Hevesi Szemle 5. (1977)
1977 / 1. szám - JELENÜNK - Szecskó Károly: A mezőgazdaság szocialista átszervezése Egerben
15— 20 kh-ig 15 20— 25 kh-ig 6 25 —35 kh-ig 8 35— 50 kh-ig 2 50—100 kh-ig 7 100— kh-ig 1 Összesen: 3 272 földterület megoszlása az alábbi volt: Szántó: 3 028 kh Kert, gyümölcsös: 417 kh Rét: 384 kh Szőlő: 2 655 kh Legelő: 897 kh Erdő: 1 345 kh Beépített terület: 1 038 kh Összesen: 10 364 kh A városban elsőként a Balázs Ignác nevű, III. típusú mezőgazdasági termelőszövetkezetet alakították meg, 1949. március 2-án. A csoport 11 nincstelenből szerveződött, a 9000/1948. Korm. sz. rendelet alapján igénybe vett 40 kh szántó és 21 kh szőlő haszonbérelt földön. A tagok élő és holt felszerelést egyáltalán nem vittek a közösbe. Az első szövetkezet gazdasági viszonyairól, szervezeti és politikai életéről egy 1949. december közepéről származó felmérésből a következőket tudhatjuk meg: ekkor 39 kh szántójuk, 21 kh szőlőjük és 28 kh rétjük volt. Az állat- államányt két igásló képezte, amelyet a földművesszövetkezettől bérelt istállóban tartottak. Ekkor még nem volt saját irodahelyiségük sem. A gazdasági eredmények könyvelését vándorkönyvelő látta el. A tagok egy munkacsapatban dolgoztak. Az első éviben szép gazdasági eredményeket értek el, amellyel kivívták az egyéni parasztok elismerését, s a felmérés szerint a közös gazdaság taglétszáma megalakulás óta 5 fővel gyarapodott. A munka eredményesebbé tétele érdekében 1949. október 15-én létrehozták az üzemi pártszervezetet. A város második közös gazdasága 1949. október 25- én jött létre, s a Nagy József nevet vette fel. Ez a csoport is III. típusú mezőgazdasági termelőszövetkezet volt. 48 kis- és középparaszt-család alakította meg, az alakuláskor 43 kh szántóföldjük, 6 kh gyümölcsösük és 63 kh szőlőjük volt. Ezt a tagok vitték a közösbe. Az 1949 december közepén tartott felmérés szerint már 93 tagja volt a gazdaságnak. Igásállataik kezdetben nem voltak, a szántási és vetési munkákat a gépállomással végeztették. A tagok 8 munkacsapatban dolgoztak. Az államtól induláskor 22 q búza vetőmagot, 28 q műtrágyát kaptak. A fenti közös gazdaságokon kívül 1949-ben Egerben még egy harmadik közös gazdaság is alakult. Ez a Dózsa EPOSZ-csoport volt. Ezt parasztfiatalok hozták létre. A csoport 1949. szeptember 17-ig vadcsoportként működött, nem volt működési engedélye. A gazdaság 1949 őszén egyesült a Nagy József Termelőszövetkezettel. A fúziókor 24 kh szántóföldet, 5 kh gyümölcsöst és 7 kh szőlőt vittek a Nagy József Termelőszövetkezetbe. A termelőszövetkezetek megalakulását a város gazdag parasztjai, kulákjai természetesen nem nézték jó szemmel. Különféle rémhírek terjesztésével akarták a közöstől a belépő parasztokat elriasztani. Például ilyeneket mondtak nekik: „...majd megbánjátok még, hogy beléptetek a kolhozba; Ti dolgoztok és az állam fog szüretelni.” Gyakori volt a „kolhozmesével” való ré- mísztgetés is. A történelmi irodalomból közismert, hogy hazánk-' ban, így Egerben is, a termelőszövetkezeti mozgalom 26 fejlődésének első szakasza 1948-tól 1953 júniusáig, az MDP Központi Vezetőségének emlékezetes üléséig tartott. Az 1948 nyara és 1953 júniusa közötti időszakban az akkori pártvezetés nem értelmezte helyesen a