnie. A jeleket fokozatosan szélesítik, a végén a tanulónak egyetlen pillantással az egész sort át kell tekintenie. A gyakorlott szem 15 értelmetlen jelet is képes 1/5 másodperc alatt egy fixádéval felfogni. Ezeknek a gyakorlatoknak célja az, hogy a szemet hozzászoktassa: egy-két pillantással képes legyen mindent megragadni, amit a sor tartalmaz. Gyakori hiba még a motorikus olvasás is. A hangos olvasásnál a szemünk gyors mozgását az ajkunk sokkal lassúbb mozgása kíséri, visszafogja a tempót. Van, akinek olvasás közben az ajka mozog, sőt, aki ujjával követi a szöveget. Ez a gyorsolvasás szempontjából súlyos hiba... A tanfolyam folyamán igyekeznek radikális módszerekkel erről leszoktatni a hallgatókat. Akadálya a gyorsolvasásnak a gyakori visszatérés a már olvasott szövegre — a regresszió is. Folyamatosan kell végighaladni a szövegen anélkül, hogy újra és újra visszatérne szemünk az előző sorra. A tanfolyamon ezt úgy igyekeznek kiküszöbölni, hogy filmről nyomtatott szöveget vetítenek, de .annak egyszerre csak egy kis szakasza van élesre állítva úgy, hogy az olvasható legyen. Ez az olvasihatóság végigmegy természetesen az egész szövegen: a hallgatónak tehát — a film által diktált tempóban — az egész oldalt végig kell olvasni. A film megtekintése után a hallgatóknak az
