Hevesi Szemle 5. (1977)
1977 / 1. szám - MÚLTUNK JELENE - Kovács Ákos: A hatvani Grassalkovich kastély és vendégei
már copfba hajló építkezési módot a szakirodalom Gras- salkovich stílusnak nevezte el. Závodszky Levente és Kapossy János kutatásai nyomán ma már tudjuk, hogy a hatvani kastély kapujának tervrajzát 1754-ben Grassalkovich saját kezűleg hagyta jóvá. A hatvani kastély építése így az 1750-es évek közepére tehető. Sokkal nehezebb volt annak megállapítása, hogy Mayerhofjer András és Jung József volt-e a hatvani Grassalkovich kastély építőmestere. Doktay Gyula igen értékes idevonatkozó tanulmányában a következőket írja erről: „.. .Nem első eset építészetünkben, hogy egy építész megbízást kap egy kastély építésére és néhány évvel később egy másik építésszel megtoldatják az épületet vagy, mint ez Hatvanban is történt, szárnyakat építenek a kastélyhoz.” E sokat vitatott mesterkérdés tárgyalásánál azt kell eldönteni, hogy valóban két építési periódusa volt-e a hatvani kastélynak? í Az 1920-as évek elején a hédervári levéltár egyik kutatója, Závodszky Levente kezébe kerültek a hatvani Grassalkovich kastély építésére vonatkozó, igen értékes tervrajzok. Závodszky bemutatásra elhozta ezeket a tervrajzokat Hatvanba, melyeket Hatvány báróék Káka István, hatvani fényképészmesterrel lefotografáltattak. Sajnos a későbbi években ezek a lemezek Kókánál megsemmisültek. Ezekből a fényképekből Hatvanyéktól én is kaptam 3—3 darabot, de 1945-ben ezek is megsemmisültek. E korabeli rajzok között kétféle alaprajz szerepelt. Az egyik egy szignó és évszám nélküli, téglalap alakú tervrajz, mely a kastély középső részének földszinti és emeleti alaprajzát tünteti fel, ami teljesen egyezett a jelenlegi állapottal. Sajnos sem Hatvanyék, sem a fényképész nem tartotta fontosnak, hogy az esetleges évszám és aláírás is rajta legyen a fényképmásolatokon. A fősúlyt arra helyezték, hogy a lemezt a legnagyobb méretű kép töltse ki. Ezt azért tartom fontosnak megjegyezni, mert a másik tervrajzon, ami már az oldalszárnyakkal ellátott alaprajz volt, nemcsak az 1763-as évszám, mesterjegy is volt; Joseph Jung aláírása (D. Gy. kiemelése). E szignált rajzokról készített fénymásolatok legtöbbje is e roppant fontos évszám és szignó nélkül készült! Ez az utóbbi rajz tehát minden kétséget kizáróan bizonyítja, hogy Jung József volt a toldalékszámyak építőmestere. A tervrajzokból az is kitűnt, hogy nem annyira a kastély kibővítése volt a cél, mint inkább annak im- pozánsabbá tétele és Jung foglalkoztatása. Állításomat bizonyítja, hogy lakószobákkal csak a keleti szárnyat építette be Jung, a nyugati szárny üresen, magtárnak maradt; alatta pincével. Ez a magtárnak hagyott nyugati szárny szolgáltatta a legnagyobb bizonyítékot arra nézve, hogy először oldalszárnyak nélkül épült meg a kastély, mert a nyugati oldalszárny — a magtár — és a középrész csatlakozásánál a padlástérben, felmérésem során 1932-ben megtaláltam a középrészen ugyanazt a körül-, végigfutó főpárkányt és lizénákat (falsávokat), melyek a déli főhomlokzatot díszítik. Ezek a dokumentumok mindenesetre föllelhetők lettek volna a keleti szárnyon is. Minthogy azonban ez a homlokzati fal síkjából erősen kiugró főpárkány és li- zénák a csatlakozó szobákban zavarólag hatottak volna, leverték őket; így eltűntek itt is a dokumentumok. Itt is, mert 1950-ben, amikor a kastélyt iskolának, vegyészeti technikumnak rendezték be, ez a magtári szárny is beépült tantermeknek, és ekkor itt is megsemmisültek a díszítőelemek: a főpárkány, a lizénák, a falpilaszterek. Bizonyítékom teljes, mert az 1932—34. évi felmérésem alkalmával a kastély nyugati szárnyában levő üres beépítetlen magtár falán, a főépület és az oldalszárny csatlakozásánál ugyanazt a méretű és kiülésű vakolt, sárgára festett lizénákat találtam, mint amilyenek a főhomlokzaton vannak. Mind e lizénák, mind az épségben talált párkánydarab minden kétséget kizáróan bizonyítja az oldalszárnyak nélküli építkezést, mert arra még nem volt példa, hogy egy padlástérre jutott homlokfalát a főhomlokzat díszes kiképzésével és főpárkánnyal lássanak el. A két építési periódust — először a szárnyak nélkülit — azonban más is bizonyítja: a fedélszék. A helyszínen ma is konstatálható, hogy az oldalszárnyak csatlakozásánál a nyugati szárnyon megmaradt, el nem bontott fedélszék gerendái teljesen feleslegesek. A keleti szárny fedélszékéből a fölöslegessé vált gerendákat 1920 körül kiszedték — ezekkel javították, cserélték ki a korhadtakat —, de ennek ellenére a fedélszék áll. Mindezek a tények eldöntik tehát azt, hogy Jung József építőmester 1763-ban csak a szárnyakat építette, a hozzá csatlakozó gazdasági részekkel — istállók, kocsiszínek, sarokbástyákkal — a már korábban épült középkupolás, erkélykapus, téglalap alakú épülethez, melyet más építőmester épített.” (Doktay Gyula: A hatvani Grassalkovich kastély mesterkérdése. Kézirat.) A kastély homlokzati része talán azért is nyúlt a szokásosnál hosszabbra (62 m), mert eredetileg oldalszárnyak nélkül tervezték az épületet. Homlokzatát kis kiülésű lizénák és tükrök tagolják részekre. Az emelet- választó párkánynál sokkal gazdagabb kiképzést kapott a kettős koronázó főpárkány. Az ablaktengelyek megosztása: 8 + 3 + 8. A homlokzati rész egyetlen dísze a kaput magába foglaló, korinthoszi oszlopokkal és hermatörzsű atlaszokkal alátámasztott kőballuszteres erkély. Maga a kastély 3,83 m-rel magasabban fekszik a 35
