Hevesi Szemle 4. (1976)
1976 / 4. szám - MÚLTUNK JELENE - Sereg József: "PRO PATRIA ET LIBERTATE"
iillllililllllllilllDllil SEREG JÓZSEF: | „PRO PATRIA ET LIBERTATE” ] I ’lllllllllilUlltllllllimHIHMIMIHIHHIIIIIIlMMIIIIIIMtmilimiilHIII I Hill III IIII MUHI III Hill I Hill 11111111111111 ml Illlllllll II I limi 11 lT Borsiban, 1676. március 27-én született és 1735. április 3-án Rodostóban halt meg a nagyságos fejedelem, II. Rá- <óczi Ferenc, Erdély (1704—11) és a magyarországi szövetkezett rendek vezérlő fejedelme (1705—11), a róla elnevezett Habsburg-ellenes nemzeti szabadságharcunk, a nagy kuruc háború vezetője. Sárospatakról Munkácsra igyekezett a fiatal özvegy, I. Rákóczi Ferencné anyósához, Báthory Zsófiához, de elnehezült, terhes állapotában kényszerült a kis borsi kastélyban útját megszakítani. Pénteki nap volt. Nagy fut- kosás, és kevés bábái segítség mellett jött világra a fejedelmi gyermek, . .Ferenc Leopoldus — mialatt nénje — a négyesztendős Julianka mindenkitől elhagyatva, a kastély pitvaros folyosóján a köldökivel játszott”. „Világra jött tehát, vaskosan és csendesen az a fejedelmi poronty, aki majdan halálra hajolva így fogja hívatni magát: — Ferenc, Isten kegyelméből Erdélyország- nak keresztény fejedelme. Rákóczi fejedelem, a római szent birodalom fejedelme, Magyarország részeinek ura, a székelyek grófja, munkácsi és makovicai herceg, Sáros vármegye örökös főispánja, Sárospatak, Tokaj, Regéc, Szerencs, Lednice, Somlyó, Ecsed és Ónod örökös ura stb., ami földekre átfordítva jelentett a maga idején egymillió kilencszázezer katasztrális holdat, mert itt voltak előbb a lednicei uradalom, valami Trencsénfoen meg Kistapol- csányban, ezután a csetneki és felsővadászi egybefolyó két uradalom csipkézett szalagjai, csipp-csupp darabok itt, meg Dereincsény, Serke és Debrő körül elpötyögtetve Szolnok alá, sőt Kecskemétig, középütt az a hatalmas egybefüggő tag, majdnem ország, melynek területén nagyhatalmú tiszttartók rázták a somífavesszőt Regécen, Sárospatakon, Borsiban, Szerencsen, Tokajiban és Ónodon. Ha térképre le- pingálnám az óriási nagysárosi birtokot, csak kis folt volna a makovicai roppant uradalom mellett, s Élesd alól So'lyomikőn, Krasznán, Somlyón, Pocsajon, Diószegen, Szé- kelylhidán, Tasnádon, Ecseden, Dobronyon, Munkácson és Szentmiklóson keresztül majdnem egy végiében a maga jobbra-balra a látóhatárig terjedő birtokán utazhatott az úr, míg a kárpáti határihoz el nem ért. — Ebből aztán meg lehet élni egy szabadságharcnak is!" — írja Laczkó Géza Rákóczi című, hatalmas történelmi regénye első oldalain. Nemcsak bir oka volt óriási, de II. Rákóczi Ferenc személyében ötvöződött a XVI—XVII. századi erdélyi és magyar- országi függetlenségi mozgalmunk minden jelentős mozzanata is, mert anyai ágon a Zrínyiektől, apai ágon pedig az erdélyi fejedelmi Rákóczi családból származott. Apja, I. Rákóczi Ferenc, a Wesselényi-összeesküvés részese, anyja, Zrínyi Ilona (az összeesküvésben résztvevő Zrínyi Péter lánya), Zrínyi Miklós unokahúga, aki mellett a fiatal Rákóczi serdülő gyermekként vett részt Munkács vára védelmében 1686-88-ban. Egyenesági ősei között ott van a szigetvári hős Zrínyi Miklós és a költő Zrínyi Miklós is - mostohaapja pedig Thököly Imre fejedelem, az első kuruc szabadságharc vezetője (1678—85). Társadalmilag és gazdaságilag is ő volt hát a legalkalmasabb személy arra, hogy a török kiűzése után a spanyol örökösödési háború kapcsáin kibontakozó kuruc szabadságharcunk vezetője lehessen. Gyámja, Kollonics Lipót, jezsuita szerzetesből lett esztergomi érsekké. Mint Habsburg-pórti főpap személyesen gondoskodott a gyűlölt „kuruc fejedelmi kölyök” neveltetéséről, miután Munkács várónak 1688 januárjában bekövetkezett kapitulációja után a két gyermeket az anyától, Zrínyi Ilonától, az udvar parancsára fondorlattal elválasztotta. Az egyház minden erővel arra törekedett, hogy a Rákóczlak és Zrínyiek egyenesági fiúörököséből szerzetest neveljen. Csábított a hatalmas birtok megszerzésének reménye is, de ennél többet nyomtak a latban az e nevekhez kapcsolódó politikai törekvések, amelyek Magyarországon ,,úr és szolga szívét egyaránt megdobogtatták”, hiszen II. Rákóczi Ferenc személye a függetlenségnek Zrínyi Miklós által kezdeményezett koncepcióját fémjelezte. Az erdélyi fejedelmek unokája mégsem vált jezsuitává, és mihelyst elérte a nagykorúságot, kivonta magát Kollonics gyámsága alól, elhagyta Neuhaust, 1692-ben Becsben telepedett le. Európai körútra indult, majd váratlanul fiatalon megnősült. Feleségül vette a hessen-rbeinfelsi választófejedelem leányát, Sarolta Amália hercegnőt és hazaköltözött Magyarországra. Tokaj várában szállt meg az Mányoki Ádám: II. Rákóczi Ferenc ifjú pár és 1694-ben ősi jogon, Rákóczit Sáros vármegye főispánjává választották. A hegyaljai felkelés csatái sáro- si és zempléni várai tövében zojlattalk le. Bár jó szívvel volt már ekkor is a nyomorgó szegények ügye iránt, a vezetést még nem vállalta, kitért előle, a tűzfészekből Bécsbe távozott. A felkelés leverése utáni véres megtorlások és főként Bercsényi Miklós ékesszólása — kivel szoros, életre szóló barátságot kötött — rábírta, hogy álláspontját feladja. 35 A századfordulón már titkos diplomáciai tevékenységet kezdeményezett egy Habsburg-ellenes szabadságharc nemzetközi feltételeinek kibontásához, XIV. Lajossal keresett
