Hevesi Szemle 5. (1977)
1977 / 1. szám - JELENÜNK - Szecskó Károly: A mezőgazdaság szocialista átszervezése Egerben
A közös munka megindítása Egerben sem volt problémamentes. A tagok egy része úgy gondolta, hogy ha nem jár rendszeresen a közösbe vagy ha rosszul dolgozik, a termelőszövetkezet felbomlik. A munkát általában a kezdeti időszakban reggel 7 és 8 óra körül kezdték meg, 4 óra körül már abbahagyták. Sokan jelentettek beteget, minden alap nélkül. A munkafegyelem megszilárdításában az első döntő lépés az 1961 áprilisi fagyveszély idején történt. A helyi parasztság hagyományos szőlőszeretete felülkerekedett a közös gazdálkodás iránti ellenszenven és tömegesen mentek megvédeni a szőlőt a fagykártól. A munkamorál javításához nagymértékben hozzájárult az ösztönzőmódszerek bevezetése. Az összes kapás területet munkaegység, plusz prémiumos módszerrel művelték. A tagok a megtermelt termények 40—50 százalékát kapták meg. Ezt a brigádokban teljesített munkaegység arányában osztották szét. Minden közös gazdaságban bevezették a szőlőtermelés premizálását is. A szőlőtermésből a megállapított átlagtermésen felüli meny- nyiség 50 százalékát kapták meg a tagok prémiumként. 1961 május végére a tagoknak már mintegy 75 százaléka részt vett a közös munkában. A városi tanács végrehajtó bizottsága 1961. évi utolsó beszámolójában már a megelégedettség hangja dominált: ......a termelős zövetkezetek mint egyéves termelőszövetkezetek, jól megállták a helyüket, az adott időpontban a munkákat igyekeztek a legjobb minőségben elvégezni, s a legdöntőbb eredmény az, hogy bebizonyosodott, hogy a szőlő- területek nagyüzemi átszervezése is időszerű, illetve a szőlővidék átszervezésével sem csökkentek a terméseredmények.” Az eredmények láttán az egykori kételkedők véleménye kezdett megváltozni. Ezt az egyik volt tekintélyes egyéni gazda így fejezte ki: „Kérdezték, mi lesz ebből a nagyüzemi gazdálkodásból? Egy év után elmondhatja mindenki, hogy nem is olyan nagyon kell ettől félni.” A fenti megállapításokat az 1961-es év zárszámadási eredményei is alátámasztják. A tagság közös gazdálkodásból származó jövedelme az első évben 16 067 Ft volt. A termelőszövetkezetek tiszta vagyona így alakult: Tsz 1960. 1961. forint Petőfi 1 532 795 3 072 751 Rákóczi 387 481 2 690 099 Nagy József 811 753 2 703 720 Dobó István — 1 701 683 Az egy munkaegységre eső részesedés pedig a következő volt: Részesedés Tsz (forintban) Petőfi 38,52 Rákóczi 40,20 Nagy József 50,09 Dobó István 46,50 A város mezőgazdaságának szocialista átszervezése még nem jelentette azt, hogy egycsapásra létrejöttek a korszerű mezőgazdasági nagyüzemek. Az átszervezés csak ezek megteremtésének feltételeit hozta létre. A modern nagyüzemi gazdaságok kialakítása a város mezőgazda- sági történetében új fejezetet jelentett. Ennek az időszaknak a vizsgálata külön feladat lehetne. Szecskó Károly Greskovics László illusztrációja. 30