mezőgazdaságban a kettős feladat megoldását, a mezőgazdaság átszervezésekor főként a számszerűségre törekedett. A párt központi szervei ebben az időszakban többször hoztak határozatot az átszervezés meggyorsítására. Különösen jellemző volt ez az MDP 1951-es, II. kongresszusa utáni időszakban, amikor a vezetés helytelenül úgy gondolta, hogy az első ötéves terv időszakában végrehajtható a mezőgazdaság kollektivizálása. A felső pártvezetés ekkori kollektivizálási politikájának irányelvei határozták meg Eger átszervezésének ütemét is. Városunkban 1950 szeptember végén újabb III. típusú termelőszövetkezetet szerveztek. Ez November 7. néven alakult meg. Az új termelőszövetkezet egyes források szerint 17 taggal, 65 kh földön alakult meg, más források szerint pedig 22 tag, 10 kh szőlőföldön hozta létre. Ez év decemberében pedig 88 taggal szőlőtermelő szakcsoportot szerveztek, 79 kh területen. 1951 február végén egy I. típusú termelőcsoport szervezésére került sor. Az új csoportnak a Május 1. nevet adták. Ez a gazdaság 13 kh szőlőterületen alakult meg, 13 taggal. A meglevő közös gazdaságok felfejlesztése is napirendre került. 1951 január végén a Balázs Ignác közös gazdaság tagsága 89 főre, a Nagy Józsefé 157 főre, a November 7.-é p>edig 43 főre gyarapodott. A város közös gazdaságai ebben az időszakban — a kezdeti eredmények után — a vezetésben levő viszálykodások, munkaszervezési problémák, a gazdasági felszerelés hiányosságai, a nagy beadás, a túlzott központosított irányítás, a tagság létszámának 1952—53. évi leapadása miatt nem válhattak példamutató gazdaságokká. A közös gazdaságok fejlődése nagyon egyenetlen volt. A városi tanács végrehajtó bizottsága 1950. augusztus 17—i ülésén megvitatott jelentésben ezeket olvashatjuk: „Egerben két tsz van, a Nagy József és a Balázs Ignác Tsz... mindkettő kezdeti nehézségekkel küzd és épp>en ezért a kívánt eredményeket nem tudta elérni. A tsz-ek parlagföldet kaptak. Ezek rossz minőségűek. Hiányos a gazdasági felszerelésük.” 1952-től a termelőszövetkezetek gazdasági helyzete javult. Erre utal a városi tanács mezőgazdasági osztályának, a városi tanács titkárságához küldött, 1952. április 10-i jelentése is, amelyben ezeket olvashatjuk: „A város területén működő termelőszövetkezeti csoportok fejlődése az 1952-es évtől megszilárdult”. 1952 második felétől a termelőszövetkezetek gazdálkodása hanyatlott. A Balázs Ignác Tsz, a tagság létszámának nagyfokú csökkenése miatt területe egy részét kénytelen volt leadni az államnak. A Nagy József csoportot 1952-ben a vezetők gyengesége miatt 63 tag hagyta el. 1953. február elején már csak 16 fő dolgozott a közös gazdaságban. Ennyi embernek kellett megdolgoznia a 114 kh szántóföldet, 16 kh rétet és 86 kh szőlőt. Éppen ezért, ez a tsz is 17 kh földet leadott az államnak. Nem volt jobb a helyzet a November 7. Tsz-ben sem. Ennek a gazdaságnak különösen elhanyagolt volt a szőlője és a gyümölcsöse. 1953 nyarán a gazdálkodásban átmeneti javulás indult meg, a Nagy József Tsz-ben a szőlőművelésben és a konyhakertészetben, de a szántóföldi növénytermelésben nem tudtak előrehaladni. A tagság kis száma miatt a Balázs Ignác és a November 7. Tsz-ben a növény- ápolás súlyosan lemaradt. Például a November 7. Tsz-
