Hevesi Szemle 5. (1977)
1977 / 4. szám - IRODALOM - MŰVÉSZET - A szovjet ex libris-művészet hatvan éve
A. Kalasnikov fametszete ez nem kis technikai felkészültséget követel. Goljakovsz- kij azonban biztos kézzel dolgozik, anyagmegmunkálása gondos és lelkiismeretes. Goljakovszkij járt hazánkban is (1970), magyar gyűjtők részére is készített könyvjegyeket, s néhányan még barátságával is dicsekedhetünk. Amíg Goljakovszkij könyvjegyművészete jól beleilleszkedik az orosz grafika fejlődésének fő vonalába, addig Anatolij Kalasnikov grafikai és kisgrafikai művészete rendhagyóan újszerű. Az 1930-ban született művész alkotói munkássága új fejezetet jelent az orosz grafika és kisgrafika történetében. Ex libris művészete orosz is, európai is egyszerre, s ezért áll — megérdemelten — a mai európai ex libris művészet élvonalában. Életútja a Lihacsov Autógyár képzőművészeti körétől I. Pavlov, a kiváló grafikusművésszel való barátságán (tőle tanulta a fametszést) és a moszkvai Iparművészeti Főiskolán keresztül a Szovjet írók Kiadóvállalatának művészeti szerkesztőségéig vezetett. Innen ered a könyvművészet és az illusztráció iránti érdeklődése — és ezeken át jutott el az ex librisig. Majdnem kizárólag fametszeteket készít. Nemcsak rajzban, de kompozícióban, képépítésben és metszőtechnikában is gyökeresen új. Aprólékos metszőtechnikája, párosulva egyéb művészi erényeivel, lenyűgöző atmoszférát teremt. Nemcsak újító, de megújulásra késztető művész. A fa kemény anyagából hihetetlenül finom vonalvilágot teremt. Párhuzamos vonalkötegei, egyenesei és görbéi döbbenetes művészi élménnyé állnak össze. Kompozícióiban gyakran használ felülnéze- tet, de él az átfedéssel, a pozitív-negatív ritmusával, a többosztatú képépítéssel is, miközben realista mondanivalóját szürrealista elemekkel gazdagítja fel. Nagy erénye, hogy közvetlen tárgy ábrázolás nélkül is közérthetően tud kifejezni érzelmeket és gondolatokat s ezzel a perszonifikáció új lehetőségei felé tör utat. Művészetében néha egyfajta, inkább geometriai testekre, mint síkokra épített konstruktivista törekvésekkel is találkozhatunk. Sokféle grafikai nyelven beszél — s mindegyiken anyanyelvi fokon! Ex libris művészetében tematikailag a portré és a modern csendélet, a természeti táj és a városkép, a konkrét tárgy és az absztrakt jelkép egyaránt megtalálható. Sajátos tulajdonsága az is, hogy kompozícióiban nem mindig ragaszkodik a központúsághoz és kifejezésgazdagságát két, vagy több szín alkalmazásával is szívesen elősegíti. Művészete, ha nem is népi gyökerű, de népi ihletésű; szívesen markol a népművészet gazdag kosarából is, de mindent csak áttételesen ültet át művészetébe, s ezzel mintegy feloldja a szűkebb nemzeti korlátokat, s alkotásait egyetemes régiókba emeli. Kalasnikov nevét egész Európában ismerik. Erre mutat nemcsak az a tény, hogy több külföldi megrendelője van, mint bárkinek, de az is, hogy a külföldi államokban egymás után rendezik a kisgrafikai kiállításait, a nemzetközi pályázatokon egymás után nyeri a díjakat (Barcelona, Como, Budapest, Szombathely). Munkásságával gazdag irodalom foglalkozik. Nem véletlen ez, hanem egy kivételes művészegyéniség természetes velejárója. Amíg Kalasnikov kizárólag a grafikának él, addig German Ratner (1933—) hosszabb utat járt be. Az építészetet a díszlettervezéssel cserélte fel, a díszlettervezést pedig a grafikával váltotta fel. így jutott el az ex librisig. Romantikus egyéniség, aki, mint egy modern Szin- bád, végigcsavarogta a világtengereket, miközben művészetéhez gazdag élményanyagot gyűjtött. Az ex librishez 1964-ben kapott kedvet és azóta kitartóan, egyre elmélyültebben és egyre nagyobb sikerrel foglalkozik vele. Közel 300 kisgrafikája majdnem kizárólag plasztikmetszet. Legfőbb erénye metszőtechnikai, tematikai és kom- pozíciós változatossága. Az építészetet idézik konstrukG. Ratner plasztikmetszete 12
