Hevesi Szemle 5. (1977)
1977 / 1. szám - MÚLTUNK JELENE - Kovács Ákos: A hatvani Grassalkovich kastély és vendégei
O 'rrrlcicc. yu/LAst-c<-tA, ZujJ> (j35~< Zj?. Hatvány Sándor 1913-ban bekövetkezett halála után — Hatvány Irén és Hatvány Lajos jóvoltából, sok kiváló szellem megfordult a kastélyban. Évekig töltötte nyarait Hatvanban a naturalizmus hazai atyamestere, Bródy Sándor. Párizsból minden év nyarán ideszökött Czóbel Béla. De megfordult itt Hunyady Sándor és Bajor Gizi, Lesznai Anna és Ady Endre, Jászai Mari és Heltai Jenő. Thomas Mann, utolsó nagy regényében, a Doktor Faus- tusban oldalakat szán hatvani látogatásának. József Attila 1926-ban itt tölti keserű életének két legboldogabb, leggondtalanbb hetét. Egyikük látogatását sem őrzi emléktábla. A kastély bejárati homlokzatánál viszont egy alig olvasható, enigmatikus szövegű felirat található: „EZ AZ ORSZÁG A MI ORSZÁGUNK, ITT MOST MAR A MI KEZÜNK ÉPÍT.” (Ady: Hadak útja) ADY ENDRE (1877—1919) A FORRADALMI KÖLTÉSZET NAGY MESTERE EMLEKENEK állította hatvan város LAKOSSÁGA (1955) Nagy zavarban van az az érdeklődő, aki a fenti táblát elolvassa, mert képtelen rájönni arra, hogy MIÉRT állított emléket Hatvan város lakossága Ady Endrének? A költő járt volna Hatvanban? Mikor, kinél, miért, meddig, hol, hányszor? Ezekre a kérdésekre nem kap választ a város nevezetességeivel ismerkedő idegen. Talán arról az 1915—16-beli látogatásról akarta tájékoztatni az érdeklődőket, melyről Hatvány Lajos is ír Ady-könyvében (Bp., 1974. 480. o.): . .mert ha ő Csúcsáról Pestre jött, én meg Hatvanból, hát titkos jeleket adtunk egymásnak, és valahogy megint összekerültünk. Sőt mi több, egyszer kijött hozzám Schöpflinnel Hatvanba. Hogy miről beszéltünk, miről folyt a szó, talán Schöpflin a megmondhatója. Én csak arra emlékszem, hogy a hatvani kastélyban is, meg künn a pusztán, a szőlőben is, különös kedvteléssel és érdeklődéssel vizsgálgatta a pincéket. Hallottam, hogy barátainknak főleg e pincék körül szerzett nagyszerű benyomásairól számolt be szegény, kedves Bandi...” Schöpflin sajnos sem Hatvány Lajos könyvének (Ady Endre a kortársak között) kritikájában, sem saját Ady- könyvében nem tesz említést erről a hatvani látogatásról. Király István kétkötetes Ady-monográf iájában, Sohöpflin közlésére hivatkozva arról ír, hogy Ady több ízben is megfordult a kastélyban. Ennek sajnos szintén nincs írásos nyoma. Mint ahogy annak sem, hogy a Bujdosó kuruc rigmusa c. vers egy hatvani látogatása idején született. Ez utóbbit különben Király István is kétségbe vonja. (Király I.: Ady. Budapest, 1970. 713. 1.) Annyi valóban igaz, hogy Hatvány több ízben hívta Adyt Hatvanba. Pl.: „.. .Júniusban Hatvanban leszek, s rendkívül örülnék, ha láthatnám. Fölösleges mondanom, hogy minél továbbra jő, annál jobb. Ott ápoljuk — ha úgy tetszik — s békében is hagyjuk, ha úgy még jobban tetszenék. írhat ott a valamikor márvány- táblával megjelölendő szobában — senki se fogja zavarni. Ugy-e nem kéreti magát és eljő?.. (1908. márc. 15.) ......Ha elutazása előtt Hatvanban megtisztelne látogatásával, igen örvendenék...” (1 908. március vége) „.. .Mi volna, ha egy ugrásra kijönnél Hatvanba? Ez is régi tervezés. Oly jó gazda leszek — nem is beszélek veled, ha pár napig itt kószálsz. Feri és Irén vannak itt — más senki.. (1911. okt. 2.) (Az idézetek Hatvány L.: Ady Endre levelei és Levelek Ady Endréhez c. könyvéből valók.) Ezeknek a kedves invitálásoknak Ady — különböző okok miatt — nem tett eleget (Lásd: Ady válaszait a fent idézett Hatvany-levelekre). így tehát megalapozatlan az a feltételezés, mely szerint a költő gyakori vendége volt a Grassalkovich kastélynak. Néhány lelkes hatvani lokálpatrióta ugyan esküszik rá, hogy több ízben látta Adyt a kastélykertben teniszezni; sőt mások egyenesen azt állítják, hogy gyermekkorukban személyesen szedték „Ady úr” teniszlabdáit. Aki egy kicsit is ismeri Ady életmódját, a sporthoz való — enyhén szólva passzív — viszonyát, tudja, mennyi igazság van a fenti legendákban. De Ady rövid hatvani látogatását mégiscsak őrzi a szájhagyomány. József Attila 1926. augusztus 1—15. volt a Hatvány család vendége — amit a költő több levele és verse is bizonyít —, de ennek a (József Attila életében különösen szép) két hétnek az emlékét sem az emberek, sem a város nem őrzi. (A Hatvány Lajos Múzeum 1977-ben jelenteti meg József Attila Hatvanban c. kiadványát, melyben részletesen tárgyalja majd a költő hatvani tartózkodását. Itt most csak a legfontosabbakra hívjuk fel a figyelmet.) Hatvány Lajos 1926 nyarán a Bécsben tanuló költőt meghívja Lainzba. Ekkor már jól ismerik őt a Bécsben élő magyar emigránsok közül Lukács György és Kassák Lajos is. Egyik tréfás hangú levelében írja Jolán nővérének : „.. .Itt említjük meg, hogy Lesznai Anna (Jászainé), Balázs Béla és Lukács György igen nagy költőnek tartanak, különösen az utóbbi — mint az első világirodalmi — nem kozmopolita! — kvalitásokkal rendelkező proletár-lírikust, aki hivatva van mielőbbi nagyobb pénz- küldeményedet kézhez venni.. (1926. júl.) A rövid lainzi nyaralás után júliusban hazautazik Pestre, ahol már Hatvány Irén meghívólevele várja: . .Kedves József Attila, mint Bécsben megbeszéltük, szívesen látom itt magát első magyar statiora. Itt nincs társaság, nincs kávéház, Laci (H. L.) szerint itt el kell pusztulni a portól és unalomtól. Én a nyárra 37
